Önismeret

Amíg a Főnix felrepül

„Aki tiszta fény, s a világossághoz folyton visszatér, nem éri veszély: az állandóságban él.” Tao Te King

Az újjászületés univerzális fogalom, hiszen egyaránt megtalálhatjuk a makrokozmoszban (a természetben) és a mikrokozmoszban (az ember életében). Az élet örök körforgásához tartozik, amely különböző szinteken – szellemi, lelki, testi – és különböző periódusokban következik be. Az időt tekintve vannak kisebb: havi, éves, és nagyobb: több évtizedes, majd évszázados ciklusok.

Gyönyörű napot mindenkinek!

Kérlek segitsetek nekem. Egy kérdésem van: mit jelent a szitakötő mint szimbólum?
Üdv: Medella

Kivonatok a Jung dialógusból
A párbeszéd "C.G.Junggal" folytatódik 3. rész

René kérdése: " Ha újra Svácban leszünk találkozunk egy csoport Jung-elven dolgozó asztrológussal. Örülnék, ha megkérdezhetném az Ön véleményét az asztrológiáról. Kezdetnek érdekes lehetne, ha az elmúlt életének horoszkópjáról mondana egy-két szót. Biztos érdekelné a téma a vezetö asztrológiai folyóiratokat is, egy ilyen post-mortem önaanalízis egyedülálló lenne a maga nemében. Mi a véleménye az ötletről?"

Csak jellem!

 <?xml:namespace prefix =" o" ns =" "urn:schemas-microsoft-com:office:office"" />

Csak jellem. Mégis sokat számit.

Elindulsz az úton. Szembe jönnek veled. Esetleg rád néznek.

Elhatároztam, hogy tartok egy "pozitív hétvégét". Jelentése: mindenre IGEN-t fogok mondani. Igen, mindenre! Ami csak jön az életben, arra igennel fogok reagálni. Nem könnyű, mert máris van egy teljesítendő dolog, de örömmel vágok neki...
(konkrétan autóba kell ülnöm holnap reggel és 230km-t autózni a tengerig)

Van néhány ösztön genetikailag is bekódolva az emberekbe, melyeknek a zöme mögött valamilyen hiány vagy félelem van. Ezekről gondoltam, hogy írok, mert mostanában elég erősen felszínre jöttek nálam. Itt van például a túlélési ösztön. Félünk a haláltól a megsemmisüléstől, mindentől, amit csak fenyegetőnek érzünk, mert amit nem ismerünk, azt vagy elpusztítjuk vagy tudomást sem veszünk róla, mert nem biztonságos. Az ismeretlentől mindenki fél valahol. Pedig valójában sosem halunk meg. Sohasem. Közhelynek hangzik, de tényleg így van.

Őszinte leszek magammal. Ez a legnehezebb, bevallom. Másokkal tudunk őszinték lenni, s ami még könnyebb: másoknak tudunk tanácsot adni. Csak saját magunknak nem merjük bevallani vagy felvállalni azt, amit a szavak súlya jelent.

Van egy jól fizető állásom, ahol megbecsülnek, de nem szeretem.
Szép ország, ahol élek, és megtanulhatom az itteni nyelvet is, de... nem erre vágyom.
Kedvesek az emberek és mindenki barátságos, de túl, túl materialista körülöttem minden(ki).

Merre menjek: jobbra vagy balra? Egyik legnagyobb hibám a döntésképtelenség. Másik a megfelelni akarás, a harmadik az önbecsülés / önszeretet és emiatt az önbizalom hiánya, a negyedik a ragaszkodás, az ötödik a görcsös félelmek. Ezek mind különböző érzelmi állapotok, mindnél megtapasztaltam már a végleteket is. De ezek közül az első kettővel még sehogy sem tudtam előrébb haladni, habár nagyon igyekeztem. Mert a többit már tudom kezelni. El kell fogadnom önmagam és nem mások értékrendje alapján kell magam megítélnem.

A mohó olvasás miatt annyi feladatról lehet olvasni! Mégis melyiknél tartok?Erre kaptam vicces módon választ.

Sziasztok!

Ma, május 28-án csütörtökön lesz a csodálatos egzakt Neptunusz - Jupiter együttállás az Égen. Tizenegy-tizenkét évente van ilyen gyönyörű és domináns Égi hatás!!!! Nekünk ez azért nagyon jó, mert másnap pénteken teremtő-erőközpontunkat, és központi energiabázisunkat, a Napfonat csakránkat fogjuk erősíteni.

Közvetlenül felébredés előtt álmodtam, hogy a gimis osztályteremben voltunk, osztálytársak, osztályfőnök, sokan voltunk. Valahogyan az osztályfőnök helyére kerültem, a Dr. Kovács az ajtó melletti padon ült a többiek között, és ahogy leültem a helyére, vagy az asztalára, akkor semmi különöset nem éreztem, és ekkor annyit mondott nekem, hogy "ugye nem is olyan könnyű ott kinn ülni mindenkivel szemben", én valami olyasmit reagáltam erre, hogy semmi különös érzést nem érzek amiatt, hogy kinn ülök mindenki előtt..., ekkor ébredtem fel.

