A FÉNYEK TISZTÁSA

A fények tisztása

Elmerültem gondolataimban, az elmúlt hetek, napok, eseményei foglalkoztattak. Szinte rajzottak bennem, mint a méhkas apró lakosai, néha nyugodtan, néha pedig felbolydultan. Mi végre –e sokféle variáció, gondolati energia, melyeket feleslegesen alkotunk. Miket vetítünk ki magunkból, mit is teremtünk éppen. Világvége hangulat, katasztrófák elkerülési stratégiái, különböző verziók, hogy, miképpen kerülhetjük el az eljövendő időnek hitt, szürke fellegeket.

MI történik itt???

Szívemben, őrült iramban, érzések tömkelege áramlott szét, fogadtam a belém áramló információt, fordítottam a csomagokat, s éreztem a szavaknak, most képekké kell formálódniuk. Átengedtem magam, hagytam, hogy történjen.

Egy csodálatos tisztáson találtam magam, egy varázslatos réten, mit körülvett az erdő. Ős, öreg fák koronái nyúltak az ég felé.

Éreztem jelenlétét, tudtam velem van, vigyáz rám.

Hol vagyok?

A fények tisztásán vagy, ez egy szent hely, ahol az emberek egyesíthetik a bennük rejlő érzéseket és gondolatokat. Természetesen ezt megtehetitek földi létezésetek síkján is, de meditációs, ellazult állapotban, eljöhettek a fények tisztására is. Földanyátok felszínén sok ilyen hely található, keressétek e helyeket, alkossatok csoportokat. Valósítsátok meg, mit elérni kívánkoztok. A jövőtökbe vetett hitetek, az eljövendő idők történései, itt kapnak erőre, innen emelkednek a magasba, s hullnak vissza reátok.

Miért vagyok itt?

Te akartál itt lenni, nem?
Gondolkodj, a képek, amikre vágysz, ott vannak benned, hozd felszínre s add oda az embereknek. Fontos, hogy közösen együtt alkossátok ezeket a képeket, persze vannak egyéni álmok is, de ne feledjétek,: EGYSÉGBEN AZ ERŐTÖK.
Kollektívan is teret kell engednetek, tiszta vágyaitok, álmaitok valósággá formálódásának. A tisztaság nagyon fontos tényezője ezeknek, a teremtéseknek. Az álmok nem haszontalan dolgok, a képzeletetek az egyik kulcs a teremtéshez.
A képzeletetek által előhívott képek, melyek megjelennek gondolataitok képernyőjén, ha szeretettel és fénnyel átitatottak, akkor kiemelkednek a szürkeségből, összekapcsolódnak az univerzum, támogató, teremtő energiáival.

Magamba ittam szavait, feltöltöttek életenergiával, éreztem, ahogy áramlik sejtjeimben az erő. Az erő mely mindenütt jelen van. Most is, itt is, a jelenvaló térben. Érezzétek, Isten mindent átható jelenlétét önmagatokban.

Álltam a tisztás közepén, éreztem, valami megváltozik. Az ott érzése hirtelen itt lett. Javítanom kell mondanivalómat. Itt állok a tisztás közepén, érzem valami jelentős történik, egymáshoz kapcsolódnak energiáink, érzem egyek vagyunk, egymásban, s önnön magunkban érezzük egységünket egymással, a mindennel.
MOST történik mindez. Állunk a tisztás közepén s betöltjük azt. EGYEK VAGYUNK. Fényeink egyesülnek. A rét ragyogni kezd.
Kérem a földanya szellemét, a rajta elő, lélegző erdők, a fák népének szellemét, segítsenek bennünket, jöjjenek, kapcsolódjanak hozzánk.
Ők itt vannak, megérintenek bennünket, örömük tiszta, kapcsolódnak hozzánk.
Földanya szeretete és fénye velünk van, a fák népe az erdő szelleme, támogató, tisztulást hozó, energiát áramoltat felénk.
Kérem a vizek körforgásának örök szellemét, segítse munkánkat, kapcsolódjon hozzánk.
A vizek szelleme eljött közénk, finom páraként érint meg, lágy esővel mossa le arcunkról az idők porát.
Kérem a levegő tiszta szellemét, kapcsolódjon hozzánk, segítse emelkedésünket.
A levegő szelleme eljött, szelek szárnyán érkezett, lágy szellőként érintette meg lelkünk húrjait.
Kérem a napfényt, a tűz ősi szellemét jöjjön közénk, kapcsolódjon hozzánk.
Itt van a tűz is a lángoló szellem, ki felszítja a bennünk pislákoló isteni szikrát.
Valakit, hív még szívem, ott a messzi távolból, a tajga tiszta erdőinek, fái közül egy lányt, egy nőt, Anasztáziát, ki megérintette lelkemet, kérem őt kapcsolódjon hozzánk.
Fényes tisztásáról, sugarával segít minket, álma, tiszta vágya, valósággá formálódik.

S végül, de nem utolsó sorban, kérem Atyánk, teremtőnk szeretetét, mindenek forrásának örök energiáját, jöjjön, kapcsolódjon hozzánk, a bennünk ott lakozó szikrához, lobbantsa lángra, a szívünkben elő, Isteni jelenlétet.
Ő itt van, érezzétek, átölel, gyengéden szólítja szívedet.

JÖJJ, ISTENI GYERMEK.
Vedd magadhoz rég elfeledett hatalmadat, de vigyázz, ne hatalmaskodj mások felett. Lágyan magához ölel, ugye érzed, szíved vadul kalapál.
Öröm és fény járja át testedet s lelkedet. Az isteni szikra pislákol, fel- fel lobban, majd a pillanat törtrésze alatt lángba borul az élet virágának ősi titka. Isteni tudatosság nyíladozik benned.
Érzed, érzitek?
Egyek vagytok a mindenséggel, egyek vagytok egymással. A teljesség igézete
szól tibennetek.

Ők pediglen eljöttek közénk, mert érzik, itt az ideje eloszlatni a sötétségnek hitt illúzió felhőit. Energiáikat hozzánk rendezik, az erők hangokká állnak össze, s megszólal a lélek zenéje, mi bennetek pendül, szívetek hárfáján a legszebb dal kezd szólni, mely egyetlen égi harmóniává áll össze. Ez, az élet dala, a bennetek ragyogó Isteni fény játéka. Együtt zengtek Istennel egy örökkévaló dalban. Minden mit sötétnek hittetek eloszlik most. Töltsétek ki szívetek harmóniájával a megüresedett részeket.

A fény tisztása szinte felrobban, mindenhol fények áramlanak, s tisztán kiáradnak a mindenségbe. Az út melyen eddig lépdeltél, ide vezetett, a hely neve Egység, de ne állj meg, ne álljatok meg gyermekeim, fogjátok meg egymás kezét, most már egyként lépjetek tovább. Nézzétek hát, s lássátok meg, a sötét korszak a végéhez ért. Tiszta napfény ragyog reátok, a sötét fellegek miket ti teremtettetek eloszlanak. Fogjátok meg egymás kezét, ne féljetek, most, itt a mellettetek ülő társaitok kezét. Érezzétek az egységetekben áramló tiszta energiát. Érezzétek a FÖLD s az ERDŐK, a VÍZ, a SZÉL, a TŰZ, és a SZERETET erejét. Engedjétek meg magatoknak a most szent pillanatában, hogy a fény mely egy veletek, kiáradjon a végtelenbe.
Köszönöm nektek, gyermekek, a felnőtté válás kapujában álltok, gondolataitok tisztasága fontos tényező. Ne feledjétek, veletek vagyok az idők végtelenségében.