Önszeretet -mások szeretete - szeretet

Az önismeret, az önkorlátozó hiedelmek ,saját értékeink megismerése lehet az első lépcsőfok a valódi spiritualitás felé.Legalábbis én ezt tapasztaltam meg és bár hosszú időt vett igénybe a folyamat és korántsincs kész, most kezdem érezni először az áldásos hatásait. Sokféle módon lehet "használni" a bennünket érő információkat. A spiritualitás felé fordulás akár menekülés is lehet önmagunk elől, a nehézségek elől.
Jómagam sokáig éltem egy mély szinten lévő bűntudattal, szégyennel, szorongással. Azt is gondoltam, én jó vagyok, nem bántok senkit, szeretem az embereket, de lám a világ rossz, nem viszonozza a jóságomat.
Megrendítő élmény volt , mikor rádöbbentem, hogy amit én jóságnak gondolok az puszta áldozatiság, a szeretet lényegéről pedig fogalmam sincs, csak üres ideáim vannak.
Újabb hosszú idő,válságos lelki állapotok,szembesülések,feldolgozások.Volt, hogy segítséget kértem és kaptam.
Mára megtanultam ránézni saját értékeimre és nem a gyengeségeimre koncentrálni. Röviden szólva ,el kezdtem szeretni magam. Azóta azt vettem észre, hogy sokkal könnyebben tolerálok másokat, tőlem eltérő értékek szerint élőket, ugyanis másokban is sokkal inkább a pozitívumokat veszem észre. Az önszeretet magával hozza mások szeretetét . És bár ez csak rövid ideje vált igazán belsővé, már tisztán látom, hogy egy új minőségű élet van kibontakozóban. Sokkalta jobban érzem magam a bőrömben, sokkal kevesebbet védekezek és támadok ,nem beszélve arról, h. képes vagyok nyugalmat és békét teremteni a környezetemben. 47 éves vagyok. Egész életemben nem mondták még ennyiszer összesen, h. szép vagyok ,mint az elmúlt néhány hétben.És ez nem a külső vonásaimnak köszönhet.
Hálát érzek és örömet. Kívánom mindenkinek, aki olvassa ezeket a sorokat / és aki nem, annak is/, hogy legyen része hasonlóban.