CSILLAGTÁNC
CSILLAGTÁNC
Halk kacaj hallatszott, csilingelően, kedvesen a távolból. A nap érezhetően mosolygott, s letekintett a földre. Amit látott, érdemes volt látni, kék és zöld, e két szín ölelte, ragyogta be a földet. Ahogy, egyre közeledett a fénye meglátta a kacaj forrását is, gyermekek játszadoztak önfeledten, egy gyönyörű réten. A tavasz, minden pompájával, varázsos virágsereget öltöztetett díszes ruhájába, s adta ajándékul az embernek, hogy örömét lelje a természet ajándékaiban. Mindezek mellett, csodás kertek, sorakoztak végtelen hosszúságban és kapcsolódtak össze, láthatatlan szálakkal egymáshoz. Minden –mindennel összhangban van, ezt sugallta a táj. Emberek foglalatoskodtak, végezték mindennapi tevékenységüket, s mindeközben, valahogy telve volt a tér a belőlük áradó örömmel és fénnyel.
Mi ez, ébredtem álmosan, tódult belém hirtelen a kérdéseim tömkelege, merre jártam álmomban. Mosolygok, no ha ezt leírom, sokan megint rózsaszín jelzővel illetnek. Nem is volt rózsaszín, mondtam, hogy kék és zöld, de nem is csak egyszerűen, hanem annak minden árnyalatával.
Megint mosoly ült az arcomra, de hirtelen valamiért keserűség is vegyült az örömteli képbe.
Miért?
Eszembe jutott a jelenlegi világkép, amiben én , személy szerint sok szépséget találok, de vajon megteszik ezt mások is? Hogyan gondolkodnak az emberek, mit akarnak elérni, mit próbálnak teremteni maguk köré? Érzik e súlyát a döntéseiknek a gondolkodásmódjuknak, a cselekedeteiknek? Vajon miért jutott eszembe hirtelen ez a sok kérdés? Állj- állj! Még több kérdés. Juj, Istenem, tán próbálom megítélni az emberek cselekedeteit, mikor az enyémek sincsenek rendben!?
Nem ítélsz gyermekem, csak gondolkodsz, érzékelsz, kifejezed érzéseidet, megosztod önmagaddal s ez által velem is. Mindeközben tapasztalsz, tapasztalataidat is megosztod velem, legyen az jó vagy rossz, de mindez csak viszonylagosság, nem takarja a valóság igaz természetét.
Huh, és mi a valóság igaz természete?
Mit akarsz, mi legyen?:)))
Nem is tudom.
Nem jó válasz)).
A valóságod képlékeny, mint a gyurma a gyermeked kezében s hogy milyen formát adsz neki, az csak rajtad múlik. Gyurmázhatod, formálhatod nélkülem is s akkor, mint azt történelmetek folyamában láthattad, sok groteszk képet teremtettetek Ezek is tapasztalatok voltak, higgyétek el semmi nem történt véletlenül, láthattátok, hogy a szabadjára engedett emberi gondolat miként képes teremteni olyan eseményeket is, amik nem a szeretet útját képviselik, hanem megvilágítják ezen dolgok árnyoldalát.
Szóval, akkor minden, ami történt, azt mi tettük olyanná amilyen lett?
Végső soron igen, de ez sokkal bonyolultabb annál, minthogy gondolsz valamit s az lassan vagy gyorsabban megjelenik az életedben. Maradjunk annyiban, hogy hatással vagytok, és voltatok az életetekre, több szinten több, aspektusban, mint az értelmezni tudnád anélkül, hogy összezavarodnál. Nem mondom azt, hogy nem vagy képes megérteni, de ehhez egy bizonyos rezgésszintet fel kell venned. Túl sok információ áramlik, most felétek s ti mindebbe belekapaszkodtok, mint lehetséges kiútba a jelenlegi helyzetetekből. Információk áradata ez, melyek közül ki kell szűrnöd a számodra, számotokra megfelelőt. Nem mind helyénvalóak, több szintről áramlanak, s vannak közöttük, amelyek nem segítik, a felemelkedés folyamatát, annál inkább táplálják az információ forrását. Remélem már megértettétek az oly sokat szajkózott mondatokat, Mindaz mi fontos számodra, ott van benned. A mindentudás lehetősége, magja belétek van elvetve, kedves emberi gyermekeim, társaim. Mindenki egyedi, ezáltal az útja is egyedi. Mindnyájótoknak ezernyi lehetősége van megérteni és magához venni a benne rejlő tudást. Sok-sok segítséget és segítőt kaptok hozzá, de higgyétek el végre, nem másokon múlik, csak rajtatok, hogy a mag szépen kikel,, vagy várakozik a lehetséges virágzási időszakra.
Nos, el kell mondjam, most van itt az ideje a virágzásnak, sőt most van csak igazán itt az ideje.
