Áldás
Valahol a fenyvesekben
halk szél tolong ágak közt -
tapintja, meg hajlogatja,
kavardába rakja is már illatát.
Válogat és izgatott:
remegő keze áhitattól itatott.
Magamra öltve álmodom karácsonyom.
Súgom-búgom: szél vagyok.
Egyszer volt meg sokszor lesz
mesémbe itt beléphetsz:
Nézd!! Ilyen vagyok…
Álom, álom, édes álom
valósággá most csinálom.
Gondolkodám : s vagyon sok-sok csillagom.
Aranyzó fonállal most kötöm -
egyik a másik után csillámló szó-sujtás.
Közölhetnékem most lészen,
bármely pillanat osztható,