Jegyzetek a http://www.adamus-saint-germain.hu oldalon található tanítások kapcsán.

1. Határozd meg valamilyen módon azt az algoritmust, azt a logikai szabályszerűséget, azt a definíciót – nevezhetjük ezt sokféleképpen – ami alapján magadat egy zárt rendszernek tekinted! Ez egyrészt megmutatja számodra, hogy e rendszer szerinted mi alapján meghatározható, másrészt megmutatja, hogy mi az a legnagyobb eleme e rendszernek, amely részének tekinted magad, s ami meghatározza a te létezésedet!

Hogy is kezdjek hozzá? Fogalmam sincs. Talán elég, ha annyit mondok, hogy megszenvedek azért, akinek lennem kell, azért hogy elengedjem mindazt, aki voltam. És ez nehéz minka. Olvasok decemberi energiákról, közvetítésekről, csatornázásokról, erről-arról-amarról... És mint aki totál hülye, csak bámulok ki a fejemből, hogy hú milyen szép és igaz, de én nem vagyok képes erre. Miért? Borzalmas dolgokon mentem keresztül... decembertől kezdve.

Amikor olvasva, emlékezve ezekre az állomásokra amiket Tepperwein felsorolt, hálát érzek mindenki felé aki részt vett életem ezen útjának járásában, hogy elérhettem idáig !!!
Köszönöm,

"Megpróbáltad hát egészséged visszanyerni, és valamikor elindultál a szellemi úton.
Önismereti csoportokat kerestél fel, terápiákon vettél részt.
Visszavezettetted magad az „őskiáltásig".
Meghallottad a„kozmikus hangot", az Egyetlen Kéz hangtalan tapsát.
Ám a beteljesülést csak nem találtad.
És egyszer csak felteszed magadnak a kérdést:

"Seth szerint más valóságokban mindannyiunknak megvan a megfelelő párja, másodpéldánya.
Ez nem azonos Én, nem is ikertestvér, hanem másik Én, amely része entitásunknak, aki másképpen fejleszti képességeit, mint mi.
Ezek a lehetséges személyiségek távolabb állnak tőlünk, mint reinkarnációs Énjeink.
Azt álmodod például, hogy egy alma van a kezedben, aztán felébredve azt tapasztalod, hogy eltűnt.
Ez nem azt jelenti, hogy az alma nem létezik, csak azt, hogy éber állapotban, tudatos szinten nem érzékeled a lehetséges események realitását.

Az 1:1 -hez kapcsolódó kérdéskörök sűritve :

,,Január első tizenkét napja arra nézvést ad utalásokat, hogy mi várható az előttetek álló tizenkét hónapban, ezért ha valaki bármilyen okból nem tud ezzel az üzenettel foglalkozni január 1-e és 12-e között, akkor azt javaslom, hogy a soron következő hónap első napjával kezdje el a folyamatot és innen kezdve vigye végig a tizenkét hónapos folyamatot.

Az első napot már kiveséztük:)
Akkor itt a mai...és sorban at azt követők :
Január 2. napján -

Tom Kenyon: A Párkapcsolat Alkímiája

Számosan közülünk úgy állunk a párkapcsolatainkhoz, mintha pókereznénk.

Minden lehetségest elkövetünk annak érdekében, hogy felülkerekedhessünk. Ha pedig ez nem sikerül, akkor blöffölünk. Úgy teszünk, mintha olyan lapjaink lennének, amilyenek nincsenek is. Csalunk. Hazudunk.

S amíg ez a modellje posztmodern korunk nagyon sok párkapcsolatának, nem ez a modellje a Kézirat Megszentelt Párkapcsolatának.

"Létezik már itt a Földön egy, a jelenlegitől és megszokottól eltérő értékrenddel működő része a társadalomnak.
Döntő többségben ők azok, akikről az előző írásban is szó esett, akik fordíthatnak a világon.
Sokan hallottak is már róluk mind jót, mind pedig rosszat.
Őket nevezik indigók/indigó gyermek és kristály/kristály gyermekeknek.
Elsőként az indigók jelentek meg a társadalomban, őket pedig a kristályok követték.

A mindennapjaim eseményei, amiket próbáltam már tudatosan megteremteni,
a külvilágban nyúlfarknyi jelét sem mutatták annak, hogy elindult a kiáradása a szellemből a fizikaiba.(Mert még nem ugrott ki a bokorból ?)
Sőt egyre nagyobb zürzavar alakult ki körülöttem.
Az igaz , hogy a kerités mögé állva néztem sok esetben, ritkán kiesve a középpontból, de aztán azt is megkérdőjeleztem , nem félelem-e az oka.vagy a közönyösség. Nem.
A szívemből terveztem, az önbecsülés az önszeretet érzésével.

Kicsit bonyolult megfogalmazásban találtam egy, az álomban és az ébrenlétben ért érzékeléseinkhez tapasztalásainkhoz egy a megértését segítő magyarázatot.
Hát ha ez az ?

