Egót félretenni egy-kettő ! (dobogó szivecske jel)
margardian · 2010. február 27. 17:13
Kategória:
Kicsi részlet:ek
"A Világbékességbe Egyesülésnek ez az egyetlen módja,hogy a magasabb vibráció a Föld felemelkedésébe megérkezzen, más módja nincs hogy kikapcsolódjék a régi hologram."
"Ha nem tudjuk kikapcsolni a régi hologramot, akkor az alacsonyabb vibráció nyer hatalmat,a végesség/halál tudatosság."
"A szeretet lángjával való gyógyulás hozza meg a várva várt Világbékességet.A szeretettel minden együtt meg fog gyógyulni.Ahogy a Fény Küldöttei együtt dolgoznak szeretetük lángjával,úgy a szívük sugárzásával megoszthatják másokkal a feltétetlen szeretet érzését mindenkivel.Mindannyiunknak fontos teendői vannak ebben,hogy lezárjunk együtt egy régi fejezetet."
Metratron Phoenix Soltec Update Feb 20/10
Pár érzésemet leírom nektek evvel kapcsolatban :
Metatron üzeneteket olvastam . belegondoltam mennyi dolgunk van még...és bevillant egy figyelmeztetése Kuthuminak ...jó régi.és mégis egyre aktuálisabb.":nincs sok idő hátra".....a változás van . lesz......aztán egy másik .."kössük jól fel a gatyaszárunkat."
És sorra vettem az utóbbi bejegyzések energetikáját (nem a személyekre figyelve.......
Szóval fényt... még több fényt......egót félretenni egy.kettő, folytatom Anisha aranyba foglalandó beszólásával :
"Leszállni a tömegtudatról!
Egy-kettő!
Fölé emelkedni!
Egy-kettő!
És tárd ki a szíved...és szeress, csak szeress!
És a világ megváltozik!"
http://www.galacticfriends.com/updates/galactic-federation/4497-metratro...
A forditás itt :
http://www.fenyegyseg.netii.net/index.php/ataradasok/944-metatron-es-sol...
- margardian blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 2753 olvasás
Hozzunk össze 144 ezer embert....
Én itt vagyok....kitárt szívvel....
ki áll mellém??
Jövök Anisha! :D De ne álljunk meg 144 000 embernél!
Már nagyon régen "melletted" állok - teljes 7 tagú családommal és nyitott szívvel.
Valahol ott vagyok ....
Gyűlünk-gyűlünk! :o))
Én is itt vagyok !
Legnagyobb gazemberség hogy csak 144ezer emberben van ott amiről beszélsz és a többiek eredendően rosszak. Önimádat fényben létezés akkor helytálló a 144ezer!
Erről majd holnap teszek ide!pussza
drága Józsi....annyian jöttök, amennyien akartok. a 144 ezer a minimum...ennyi legalább kell... felső határ nincs...
Hozzunk !
Épp itt az ideje .
Hol legyen a helyszín ?
Hűűha! Én komolyan benn lennék....hol fér el annyi ember?
Így kitekintve az ablakon kezdjünk el bárkát építeni ! - ))) Esetleg egy csónakázótó ? Mennyi vizet szorítanánk ki a Balatonból ?Gumicsizma menő ? Síkság kellene mert nem nagyon szeretem a hegyi tumultust - mindenki a csúcs felé tartana- , egzisztenciálisan nem megfelelő ha hegyen találkoznánk . Megannyi kérdés ....
Tegnap mikor belépet a téli napforduló meditáltam atlantiszi fejpánt és két energia rúddal tettem. A kozmoszban voltam azt érzékeltem lelki társam is ott volt velem szemben állt kezeink összeértek, vagyis egymásba voltak és így egy kört formáztak. E kör függőleges volt. Belőle és belőlem elindult hófehér fény a térben vízszintest formált, ami úgy nézet ki, mint egy szív. A szív ívénél (nem tudom, hogyan elmondani de leírni sem ott volt a tudatom olyan gömbformában érdekese, ha tudok valamit róla, mondom e gömbben mozgást észleltem kavargott). Ekkor a fehér-fény már egyben ment útjára Indiába ment és elképzeltem, amit az emberekbe áramlik a szeretet egymás iránt innen Kínába majd Afrikába. Sorra jártam a földrészeket külön, külön s végül az egész föld bolygót hófehér fényben érzékeltem, ami így kettőnkből áramlott a kozmosz mélységéből. kozmoszban ott leltem igazából meg és ebben az egységben, ami áramlót belőlünk remélem nektek is, jut valami és lesz érzékelésetek rá.
