Elvesztett személyiség:)
Pásztor Judit · 2010. március 29. 20:22
Kategória:
tegnap nagyon vicces álmom volt...
A történeti körítés nem is olyan lényeges, össze vissza botorkáltam mindenfelé az
éjszakában, mindenféle emberekkel találkozgattam, aztán volt egy pont amikor
észre vettem, hogy minden papírom, személyiséget igazoló okmányom, pénzem
eltűnt, valaki ellopta vagy elhagytam a nagy jövés menésben, nyüzsgésben...
aztán igazolnom kellett volna magam valami hivatalos szerveknek és semmit nem találtam, ami bizonyította volna, hogy én én vagyok. Először megriadtam, hogy most mi lesz, majd egy olyan mély nyugalom öntött el, olyan jól éreztem magam, mintha egy mázsás súly szakadt volna le rólam, megvontam a vállam és végre kimondhattam teljesen őszintén, hogy hát ha úgy se tudom bizonyítani ki vagyok, akkor vagyok aki vagyok és kész passz, ennyi:)
szóval álmomban jól elvesztettem a személyiségem:)
- Pásztor Judit blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 972 olvasás
ha fiú lenél azt írnám ne rejtőzz el úgyis látlak ...rádcsukom a szempillámat...
Papír ide -vagy oda :) Nem számít !
majdcsak kapunk egy fél cédulát ,
mert a medula oblongata..
megmutatja magát :)
Szia Pag ;o)
Hogy s mint?
Nekem a Geoff féle Adamus megjegyzése jutott eszembe valamelyik Mester sorozatból: .......hogy lesznek akik lopnak össze vissza mindent..példának okáért .személyiséget..:DD...meg minden mást is.
Hmm...hogy ő ezt honnan tudta??? :DD
hello, Kri!;-)
kössz jól, lenne mit mesélnem, de gondolom neked is..., örülök, hogy te is előkerültél, csapjunk a lovak közé:-)
amúgy ez a személyiségelvesztés számomra nagyon szimbolikus megélés volt most, ha nem akarnám elhinni, hát tessék itt van, most már nincs vissza út, vége nekije, annyi.
A lopásról meg egy fura kép ugrott most be,
ahogy írogatok máshol és van egy két ember akin simán észre lehet venni, hogy egy idő után ugyan olyan stílusban és ugyan azokat írja amit én korábban, talán ez is valami ilyesmi lehet, hogy magára húzza más személyiségét tudat alatt, miközben azzal azonosul... hmmm
amúgy meg jó lenne összefutni valamikor, mit szólsz?:)
pusza
Szerintem is jó ötlet!!
Mindenképp! - beszéljük meg.
***************************
Igen a másikkal való azonosulás. Veszélyes dolog....mert egyre távolabb kerül attól a részétől AKI.
Hát én biztos jól megsértődnék és a leghátsó pince szobába bújnék, ha annak a valakinek lennék a Vagyok-ja.:)))...aztán csak keressen meg!:DD
Az a baj, hogy 'emberi aggyal' nehéz felfogni, hogy az a részünk tényleg a legvadabb herceg és hercegnő meséket is túlszárnyalja....emiatt azt a részünket leértékeljük. ignoráljuk...
Hát ez így működik...
Ez most jó bonyolultra sikeredet . Mit csinálunk a mivel ? Mit is nevezünk személyiségnek ?
Ha üresedés van jelentkezik egy másik ?
Üresedés.
Ez egy jó kifejezés. A tökéletes kifejezés- Amikor érzi az ember hogy üres belül...depressziós és nem találja a helyét. Tul.képen Önmagát nem találja, mert akkor amikor szükség lett volna hogy őszintén kifejezze magát akkor a külvilágnak akartunk megfelelni és egoból beszélt.
Most hogy ez hogy épül ki erről már írtam egy másik bejegyzésbe és arról is hogy hogy hagy Magad érvényre jutni.
Értem ! Ott megyek el , hogy üresség alatt azt értem , azt az állapotot amikor magunkat látjuk kívülről , lehet azért mert belül nincs semmi ? Látjuk , hogyan manőverezünk , próbálunk magunk lenni , de mindenki szembe jön .
Az egyirányú utcában . Tehát , ha magamból indulok ki , én vagyok rossz helyen , vagy legalább is úgy tűnik . Eléggé szélmalomharc . Üresedés kontra belső én .
Ezt nám értám! :DD
..van ugyan egy olyan mondat , talán a bibliában, hogy nekem csökkennem kell, Neki pedig növekednie...vagy ahhoz hogy Ő növekedhessen, nekem csökkennem kell...
Valahogy így...de üresedés kontra belső Én ?
Ezt nem értem.
:))))
én meg már az elejétől nem értem miről beszéltek, de nem számít...:)
Mi nem érthető??
Világos és eccerű. Légy önmagad. Ponty.
************************
Valami miatt folyton vigyorgok mint a vadalma...valami van a levegőbe.:DDDDDDDDDDDDdd
Bolondgomba spóra...:DDD
Valaminek nagyon örülök. De nem tudom minek?? JÓ nem?
Szia ! Hát azt próbálom mondani ....: Ha elveszíted a személyiséged , elveszítesz egy csomó maszlagot 10-20-év termését ami nem te vagy . Nem az igazolványod vagy , nem a hajad vagy , nem a kg-od vagy , nem a cm-ed vagy , akkor üressé válsz . De nem a lényeged tűnik el , hanem az eddigiekhez viszonyítva érzed az ürességet . A vákuum sem semmi . Innen indulhat az ami önmagunknak nevezünk . Arról volt szó , hogy ilyenkor mást kezdünk el másolni ahelyett hogy élnénk a lehetőséggel amit az üresség , a viszonylagos üresség ad .
Kristálynak van igaza , különben , inkább vége . Röhögjünk . Oszt kész
Ui.: A személyiség , mint olyan , egyébként Seth specialitása vele kéne megdumálni .
"egy idő után ugyan olyan stílusban és ugyan azokat írja amit én korábban"
Ha jól emlkszem irodlomból költőknek is vannak ilyen korszajaik. Amig nem alakul ki a saját stilusuk. :-D
Pagott® ezentúl....:-D
"jól elvesztettem a személyiségem:)"
....de MAGod megtaláltad nemde? ;o)
:)))
naná hogy, hisz pont arról szól az egész, hogy a kisemberi személyiséget hagytam el valahol, persze szimbolikusan, mert hisz meg van az, csak feltárva, kiismerve, és a nagy részembe szépen beolvadva:) ebben erősített meg az álmom. Hisz a Mag-jába is csak az összes személyiségrétegén át juthat el az ember.