Lassan minden összeáll, rajtatok múlik, mennyien ragadjátok magatokhoz a képességeiteket, a hatalmatokat, a végtelen szeretetet, fényt és tudást. Csodálatos fénylények vagytok, s ténylegesen sejtjeitekben vannak az univerzum titkai és történelme. Tárházai vagytok a tudásnak, a mindentudásnak. Velem s bennem egyek vagytok. Szeretett gyermekek, játszatok hát velem végre, egységben azzal, akik vagytok. Csodálatos játékok várnak rátok, megteremthetitek legszentebb álmaitokat, a végtelen vár reátok és benne annyi lehetőség, mit most még elképzelni sem vagy képes, de tudod mit barátom, képzeld csak el nyugodtan s teremtsd meg. ITT vagyok a mindenségben, a mindenben vagyok s abban is, amit semminek hiszel. Fogd meg a kezem, gyere velem, légy végre Isteni önmagad.
Édes Istenem ezt olyan szépen mondtad, kedvem támadt alkotni, teremteni veled egységben.
Rajta , lássuk, vesd papírra az érzéseid))
Az álmom a szívemben folytatódik, emberek gyülekeznek, ünnep készülődik a földön. A szeretet ünnepe ez, mindenki részese ennek, akik ott voltak a nagy váltáskor s most már tudják, a változást ők maguk hozták, keltették életre a föld szent terében. A legszebb réten gyűlnek össze, s körben állnak. Több ilyen hely is van a bolygón, szent energiaterek ezek.
Kört formáznak , egységbe rendeződik energiájuk, tudják mit akarnak, s mit tesznek .
Minden készen áll, egy röpke pillanatra elcsendesedik a világmindenség.
Az emberek szíve megnyílik, és egyszerre kapcsolódnak a forráshoz, vele párhuzamban a föld lényéhez. Mindenki vár, a vágy a szívekben egyre erőteljesebb, a vágy mely tiszta szándékot takar, most az egység utáni sóvárgó emberi szív elnyeri jutalmát.
Mikor minden ember rezgésszintje egységes szintre harmonizálódik, csodás esemény veszi kezdetét. Szinte felrobbannak az energiák , a fény mely eddig elnyomva s rejtve volt az emberekben, kiáramlik belőlük . ÖN-MAG-ukon keresztül áramlik a mindenségbe, s hívja vonzza szeretettel a föld szent terébe, az Emberiség nagy ünnepére a világmindenség szeretetteljes entitásait, jöjjenek, ünnepeljenek , táncoljanak velünk. Nem késlekednek, voltak, akik itt kísérték végig a folyamatot, s vannak, akik messzi galaxisokból jönnek.
Ragyogó fénytér teremtődik a csillagok között a föld felső terében, az emberek fénytesteikben jönnek a térbe, találkoznak a segítőikkel, s azokkal kik eljöttek meglátni a végre felemelkedett emberiséget, ki felvette fényből szőtt köntösét és elfoglalta eredendő helyét a világmindenségben. A találkozás örömteli, érzik jelentőségteljes a pillanat, csend honol.
A messzeségből, a mindenség középpontjából egy szeretettel szőtt s átitatott fényszálon Isteni fényminőség érkezik az ünneplők közé.
Szeretett teremtményeim, társaim, gyermekeim, Új idők hajnalán álltok, mostantól új számítás kezdődik, a világegyetemben és mindazon dimenziókban, mik körül vesznek titeket. Nem csak, a fölbolygó és a rajta élő emberiség emelkedett fel egy magasabb szintre, hanem ezzel a változással az egész mindenség egy magasabb szintre emelkedett. Áldottak vagytok, hogy megtettétek ezt a lépést. Szívetek most új valóságok felé nyílik meg, a megismerésnek, a tapasztalásnak egy új lépcsőfokára léphettek fel. Jelenlétem már sokkal erősebben érzékelhető ebben a valóságban, érezhetően és láthatóan jelenemet érzékelhetitek mindenben s ezekre az alapokra helyezve teremthetitek meg a számotokra legmegfelelőbb létezési formátumotokat. Köszönöm nektek kedveseim, most azonban itt a fénylő csillagok közt ünnepeljünk. Az emberek és a világmindenségek lényei, kéz a kézben Istennel, táncot járnak, a fény legtisztább táncát: a Csillagtáncot.
- Angelios blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 976 olvasás
Móra Ferenc: A szív
A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kelni,
Ha nyílik raja alkalom
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése uj talány:
Onnan szalad, hol rája várnak
S hivatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elüzték egyszer,
Hívhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó -
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopódzzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad.
Igen, igen, igen!
Táncoljunk végre együtt!
Már nagyon sokan ezt teszik! :-))
Akkor ennek szívből örülök ....
:)
Nagyon szép !
Hogy is mondták a Mennyei próféciákban ? Megvan :
ŐRIZZÜK A LÁTOMÁST !
Mindannyian akik ezt választottuk,köszönöm.
Csatlakozom!
Őrizzük a látomást:-)