Buddhikus szint

Kivonatok a Jung dialógusból
A párbeszéd "C.G.Junggal" folytatódik 3. rész

René kérdése: " Ha újra Svácban leszünk találkozunk egy csoport Jung-elven dolgozó asztrológussal. Örülnék, ha megkérdezhetném az Ön véleményét az asztrológiáról. Kezdetnek érdekes lehetne, ha az elmúlt életének horoszkópjáról mondana egy-két szót. Biztos érdekelné a téma a vezetö asztrológiai folyóiratokat is, egy ilyen post-mortem önaanalízis egyedülálló lenne a maga nemében. Mi a véleménye az ötletről?"

"C.G.J.": " Talán mélypszichológiailag lehetne a kérdést a legjobban megközelíteni. Sőt, azt hiszem, igazán csak így lehetséges. Hogy egy embernek valódi segítséget nyújtsunk, ahhoz kell először is hozzásegíteni, hogy félelem nélkül tekintsen saját mélyébe. A horoszkóp egy közbeiktatott kapcsolómű, amelynek hatásai célkitűzéseink elérésében segít. Egyszer hozzámfordult egy lány, neki is ezt tanácsoltam; ha nem vagy képes a saját tudatalattid poklán és káoszán át eljutni magadhoz, ne várd, hogy a a külső történéseket, a csillagok tudományát valamikor is megértheted. Nézzék, a csillagok bennünk vannak. Oda kell visszatérnünk, ahonnan évmillók előtt eltávoztunk, amikor még a világegyetemmel tökéletes harmóniában voltunk. Mi magunk kölcsönöztük ki a bolygók energiáját, hogy segítségükkel feladatunkra koncentráljunk, és ezek az erők azóta is dolgoznak bennünk. Nem tudnánk létezni a bolygók nélkül, de ők sem működnének nélkülünk, mivel a kozmoszban semmi sem független egymástól. Ebből az elhagyhatatlan függőségből és az univerzum abszolút működésképességéből, a jó és rossz hatásain túlmutató harmóniából kell kiindulnunk ahhoz, hogy az asztrológia tudományát megközelíthessük. Az együttmüködés legmélyebb, számunkra még elfogadható pontjáról kell látnunk, hogy az egy emberről alkotott véleményünk soha nem lehet ítélet.
Megsérthetünk sőt meg is betegíthetünk valakit, ha tudalattijával felelőtlenül bánunk, ami nem azt jelenti, hogy a fájdalom nem lehet pozitív az egyén számára, viszont minden esetben szem előtt kell tartani az egyetemes igazság álmát. Ameddig azonban a tudományok saját hazugságaik fenntartásával őrzik tovább a látszatot, addig az emberek továbbra is a jó és rossz kasztjához tartozónak érezve magát fognak egymással harcolni. Óriási fordulatnak kéne bekövetkeznie ahhoz, hogy a különbözö iskolák, fokozatok és kasztok között egyáltalán a normális, megértésen alapuló kommunikáció lehetségessé válhasson. Először is az elengedhetetlen becsületesség tesz egy tudóst vallásos vagy spirituális emberré. Tudják; a religió- azaz visszacsatolás gondolata maga már elég kiindulópont lenne a harmónia tudatosításához. Ha az asztrológus képes ebből az alapvető harmóniából meríteni, tudatalatti rétegeinek tudatos használata lesz a legnagyobb segítség, amelyet embertársainak nyújtani tud. Ha azonban csakis a periférián mozog, káoszt és bizonytalanságot okoz annak, aki segítségért fordult hozzá.
Nem szeretnék saját horoszkópomba belemenni, inkább arról beszéltem, mit értek én asztrológia alatt, és a későbbiekben inkább kitérnék a kozmikus rezgésmezök és az aura gondolatköreire.

