Élet

Az elveszett boldogság nyomában
Írta: Jand (Jankó András), 2010. február 21.
Mottó:"Nem az egészség mércéje jól alkalmazkodni
egy mélyen beteg társadalomhoz"
J. Khrisnamurti

sziasztok

Azt szeretném megkérdezni , hogyan lehetek én is fénymunkás , mint ti.Mert nekem nagyon tetszik , hogy ilyen jol elbeszélgettek és egymást meghallgatjátok.Jártam más oldalakon is , de ott olyan cinikusak.
Itt már egy ideje vagyok de csak most regiztem , mert amiatt a tanács miatt amit kérnék.Ti hogyan lettetek ilyen tudatosak?

Köszönöm szépen

Dori

Csütörtök....Péntek...Szombat.....

Csütörtök

Behódolásom az univerzumnak - SHAKTI GAWAIN

Indiai tartózkodásom alatt nagyon lebilincselt a hindu vallás és komolyan hozzáfogtam tanulmányozásához. Mivel nem keresztényként nevelkedtem, maga a kereszténység sem jelentett semmi fontosat számomra. A buddhizmus jónéhány tétele vonzott, de egészében véve a buddhizmus egy kicsit elméletinek tűnt. A hindu vallás mítoszai, szimbólumai és istenei valahogy mélyebben hatottak lelkemre. Nagyon komplex vallás ez, és bár még csak nem is színlelhettem, hogy megértettem, néhány dolgot felfogtam belőle.

ERŐT ADÓ FÖLD A Földanya-kultusz még valószínűleg a matriarchátus
korszakához köthető, amikor a közösség szellemi
vezetői az asszonyok voltak. Akkor a természet erőiről úgy
tartották, hogy az magának az életet adó anyának a különböző
formái. Az ősi Földanya-kultusz sok belső-ázsiai népnél
megmaradt, vagy nyomai megtalálhatók más vallásokban,
MAGYAR ORVOSI NYELV 2008, 1, 16–22 19
TANULMÁNYOK
16 A forrás mongolul: eki bulag, amely ’anyaforrás’-t jelent.

szeretlek apa

Apa és kisfia esete a szeretettel
Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti. A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt.

Amikor a gyermek meglátta a kórházba hozzá érkező apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: „Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?”

Két állítás, amit önmagában igaznak érzek, összeveszett az elmémben.
Az egyik azt mondja, hogy a világ, ami körülötted van, az összes szereplőjével együtt a saját teremtésünk. Semmi nincs, amit ne mi teremtettünk volna magunknak.
A másik azt mondja, hogy nem avatkozhatunk be a másik ember életébe.

Kicsit lazítsatok is , ..... igazam van !! ........, .........hányszor is???...................

http://www.youtube.com/watch?v=sN_vz8xqTIg

Elfogadás.
Fog.
Ad.
Fogad.
Fogás-adás....fog-ad-ás. És ráadásul EL. Elfogad. Valamitől...valakitől el, ide hozzám. És ha már fogadom, akkor fogom is. Most is fogom, és fogni is fogom mindig. Elfogadom. Szőröstül, bőröstül.

Életünk során mindig kihívásokkal akadályokkal teli az utunk. Jelen életünk a rohanás a gyors döntésekről szól. De ha akarod megtalálhatod azt az utat hogy talán középen maradj a jó és a rossz között. Mindenki áhítattal keresi a jót és a keresés közben amikor életében a fentiek elébe vezetik azt aki igazi boldogságot hozhat még is eldobják mert jelen életünket a fizikális dolgokra alapozzuk. Nem látják a fától az erdőt!!!

Tegnap délután a 7 éves kisfiam sírva és dühösen jött haza az iskolából!

Karácsonyi rajzolgatás.Angyalt szineztek.A kedves tanárnéni hangosan az egész osztály előtt lecseszte őt,hogy hogyan gondolta,hogy pirosra szinezi ki az angyal haját!Az egész osztály nevetett,főként 2 kisfiú a mellette ülők.

Megvárta a szünetet Joki és nagy örömmel újságolta,hogy megverte a fiúkat az udvaron,amiért kinevették.

Ugye innentől sokmindent el kellett neki magyaráznom!Leginkább a verekedés miatt és azért,hogy ami sérelem érte,azt hogyan fogja fel.

