Egy "régi"-új energiaminta - hogyan szabadulni a dualitásból

treka képe
Kategória:

Szabó Lőrinc: Tao Te King

Pusztul, ami csak egy; vak, aki egynek
lát valamit;
védelem kell védtelen életednek,
s védekezik.

Gyöngeséged páncélt izzad magára,
mint a csiga;
száz karddal jár benned előre-hátra
minden vita.

Utak sara, vágyol a messzeségbe,
s bár itt maradsz,
felkapaszkodol a tipró kerékre
s vele szaladsz.

Olyan szennyes vagy, hogy neked a legszebb
a tisztaság,
s aki nem olyan, mint te, az se vethet
követ reád.

Minden erényed bűnben született és
bűn lesz megint,
de az akkordba a sokféle zengés
viszi a színt.

Kiépited magadból, mint a számok,
a végtelent,
és mert csupa rendetlenség vagy, álmod
s urad a rend.

Nevetve cáfolsz, hogy cáfolva hidd el,
amin nevetsz;
igaz egész csak ellentéteiddel
együtt lehetsz.

Egész életed leplez és leleplez,
de odajut,
odafut mégis lassan, így, szivedhez
az Igaz Ut.
......................................................................
"igaz egész csak ellentéteiddel
együtt lehetsz. "

Azért tettem be ezt a verset, mert számomra tipikus, ahogy átnőtt a régi az újba, ugyanakkor érzem, az ÚJ más lehetőségeit is, ami nincs már benne

lemayar képe

Húúú, ez nagyon tetszik, Treka, köszönöm! Nem ismertem, és még sokszor el kell olvasnom, alaposan! Gondolom az sem gond, ha viszem a blogomra! :-)
Ölelés!!!

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

Belépve a választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.