René: "Köszönöm Önnek, és igen érdekesnek bizonyulnak a továbbiak is.Egy kérdésem lenne még az asztrolóiáról; vagyis inkább az én asztrológiai rálátásom helyességéről; Tudjuk, hogy például a Cheops Piramis egy bizonyos hatásrendszerrel rendelkezik. Ez a hatásrendszer akkor is elérhető, ha lekicsinyített piramisokkal dolgozunk, akkor is, ha csak a kontúrjait rajzoljuk meg, sőt akkor is, ha csak sarkaiba helyezünk egy-egy golyót, kontúrjait is elhagyjuk. Továbblépve a vizualizált piramisnak is létezik tehát - kozmo-logikusan ez az energetikai hatása. Ebből következtettem, hogy minden térbeli testnek kell lennie egy specifikus sugárzásá- nak, amelyet némely tudós formai hullámoknak nevez. Ha ezt a rendszert az asztrológiára vetítjük, mivel minden csillagállás egymással összekötött nappontokból áll, így szabálytalan, sőt talán szabályos térbeli testeket ad ki, és az ezekből a fix-pontokból összeállított napjelek mint meghatározható hatásrendszerrel bíró térbeli testek, amelyek egyidejűleg más hasonló fiktív térbeli testre vagy formai hullámgenerátorra fókuszált vagy szétszóró lencse szerepét tölthetik be. Ha ebbe az alapkoncepcióba még az "ahogy fennt, úgy lennt" törvényét alkalmazzuk, mikrokozmoszunkban is kiválthat efféle asztro-logikus hatásokat..."

Jung közbevág;" Ameddig Ön magát nem tudja az elektromagnetikus mezők központjának elképzelni, addig képtelen lesz a magasabb összefüggések megértésére. Ez a feldatunk a földön. A központ, amiről én mindig beszélek, ez egy tisztán szellemi koncentráció, amelynek fókusza csillagrendszerünk magasabb tudatának csúcspontja. Az egymással összeköttetésben álló, földönkívüli pályák és csomópontok az anyacsillag irányítása alatt, amelyek a periférián a magasabb szintű tudattal állnak szoros kapcsolatban. Ezekből a magasabb rendű világokból élünk mi, ezek a mi raktárunk és tőlük származik az az intelligencia is, amely a sejtjeinket átjárja. A fölérendelt organizmusok, amlyeknek mi csak parányi részei vagyunk, ugyanúgy nincsenek tudatában nagyságukkal, ahogy előttünk is homályos a saját szerepünk. Azt sem tudjuk felfogni, milyen aprók is vagyunk, az igazi nagyság felismerése szerintem csak Istennek adatott meg. Mi, tudósok megpróbálhatjuk a legkisebb ellenállás útját járni, az Isteni erő megnyilvánulásait egy-egy villanásra megsejteni. Mi sem merünk ebbe a központba bemerészkedni, a hatalmas erő még tőlünk is tiszteletet követel. Hatásait összehasonlíthatjuk a nap sugárzásával és ami ezzel összefügg.

René közbevetése: "Ön Anyacsillagzatról beszélt, a központi naprendszert érti ezalatt?"

"C.G.J.:"Minden univerzumnak megvan a maga formája, összehasonlíthatóan az emberi organizmussal. Itt is analóg az egyén egyéni arculata, az az univerzum, amelyben mi élünk az emberi alakzatnak megfelelő."

René: "Ahogy az ösi taoisták már régen megmondták..."

C.G.J.: " Igen, ez így van. Ősi kínai tudás ez. Amint a halál határvonalát átlépi, saját kívánsága alapján megszerezheti ezt a tapasztalatot. Maradhat a tér-idő vonzásában továbbra is, akkor azonban le kell mondania a mélyebb igazságok megtalálásáról. Ez a tudat nélküli struktúrák szintje. A halálon túli világok, a tudatalatti, a felsöbb tudat a napi tudatosság világai. Ezeken a szinteken is léteznek azonban különféle rétegeződések. Az úgynevezett Nirvána például, amelyről Buddha beszélt, a kollektív felsőbb tudat szintje. Mindez az egyén választása szerint, már az életben is megtapasztalható, határok nem léteznek, csak a magunk által helyezett szubjektív határok.

René: "Köszönjük Önnek mélyreható válaszait, lesz rajta elgondolkodnivalónk.."

C.G.J.: "Én tartozom köszönettel a lehetőségért."