Ébredj Magyar!

Szép hazánkban pár évtizede megszokott látvány a munkanélküliség következtében létrejött életforma, a hajléktalanság, a hontalanság, amelyben emberi életre sem remény, sem igény nincsen már.

Tolerancia

A szokásomnak megfelelően a munkahelyemre az 5.50-es busszal utaztam, ahol a törzs utasok félálomban szunyókáltak megszokott törzshelyeiken. Az egyik megállóban felszállt egy hajléktalan ember, akinek megjelenése felkeltette érdeklődésemet. A középkorúnak tűnő férfi, akinek korát nehezen lehet még megsaccolni is, szemlátomást beteg ember volt, nehézkesen mozogva és beszélve kért jegyet egyik településből a másikba.

Sziasztok,
Szeretnék több információt megtudni Dream Walker-ről, találtam egy két dolgot a neten , de ha valaki volt már ilyen tanfolyamon akkor szivesen venném ha irna pár szót róla.
Illetve bárki irását szivesen fogadnám a témával kapcsolatban.

Köszönöm

Üdv

Zibet

Mivel látom az újenergia és a régia energia az egy és ugyan az...nagy a megütközés ezen a téren. Köszönöm a reagálásaitokat....megtudtam amit akartam. ha úgy érzitek, hogy esetleg kell a véleményem...vagy szóljak hozzá a dolgokhoz megteszem.Bárkinek bármilyen kérdésére válaszolok.Az oldal az "újnak" jött létre, nem akarom szétbontani, és egy állandó feszült hangulatba tartani... Én most aktív voltam az elmúlt időbe, ez nem visszavonulás, félrene értsétek. mindenkinek szíve joga miben hisz.

A nők, a teremtés csodái

Valahogyan az életem úgy rendeztem be, hogy engem mindezidáig nagy akaratú, határozott, a férfiakat igen csak megvető nők vettek körül mind a családomban, mind a baráti körömben.

No comment...ez a videó most beütött nálam, egy iráni hallgató tette fel Facebook-ra. Hát igen, 19 éves, mégis neki talán személyes élménye is fűződik a témához, amíg én itt vígan elvagyok. És ilyenkor elszégyellem magam...

Legismertebben talán Márai Sándor könyvében bukkanhatunk rá erre a kifejezésre, hogy "népek Krisztusa Magyarország". Már a középkorban is történnek erre utalások, de a Rákóczi szabadságharc korában már egyértelműen elhangzik ez a kifejezés. Aztán az 1848-49 -es szabadságharc korában ismét. Később Trianon kapcsán és majd 1956 kapcsán ismét elhangzik. Minden esetben azt akarják kifejezni vele, hogy országunk önfeláldozásával, vérével és hősiességével úgymond megváltotta Európa és az európai kereszténység létét.

Sziasztok,

Szeretnék egy olyan forumot létre hozni , ahol normálisan negativ energiák nélkül tudunk egymás tapsztalásairól ,foglalkozásairól, tudásunkról, szabadon tisztán beszélgetni.
Épitsük egymást felfelé hisz az a cél, nem pedig az , hogy gyözködjük egymást a másik hitéről, hisz egy Hit van, csak mindenki máshogy látja.Ismerjük meg tisztelettel és szeretettel a másik embert .
Remélem azért néha fogtok ide is irni.
Csodálatos ragyogást és jó utat kivánok mindenkinek.

Üdvözlettel

Zibet

Pár évvel ezelőtt gondolni se mertem volna, hogy valaha Én naplót fogok írni! És mégis! Hogy miért? Nem is tudom. Talán mert sok bennem a kiírni való, talán mert történeteim, történéseim mások számára tanulságul szolgálhatnak. Az eseményekből erőt meríthetnek, amely erő javukat szolgálja. És ha írásaim mégiscsak semmire sem jók, haszontalan dolgokról szólnak?! Hát bocsájtsa meg nékem az olvasó! Engem csak a jó szándék vezetett.

Egyszer egy jól keresö apa úgy döntött, elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal
a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a
gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés
családban él.

Egy egyszerü falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy
éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte
fiát.

-Nos, mit gondolsz erröl az útról?
-Nagyon jó volt apa!
-Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
-Igen.