Régebbi írás
TUDOD A SZÍVEMBEN OTT VOLTATOK MINDANNYIAN
Másolat nem én írtam de ide illik remélem nem haragszik meg érte az eredet.
Nem beszéltem róla, mert nem is kérdezett senki, de most elmondom. A meditáció alatt éreztem, hogy megfogják a kezeimet. Azután azt érzékeltem, hogy nem vagyok a testemben, nem tudom, hol voltam, de valahol nagyon távol, talán az Univerzum távoli sarkában. A meditáció nekem valahogy teljesen mást jelent, érzésekként élem meg, nem gondolati formákként, és nyitott szemmel teszem, csak időnként csukom be a szemem. Fehér fény volt mindenhol körülöttem, fehér gomolygás, és benne voltam a szívben, ami maga az Egyetemes Tudat. Most lehet azt mondani, hogy utólag könnyű ezt mondani, de miért hazudnék? Mi célom lenne vele? Mi célom lenne azzal, ha azt mondom, hogy a szívcsakrám folyamatosan forog, és hatalmas hőt érzékelek, ami már-már elviselhetetlen, mert nyitva van a szívcsakrám. Égő érzés van folyamatosan a hátamon és a torokcsakrám környékén, miért??? Képzelődőm?
nem képzelődsz rengeteg fényt fogadtál be...szét kellene áramoltatni az egész testedben, hogy minden sejtedhez eljusson. Megrekedt ott ahol a legnyitottabb voltál....nem tud áramolni .én ezt érzem..
Látszólag eltérek a tárgytól, ám a béke, az itthoni béke kapcsolódik hozzá.
Pénteken egy a bankvilág és a világelit hatalmáról szóló Bunyevácsz Zsuzsa könyvismertető közben döbbentem rá, hogy semmi más dolgunk nincs, csupán szeretetünkkel, saját példánkkal elősegíteni, hogy hazánkban ne pártoskodás, versenygés, hanem összefogás legyen. Akkor tudunk ismét megfeleni a magyarságunkból adódó feladatainknak, ha felismerjük a valódi ellenfelet, akit az igazság felszínre juttatássával, s a vele kapcsolatos félelmeink elengedésével lehet ellehetetleníteni.
Eljött az ideje az összefogásnak, így én ma minden energiámat, imámat, szeretetemet hazámhoz áramoltatom, hasson az milliószoroson. Ugye támogattok ! Ugye csatlakoztok !
NAVÉGRE!!!!
NAGYÖLELÉÉÉÉÉÉS!
Neked csak évente négy napod Milliószoros?
igen, én ilyen kis beszűkült vagyok.
Ám ma neked is adok egy hatalmas csokor friss, tavaszi szelek illatát hordozó szeretetet.
Ami eredendő azt nem kell adni már benned van csak felismerésben kell lenni rá ennyi slussz passz.
Akkor ismerd fel magadban, s aszerint játszadozzál, hogy minden sorodból áradjon felém/felénk az a finom, pezsgő, zsongó, friss tavaszi szellő hátán érkező szeretet.
Magadnak kell magadat megnyitni nem vagyok konzervnyitó ha erre vársz tévedésben vagy velem kapcsolatban árad csak zárttá váltatok és nem éled. Nyálas szavakat hallatok akkor éled?
http://www.youtube.com/watch?v=07VatCnhyos
Tessék a végét megvárni....
Köszönöm...megvártam.....Szeretlek.
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?
Ezt mindenkinek :
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagy komolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
......
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Ennyi tetszett a versből...
..................................... I-G-E-N :-))....................................
Szívből küldöm a következőt, margardiannak, gyógyúljon meg a lelki sebe, mert úgy érezlek kedves margardian, hogy fájdalom szól belőlled.
"Sok szeretet van ebben az univerzumban, bár keveset fognak fel és használnak belőle. Általában, az emberi tapasztalat kerüli, eltávolitja a szeretet és ennek ellnére, az ember vágya az, hogy csordultig tele legyen szeretettel. Az ember álma mindig a szeretethez kötődik, de oly kevésbé ismerjük és értjük a szeretet. A szeretet, a mindent simogató energia. A szeretet energia mindenkié. A szeretet ti vagytok és testetek minden tudatos vagy öntudatlan energiája. Mindannyian szeretet vagytok, semmi más csak szeretet. Személyiségetek és létezési állapototok mindenik aspektusa szeretet. Különböző szintek és beállitások léteznek. Az emberi tudatnak, nagyon csökkent beállitásai vannak akkor, amikor szóba kerül, hogy megnyiljon a szeretetnek."
