Ki vagyok ÉN?

Egyre több ember jut el ehhez a kérdéshez, mint ahogy én is. Ki vagyok ÉN?. Elkezdtem keresgélni önismereti iskolába, tanfolyamra járni, könyveket olvasni. Vártam, hogy valaki megmondja, hogy ki is vagyok én valójában. Mert tudtam, hogy nem a nevem, nem a munkám, vagy családi állapotom vagyok, sem egy asztrológiai-jegy, a hold és a többi égitest játszótere, és nem is egy beskatulyázott, rámhúzott psychológiai teszt eredménye. Aztán szép lassan rájöttem, hogy senki sem tudja megmondani, hogy én ki vagyok, senki sem ismerhet ki vagy meg, egy másik embert. Mert amikor véleményt mondunk valakiről, abban már mi is benne vagyunk, a mi tapasztalataink, a mi érzéseink keverednek a másikról alkotott megítélésben. Így a különböző tanok, mint az enneagramm, a numerológia, az asztrológia is csoportokat alkot és nem veszi figyelembe, a fejlődést, a változást. A psychológia meg csak az orráig lát, a személyiségig, a viselkedés típusokig. Akkor még is ki az, vagy mi az aki megmondhatja, hogy ki vagyok én? Senki, csakis önmagunk. Nekünk saját magunknak kell megtalálni a választ. Ami ráadásul nem is behatárolható. Hiszen a határok is mindig kitolódnak és eljön az az idő, amikor rájövünk, hogy nincs is határ. Mert valójában minden pillanatban megújulunk. Változik a testünk, az érzéseink, a gondolataink, a lelkünk, a szellemünk. Ugyanazt a helyzetet, tegnap másként éltem meg, mint ma. Igy aki tegnap voltam, az mára már megváltozott. Minden időben, múltban, jelenben és jövőben más és más vagyok és mindez együtt vagyok ÉN. Minden negatív és pozitív tulajdonságom, minden elkövetett bűnöm és minden jócselekedetem, minden könnyem és örömöm, minden félelmem és bátorságom, minden szeretetem és szabadságvágyam, ez mind, mind én vagyok. S ha lehatolunk a qvantumfizika szintjére, rájövünk, hogy a nagy semmiből vagyunk. Parányi, láthatatlan fénydarabkák, összefogtak, atomokká váltak, s ebből az anyagtalan semmiből, valami kialakult. Ami maga a csoda. S ez a csoda vagyok én, s ugyan ebből a csodából van minden ember, minden állat és nővény, minden tárgy, vagyis a "minden"-ség. Semmi és mégis minden vagyok. Minden és mindenki ennek köszönheti létezését. Igy minden és mindenki egy CSODA! Hiszen ugyanabból a semmiből alakultunk ki. S igy ugyanaz a csoda folytán VAGYUNK, akik vagyunk! S igy ,magyarázható, hogy mindenki saját maga felelős az életéért, mindenki saját maga alakítja a sorsát, hiszen eggyenlő esélyekkel indulunk, a semmiből.