Sarkadi Johanna blogja

No comment...ez a videó most beütött nálam, egy iráni hallgató tette fel Facebook-ra. Hát igen, 19 éves, mégis neki talán személyes élménye is fűződik a témához, amíg én itt vígan elvagyok. És ilyenkor elszégyellem magam...

Nos, november 17. Nagy nap, fontos nap az én életemben. Azonnal szétkürtöltem, mi történt. Meg kellett osztanom és kész. Barátaim némileg gyanakodva figyelik tevékenységemet, de elfogadnak így és ezzel szép lassan beleolvadnak ők is a tudatossá válás folyamatába. Hiába na, jó kis csapat vagyunk mi így. :-) Jöttek is a visszajelzések, "Ügyi vagy Dzsó! :-)" és gyógyítandók sora áramlott be azonmód életembe e-mailjeimen keresztül. Beteg apuka, rákos lány és akkor jött David. Ismét. Kolozsváron élő barátnője nagyon beteg, ezt tudtuk eddig is.

Még sosem írtam blogot, soha nem is vágytam az élményre, talán itt az idő ezen is túllépni, mert ki kell írnom magamból, hogy jobban rálássak, mi is történik most velem és hogy kiadjam a túltengő energiát.