Ha ebben a csodálatos minőségben élsz, akkor még számodra vannak kételyek ? Ego, régi hologram... ? Szeretlek margardian, gyógyúlj ki ebből, mert ez pont a régi energia vámpír módja, ami folyton leszívja az energiádat.
Fogadd sok szeretettel:
Richard Bach: Jonathan, a Sirály (részletek)
Jonathan Livingston
...az unalom meg a félelem és a harag az oka annak, hogy a sirályok élete oly rövid.
Az dönti el, milyen lesz a következő világunk, hogy mit tanultunk meg a mostaniban. Ha mit sem tanultál, a következő világod pontosan olyan lesz, mint ez itt. Ugyanezekkel a korlátokkal és ólomsúlyokkal küzdesz majd.
A mennyország nem valamiféle hely, nem is valamilyen idő. A mennyország azt jelenti: tökéletes.
Abban a pillanatban kezdesz majd ismerkedni a mennyországgal, amikor eléred a tökéletes sebességet.
És ez nem azt jelenti, hogy ezer vagy millió kilométert teszel meg óránként, vagy hogy fénysebességgel repülsz. Minden szám határt jelent, a tökéletesnek pedig nincsenek határai. A tökéletes sebesség az, ha egyszerűen máris ott vagy, ahová igyekszel.
Azok, akik az utazást fontosabbnak tartják önmaguk tökéletesítésénél, lassúak és nem jutnak el sehová. Azok pedig, akik lemondanak az utazásról, hogy helyette tökéletesedni igyekezzenek, bárhová rögvest elérkeznek.
...A dolog fortélya az, hogy Jonathan ne tekintse magát többé bezártnak egy meghatározott testbe, melynek szárnyfesztávja harminc centi, és a teljesítménye berajzolható a térképbe. A fortély mindössze annyi: tudnia kell, hogy valódi természete szerint egy tökéletes, íratlan szám, egyidejűleg él térben és időben, mindenütt és mindenkor.
...Benne úgy nyilvánult meg a szeretet, hogy érezte: a felismert igazságból át kell adnia valamit másnak is, egy sirálynak, aki csak a lehetőségre vár, hogy ő is megismerhesse.
Valójában mindannyian a Nagy Sirály gondolatát testesítjük meg, a korlátlan szabadság eszméjét, és az, hogy pontosan, tisztán repülünk, egy lépés valódi énünk kifejezése felé. Mindazt, ami ebben korlátozna, le kell küzdenünk.
Egész testetek, egyik szárnyvégetektől a másikig, semmi más, mint gondolatok látható formája. Rázzátok le a gondolat láncait, és lehullanak a test láncai is...
Szabadságunkban áll oda menni, ahová akarunk, és olyannak lennünk, amilyenek vagyunk.
Szabadságodban áll, hogy önmagad légy, valóságos magad, itt és most; és semmi nem állhat az utadba.
A szabadság a sirály legsajátabb természete, hogy bármi állna is ennek a szabadságnak az útjában, azt félre kell tolni, legyen bár hagyomány, babona vagy akármilyen más korlát.
Az egyetlen igaz törvény az, amely a szabadsághoz vezet.
A titok abban rejlik, hogy a korlátainkat sorjában, türelmesen győzzük le... Amit összehoztál, az annyi, hogy túl gyorsan cseréltél tudatszintet.
Meg kell tanulnod az igazi sirályt látni, a jót mindvalahányban, és segíteni nekik, hogy ők is meglássák magukban. Ezt értem szereteten. Ennek a nyitját megtalálni, az az öröm.
Arra van szükséged, hogy tovább keresd önmagad, mindennap egy kicsit fedezz fel belőle, a valódi Fletcher sirályból, aki előtt nincsenek korlátok. Ő a te oktatód. Őt kell megértened, szerinte kell élned.
Ne higgy a szemednek. Amit azzal látsz, csupa korlát. Az értelmeddel nézz, ébredj rá, amit úgyis tudsz már, és meglátod, hogyan kell repülni.
Amit érzel az már nem az .Ne higyj a szemednek. februárban írtam.
