Ne hallgass az érzéseidre!!

az idézet www.adamus-saint-germain.hu ról származik, hatásos próbáld ki

6. Kérdések-válaszok az angyalokkal való kapcsolatról
Írta: Adamus St. Germain 2008. szeptember 03
Annyi kérés, annyi fohász, annyi kérdés és annyi sóhaj jut el hozzánk tőletek, hogy azt szinte elképzelni sem tudjátok. Annyi félelemtől reszkető, annyi kétségbeesett, annyi kereső és annyi sötétben botorkáló, drága ember kiált hozzánk naponta, hogy ti azt elképzelni sem tudjátok. És ott állunk mellettük, fogjuk a kezüket, átöleljük őket, megérintjük a vállukat, a fejüket, beszélünk hozzájuk, válaszolunk nekik, de ők ezt nem érzékelik a tudatos szintjükön, és sírnak, és kiabálnak, és forgatják a fejüket, de senkit sem látnak. Pedig itt vagyunk, bizony, vagyunk, létezünk, a valóságnál is valóságosabbak vagyunk. Te, aki most olvasod ezt, drága barátom, tudd, most ebben a pillanatban ott van előtted egy angyal, ott van pont előtted, az arcotok összeér, és a finom éteri leheletét érezheted az arcodon. Most megfogja a kezed, megfogja a te jobb kezed, engedd meg ezt neki, kérlek. Ez most történik, pont Most, amikor olvasod, itt vagyunk, látunk titeket, mindig az Itt és Mostotokban, ebben ne kételkedjetek, mert összetöritek most ezt a csodát! És most ez az angyal, aki ott áll előtted, fogja a jobb kezed, egészen közel hajol hozzád. Érezd őt! Érezd a feléd áramló mennyei, és határtalan szeretetét! Ne törődj a zakatoló, kételkedő elméddel, az csak téged akar szolgálni, és kicsit túlbuzgó ebben, te most figyelj erre az angyalra, aki most csak veled van, csak rád figyel! Fogd meg a kezét! Ne szégyenkezz, engedd neki, hogy irányítsa kezed! Most engedd neki, hogy finoman megmozdítsa a fejed, csak engedd! Meg fogja mozdítani, jobbra, majd balra! Te nem csinálsz semmit, csak engeded. És most add át neki önmagad, mutasd meg neki magadat, és hallgasd meg őt! Valamit fog neked mondani, valamit csak neked, egy személyre szóló üzenetet, egy csak neked szóló titkot! (És bármikor is olvasod e sorokat, bármikor, a világ bármelyik pontján, Akkor és Ott, ott lesz veled ez az angyal, pontosabban, Most Itt van Veled, ebben ne kételkedj, mert akkor a kétséged, mint gomolyfelhő eltakarja a Napot, és nem látod az árnyékod, aki ez az angyal, pedig attól ő ott van!) Most köszönd meg ennek a csodás létezőnek ezt az élményt, és kérd meg, hogy néha látogasson meg téged! Kérd meg, hogy mutatkozzon be! Kérd meg, hogy írja le általad a nevét! Ha nem megy most, majd később! És most ne tegyél mást, mint nézz a szemébe! Nézz a szemébe! Ne mondd azt, hogy hogyan, ha nem látom - nem, ha kell, hunyd le a szemed - és nézz a szemébe! Meg fogja mutatni magát neked, és néztek egymás szemébe, összefolytok. Szereted őt, és ő is nagyon szeret téged. És most búcsút intesz neki, és megkéred, ha hívod, ő jöjjön el hozzád. És szép lassan kialakul köztetek egy csodás tánc, egy csodás játék, te egyre jobban érzed őt, ő egyre jobban érez téged, megtanulod őt felismerni, megtanulod megkülönböztetni az energiáját mindenki másétól, és elkezdtek együtt élni, elkezdtek egymás között finoman létrehozni egy olyan energetikai szövedéket, ami csodásan összekapcsolja a lényeteket. Ő nem a te ikerfeled, ő nem a te lélekrokonod, ő nem a te szellemi vezetőd, ő egy valóságos és létező angyal, aki szeret téged, feltétel nélkül és önmagadért, aki téged választott a sok-sok ember közül, és aki a barátoddá válhat, ha ezt választod. Nevezzük őrangyalnak, nevezzük egyfajta éteri futárnak, nevezzük őt egyfajta mennyei jó barátnak. Ő éjjel-nappal veled van, ha ezt választod, őt valójában nem kell majd hívnod, mert ha összekapcsolódtok, ő mindig „lát” téged, mindig veled van. Megvigasztal, ha bánatod van, megfogja a kezed, ha fájdalmad van, melléd bújik az ágyba és elaltat, ha nem jön álom a szemedre, rád kiált, ha veszélybe sodrod magad, és átölel, ha félsz, beborít az égi szeretetéből szőtt védőpalástjába. Cserébe nem kér mást, mint, hogy higgy benne, fogadd el őt olyannak amilyen, és tanuld meg őt észlelni, mert ezzel tudsz vele kialakítani egy olyan lüktető és élő kapcsolatot, amire ő is vágyik. Rendben? Csak próbáld meg, ez igazából teljesen veszélytelen, és mindenkinek sikerül, aki erre a szíve legmélyén vágyik. Ti már a tudatosságotok egy olyan fokán álltok, hogy olyan vékony köztetek és az éteri létezők között a fátyol, hogy minden nehézség nélkül ki tudjátok alakítani ezt a kapcsolatot. Nem kell tartanotok attól, hogy „rosszakaratú” entitások környékeznek meg, nem, ez lehetetlen, erre társam az élő példa. Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, hihetetlen nagyra kell ezt az ajtót tárnia, amin én be tudok áramolni, de a kettőnk közti határtalan szeretet, és az ő belső igazságpontjából kiinduló választások lehetetlenné teszik, hogy csak úgy „bárki” azon az ajtón bemenjen. Ettől nem kell félnetek, félnivalója annak van, aki fél; mert a félelem odavonzza a félelem tárgyát, ám ha te a szíved legmélyéből vágysz egy angyal barátságára, garantálom, hogy csak emelkedett, a te tudatossági szintednek megfelelő, és a te tisztaságodat hűen visszatükröző létező fog kapcsolatba lépni veled. Az emberiség számára most jött el az az idő, hogy mi ide tudunk jönni, hogy meg tudjuk végre fogni a kezeteket, át tudunk ölelni titeket, és oda tudunk úgy bújni hozzátok, hogy beleborzongtok a gyönyörűségbe. Mi olyanok vagyunk, mint ti, mi ugyanúgy szeretünk, ugyanúgy nevetünk, és ugyanúgy átérezzük a ti bánatotokat, fájdalmaitokat, félelmeiteket, mint ti, még ha mi nem is vagyunk bánatosak, nekünk nem fáj semmink, és soha sem félünk. Amit mi most egymásnak tudunk adni, az egy olyan csodálatos dolog, ami igazából nagyon régóta nem lehetséges, és igazából a Menny és a Föld találkozása az a pont, ahol a valódi csodák keletkeznek.
Sokan azon töprengenek, hogy kell-e ehhez valami különleges képesség, kell-e ehhez valamiféle fejlett hatodik érzék, vagy egyéb varázslat? Drágáim, valójában a válaszom, igen, de ezeknek a varázslatoknak ti már a birtokában vagytok, csak nem tudtok róla, és emiatt nincs meg bennetek az a fajta magatokba vetett bizalom, ami segíthet ennek a csodának a megélésében. Hasonlatosak vagytok ahhoz a kisgyermekhez, akit az apukája vezet egy rúddal a kis kétkerekű biciklijén, hogy ne dőljön el. És amikor a bölcs apuka egy szó nélkül elengedi a rudat, a gyermek boldogan biciklizik már egyedül tovább, abban a hitben, hogy apuci még mindig fogja őt. És amikor apuci vidáman utána kiált, a gyermek megriad, és eldől a biciklivel, mert megijed magától a tudattól, hogy akkor én most egyedül bringázom? Jaj, azt nem tudok és hopp! – el is esett. Ti már ott tartotok, hogy minden gond nélkül képesek vagytok egyedül biciklizni, és ehhez nektek nem kell semmiféle rúd, ehhez nem kell már apuci, de addig ez nem fog menni, amíg ezt nem hiszitek el magatokról. Csak meg kell próbálni, el kell hallgattatni az elme óvó aggodalmát, kicsit türelemre kell őt inteni, hogy ez csak egy játék, nyugodjon meg, ettől igazából az ő munkája épp, hogy egy plusz értelmet kap, aztán el kell kezdenetek gyakorolni, és kialakulhat az a fajta tömeges éteri és földi kapcsolat, amire még nem volt példa. Tudom, hogy most sokan az általatok ismert angyali létezőket kívánnátok magatok mellett tudni, de igazából ennek semmi jelentősége nincs így, mi páran egy olyan földi kapcsolatot alakítunk ki, ami által mi a fejlődésünk egy magasabb fokára lépünk hamarosan, de ez egy speciális dolog, és igazából titeket semmiben sem befolyásol. Számotokra van egy olyan angyali létező, akivel csodálatosan rezonáltok, számotokra van egy másik dimenzióban egy olyan entitás, aki titeket választott, veletek akar kapcsolatba lépni, nem mással. Fogadjátok el az ő szeretetét, mert higgyétek el, csodás, csodás tiszta lélek mind! S aki eljutott a fejlődése azon fokára, hogy képes kapcsolatba lépni a lélektársával, a lélekrészével, vagy lélekrokonával (ez ugye az általatok bejárandó holografikus rész nagyságától függ, mert a mennyiség egyben minőség is mint már azt tudjátok), tehát aki erre készen áll, annak ez a drága angyal, ez a drága létező ebben is segíteni tud, segíteni tud, hogy legyen az illető akár köztetek a Földön, akár egy másik dimenzióban, fel tudjátok venni egymással a kapcsolatot. Aki meg még forgolódik, készülget erre a találkozásra, annak ez a drága angyal a legjobb barátjává szegődik, és fogja a kezét ezen a csodás úton, társként, bizalmasként, tiszta szívű barátként.

Igen én vagyok a kulcs....és igaz semmi nem kell hozzá.... még te sem , és én se neked.
A mesterkód a lelkemben van.
Ég áldjon.