Isten áldott , a magyar!
Jó kedvvel,bőséggel,
Nyúl feléje védő kar,
Békés minden néppel!
Jobb sors amit régen él,
Hoz rá sok víg esztendőt,
Megteremtette már e nép
A múltat s jövendőt!
Nem támad már szép hazám,
ten fiad kebledre,
Veled a szentSzív dalát
együtt énekelte.
Ahogy járta útját,
vizek közt, szigetre,
Ezeréleten át,sok
Magyarnak lelke.
Őseinek megbocsájtott
evvel tenmagának,
Köztük a nehéz sorsért
Apjának,anyjának.
Fájdalma feledve,
hisz átlényegítette!
Ezért kardját,a harcból,
Már múzeumba tette.