Tanuld meg a víztől követni utadat,
Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életed leélni csendesen.

Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred:
Hogy kell szépen élni és szépen halni meg.
Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg.

Hazug ígéretek rabjaként terveztem a jövőmet,

benne láttam a jövendőbelimet,

de neki talán csak játék voltam, egy zsákutca,

s én vakon belesétáltam a csapdába.

Csalódott vagyok és tehetetlen,

hogy történhetett ez meg velem?

Mindent feláldoztam a szerelem oltárán,

de én is csak áldozat lettem csupán...

Egyre több ember jut el ehhez a kérdéshez, mint ahogy én is. Ki vagyok ÉN?. Elkezdtem keresgélni önismereti iskolába, tanfolyamra járni, könyveket olvasni. Vártam, hogy valaki megmondja, hogy ki is vagyok én valójában. Mert tudtam, hogy nem a nevem, nem a munkám, vagy családi állapotom vagyok, sem egy asztrológiai-jegy, a hold és a többi égitest játszótere, és nem is egy beskatulyázott, rámhúzott psychológiai teszt eredménye. Aztán szép lassan rájöttem, hogy senki sem tudja megmondani, hogy én ki vagyok, senki sem ismerhet ki vagy meg, egy másik embert.

Szándékosan kiürített érzelmek hatalmas kincses ládája.
Egy maszk, melyet felerőltetek gyermekien ártatlan orcámra,
Mely eltakar, s megvéd, mint pajzs a harcosokat a zord viadalokban,
Így indultam a nagy útra üresen, lélektelenül, teljes magányomban.

"Van egy régi legenda, amely szerint egy fehér és egy fekete angyal kerülgeti a Földet, és figyelik, hallják, hogy az emberek mit mondanak, gondolnak. Ha valaki jól állítja be magát, jót vár, jót remél, akkor a fehér angyal azt mondja, hogy "úgy legyen". És a fekete angyal köteles erre rámondani, hogy ámen. Ha viszont valaki rosszul állítja be magát, szomorú, keserű, akkor a fekete angyal mondja azt, hogy "úgy legyen". És a fehér angyal köteles rámondani azt, hogy ámen.

Édes méregcseppekkel csókolja a számat az élet,

Mind hazugságok, melyek máza beborítja lelkem…

E szépen daloló muzsika hangját nem tudom elengedni már,

Mélyen belém ivódott, mely boldogít, s egyben maróan fáj!

Elengedtem mindent. Nem tudom, minek kell történnie, hogy mi következik.
Egy madár vagyok, amerre visznek az áramlatok arra repülök. Van, hogy felkap a szél, és vitorlázom, szárnyalok, van hogy kicsit mélyebbre süllyedek, mert az áramlatok elkerülnek, és többet kell verdesnem szárnyaim, hogy fennmaradjak, de fenn vagyok. Van, hogy teljesen alászállok, hogy leszállok, megpihentetem szárnyaim, a testem. Van, hogy csapatban repülök, van, hogy Társsal, van, hogy egyedül.

Egyszer nagyon a mélypontomon voltam, amikor tanítóm ezt a mondatot mondta nekem. "Megengedem neked, hogy ne harcolj!" Akkor még nem, tudtam, csak éreztem, hogy ez a mondat milyen nagy jelentősséggel bír az életemben, de az egész emberiség életében is. Azóta számtalanszor eszembe jutott, hiszen szinte minden pillanatban, az élet minden területén harcolunk. Küzdünk a megélhetésért, harcolunk a szerelemért, csatát vívunk a kilókkal, a testünkkel, a tükörrel, a betegséggel, szópárbajt a gyerekkel, a kollegákkal és a fönökkel.

Az új energiákat mindenki érzékeli, van aki tudatosan, van aki nem. S gondolom, hogy mindenki másképp. Én nátha formájában élem meg. Folyamatosan trüsszögök, folyik az orrom, alul, felül minden kikivánkozik belőlem, fáj a fejem, szédülök és gyenge vagyok. A nátha, a betegségszimbólumokkal magyarázva, menekülés a jelenből. S valóban milyen jó egy-két napra kivonni magunkat a forgalomból, az élet kihívásaiból és csak önmagunkkal foglalkozni, befelé figyelni. A trüsszögés, a köhögés a tüdőm tisztulását jelzi.