Elfogadok mindenkit ,rájöttem, nem kell részt vennem minden játékában mindenkinek.Gyógyulás ? Sebek ? Miről beszélsz ?
Amit kiérzel az nem a kételyem ,hanem tény.(nézd meg a spiri oldalak fórumait)De ráébredtem..."amit úgy is tudsz"-írtad -és elrepültem.Egyfolytában repülök. Sok szárnycsapkodás után, csak meg tanulok szállni! :)
Azért vagyok a földön.
Elhagytam pár tollamat,ami akadályozott, volt amelyiket kitépkedték és hagytam:) Akkor jöttem rá, hogy ezek a külvilából jövő jelzések, saját magamtól, hogy változni, változtatni kell.Elkezdtem. Folyamatában vagyok.
Ebben a folyamatban :
http://www.youtube.com/watch?v=bGUXRs5Dwuc
Remélem így már másképp látod.
Nincs olyan , hogy túl gyorsan váltottál tudatszintet, mert mindenki a neki megfelelő mennyiségben kapja az Istenit .Én előszőr fentről egy nagy szeretetcsomagot kaptam.És érzékelni kezdtem az energiákat. És abba majdnem beledöglöttem, ami a környezetemben volt. Szépen megtanultam kiegyenliteni,,,,stb. Elkezdtem keresni a velem közös rezgésűeket, itt .
Meglátásom szerint avval nem volt a gond, hogy túl gyorsan emelkedett a tudatszintem, hanem , hogy ezt túl korán akartam a világ elé tárni.
(egóból ? Mit számit már miért.) Megbánás után jött a megbocsájtás magamnak.
Nincs több amit erről mondani szeretnék.
Szép napot.
http://www.funpic.hu/swf/nagyon_szeretlek_teged.html
A szeretet mellé kell az IGAZ-ság!Az a mindent átfogó örökérvényű ami minden lélekbe bármelyik dimenzió lénye is bele égett és mind az Egyből-től való!Amit nem írhat felül soha senki még Ő maga sem.
Mert csak az IGAZ-SZERETET az ami megért és elfogad.Nem az álhatatlan langy mindenkit szeretek.Hanem az ami segít elfogadni azt is amit-kit nem.
Ha az IGAZ-SZERETET a mi életünk fő vezérlőjévé tud válni a most pillanatában: tudni, látni, érezni fogja minden dolog értelmezés és elvárás nélküli elfogadását.Meglátja azt amit "rossznak" vélt mégsem az!Amit jónak ítélt teljesen mást takart.
A felemelkedésben mindenki részt vesz, válogatás nélkül.Vannak akik MOST teszik vannak akik egy következő MOSTban, és vannak akik egy régebbi MOST pillanatban tették.
OOMMMMMM
Egyetértek.
mégis van egy kérdésem:
Mit értesz IGAZSÁG alatt?
Kedves!
Ott van benne a válasz is kérdésedre.
Van igazság mely örök érvényű, soha nem változik, nem tesz kivételt.
Az IGAZság ott van minden ember önvalójában és ha azt megtalálja már csupán az szerint tud élni.
"Az IGAZság ott van minden ember önvalójában "
Igen. Így van. Minden embernek van igazsága. Úgy tapasztalom, hogy ez annyi féle, ahány emberrel találkoztam.
Épp ezért kérdeztem, hogy te milyen igazságra gondolsz, amikor azt írod: "Van igazság mely örök érvényű, soha nem változik..."
Én megtaláltam az igazságomat, és e szerint élek. Te is így vagy ezzel. Mégsem értjük egymást....pedig...EGYről beszélünk.
És hogy nem változik? Egy olyan világban, ahol egyetlen dolog állandó, és az maga a változás?
Változik-e a szeretet ?
Változik-e maga a fény ?
Változik-e a szépség ?
Változik-e isten jósága ?
Ha változtak, akkor a fentebbi fogalmak mivé lettek ?
ha pedig maradtak, akkor nem változtak,
örökérvényű IGAZ -ságok lettek.
Ahogy Te változol. úgy változik az igazság is, talán egyet kivéve :-)
Minden folyamatosan változik. Valójában minden másodpercben (ezt ne szószerint vedd, mármint a másodpercet) megsemmisül, és újra teremtődik az egész teremtett világ. Pulzál. Van-nincs-van-nincs....folyamatos változás van.
Ez is egy IGAZság.