"Csak amikor a legmélyebb meggyőződéssel megérted, hogy ami történik az csupán az univerzális tudatosság, az ’én vagyokság’ funkcionálása… hogy nincs entitás, amely okoz, és nincs entitás, amely szenved… csak akkor következhet be az azonosulástól való mentesség.

Voltaképpen "hangosan"gondolkodom.
Remélem nem aratok vihart avval, hogy szelet vetek. :)
Az utam az egység felé igen nehéz kérdés elé állitotta lényemet.
A kereső fázisban össze-vissza kapkodtam a "tanitások" milliói között.(6-7 évvel ezelőtt)
Ahogy telt - múlt az idő (ami nincs :) megtaláltam a módját a szelektálásnak, mert a szívem rezdülését az olvasottakra, vagy hallottakra nem hagytam figyelmen kívűl.
Dilemmába kerültem sok minden végett, lehet magyarázgatni , miért okozott ez nekem dilemmát, de azt nem akarom.

Az Új energia tudatosságú emberré válás útján járó barátom blogbéli írását szeretném megosztani veletek .A shaumbrává válás epizódjai.

"Van egy pont ahol megkérdöjelezed az eddigi életed.-Tényleg ez vagyok én?
Ekkor elindulnak a változások és a dolgok amik eddig biztosnak érzödtek számodra , kezdik elvesziteni a stabilitásukat és bomlani , omladozni kezdenek.
Amikben eddig kapaszkodtál már nincs többé ugy hogy kapaszkodoként legyen ott.
Van egy másik pont ahol rájössz arra hogy miért is történik mindez.

Azt mondta szeretettel hangjában egy drága lélek ismerösöm, ideje lenne , ha nem idézgetnék másokat, mert megvan a saját autentikusságom már amivel kifejezhetem amit , látok, érzek, tudok.
Akkor most megpróbálom./ez is izgi:) /
Jó Újenergiás tanító akarok lenni. Kifejeztem a szándékomat......és jönnek az események amikkel megmérhetem azt a szintet, hol is tartok , és mivel megvan az önkritikám,........... hááááát félúton.

Kedvesek!

Megfigyeltem magamon, hogy mikor valami negatív élmény ér, valaki megbánt, természetes reakcióm, hogy legszívesebben elfutnék. Persze ezt az esetek nagy százalékában nem így kellene megoldani és nem is lehet. A Belső Gyermek első reakciója ez.
Az iszkolás helyett úgy "oldom meg", hogy mintha a létezésemet egy másik szintre menekíteném ki, mondjuk az aurámnak a szoba másik sarkában lévő legkülső héjára, ami még én vagyok. Ez persze csak képletes, de ilyesmi érzés, olyan testen kívűli, kicsit alélt, energiavesztős élmény.

Tanulom és üzenem:
A tükör törvényei
1. Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, "én jobban csinálnám", megváltoztatnám stb. AZ ÖNMAGAMBAN VAN. Minden tehát, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok - bennem van.
2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál, harcol ellene, meg akar változtatni -, és ha ez engem sért, bánt, érint stb. - AZ NINCS FELDOLGOZVA BENNEM, NINCS MEGOLDVA BENNEM. Ilyenkor az EGO sérül, mert az EGO-m erős.

Egy szombati előadás néhány dolog átismétlésére, újra értékelésére késztetett. A NAGY ELENGEDÉS éve tárgyú Kuthumi aktiválás újbóli meghallgatása vált időszerűvé. Életem egy negyven éves eseménydús, szép szakaszát tudtam tavaly ennek kapcsán lezárni. Ehhez négy évre volt szükségem, de sikerült. Az ezt követő év sok változást hozott mind fizikai, mind érzelmi és egyéb vonatkozásban. Ezt köszönhetem egy "csillagnak", aki NEM csillag, de sokat segített az átalakulásban.

Az önismeret, az önkorlátozó hiedelmek ,saját értékeink megismerése lehet az első lépcsőfok a valódi spiritualitás felé.Legalábbis én ezt tapasztaltam meg és bár hosszú időt vett igénybe a folyamat és korántsincs kész, most kezdem érezni először az áldásos hatásait. Sokféle módon lehet "használni" a bennünket érő információkat. A spiritualitás felé fordulás akár menekülés is lehet önmagunk elől, a nehézségek elől.

Mi van akkor amikor van egy problema, es nem birok zold agra vergodni vele?

Alapvetően nem jellemző rám, hogy nagy közönség elé vigyem belső történéseimet.Az elmúlt hetekben azonban olyan sok felismeréssel gazdagodtam önmagamat iletően, hogy olyan ,mintha nem bírnám magamban tartani.
A mai napon meghallgattam a 4:24-t és ez most olyan érzés, mintha a gyökeréhez jutottam volna el valaminek.
Női testben élek, elég sok férfias energiával /Nyilas asc.,Oroszlán nap stb./ Bár voltam már feleség,szerető és azt hiszem elég jó anya, mégis sokat szenvedtem a nőiség megélése miatt.