Borítékoltam válaszod.
Majd ídővel ezt is érteni fogják sokan mint nagyon sok mindent mit nemértettek.
Semmi baj.
Az idő és a helyzetek segíteni fognak.
Mert bár mily hihetetlen vannak örök érvényű IGAZságok mik több tízezer év óta nem változnak, és ez nem a Te vagy ÉN vagy Ő személyes igazsága.
"...vannak örök érvényű IGAZságok mik több tizezer év óta nem változnak, és ez nem a Te vagy Én vagy Ő személyes igazsága"
Úgy bizony!!!
Ezt biztosan a nyitóra akartad írni? mert az nem válasz semmire.
Igazad van.Ez neked indult mellé ment.
Talán itélhetsz érte, mármint a mellé nyúlásért.
Látod ez is egy örök érvényű igazság: véteni az tud aki tesz.
Drága REbeka, szeretnék tisztázni veled egy dolgot. Miből gondolod, hogy nekem bármi bajom van veled? Miből gondolod, hogy én ítélkeznék feletted, hogy elvétetted? Miért nem azt gondolod, hogy tudni akarom, hogy jól gondolom e, hogy amit írtál, azt nekem írtad?
Tény, hogy sokmindent másként másként látunk. És? Ez egy dolog, Egy olyan dolog ami a világunk szépségét adja. Miért lenne ez gond? Nekem nem az. Kérlek, gondold át ezt. Én úgy érezm, soha nem bántottalak. Szándékomban legalábbis soha nem volt. Ha mégis úgy sikeredett, kérlek bocsáss meg nekem. Jó lenne, ha visszatérne az oldalra a jóhangulat.
Mit szólsz? Lehet róla szó?
Anisha!Ha te nem bántasz akkor miért érzed azt amit én írok bántásnak?
Most idézzem amit írtam?Nekem az pont úgy nem bántás mint az hogy figyelmeztettél nem jó helyre küldtem a választ.
Jajjjistenem!....most megint álljunk neki magyarázkodni? De nem érdekel, igenis neki állok, mert elég volt az állandó félreértett helyzetekből.
Honnan veszed, hogy én bántásnak éreztem amit írtál? Bántás nem volt benne. De indulat, az igen.
Ezt írtad:
"Talán itélhetsz érte, mármint a mellé nyúlásért.
Látod ez is egy örök érvényű igazság: véteni az tud aki tesz."
Nem azt érzetem, hogy te bántanál engem, hanem azt, hogy azt feltételezed, hogy ítélkezek feletted. És védekezést is a " véteni az tud aki tesz." - ből.
Ezért írtam amit írtam. Nem ítélkezek. És nincs szükség védekezésre. Ismétlem: Egyszerűen, csak biztos akartam lenni abban, hogy nekem írod.
Elég sok reagát írtunk már egymásnak, és a kapcsolat közöttünk enyhén szólva nem felhőtlen. Ennek szeretnék véget vetni...
Kérlek, kérlek érezd meg....soha nem akartalak bántani....
Lányok ! Hagyjuk már el ezt a szintet ! Törvény : Mindenkinek jogában áll megsértődni ! Ez az ő pillanatnyi érzése . De senki nem kötelezhető magyarázkodásra ! Minek is ? Ha az alapérzés a sértettség , ott halálodig magyarázkodhatsz feleslegesen . Nem kell . Évekig játszottam ezt mire rájöttem , hogy van aki ebből él . A sértődésen pedig felül kell emelkedni mindenképpen . Ilyet is játszottam már . Egyik nap a lelkemre vettem valamit , másnap újra eszembe jutott és nevetségesnek tűnt , sőt nem is értettem az egész hülye helyzetet mivel nem is rólam vagy nekem szólt . Tessék újrarendezni , a kiindulópontig visszamenni és rögtön másnak tűnik az egész . Ha nem akkor pedig baj van . Ha marad az eredeti elgondolás (a sértettség , vagy a magyarázás ) még messzebbre kell visszamenni , elölről kezdeni az egészet . Ezt is csináltam már , nem egyszer . És akkor mi van ??????
Az a nevetséges , hogy ott van fenn a lap tetején : EGÓT FÉLRETENNI !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Miriam, én nagyon szeretnék végre jó légkörben beszélgetni. És ez, ha nem tisztázunk dolgokat, akkor nem lehetséges.
Én váltig állítom, hogy valamikor az elején félreértés történt, egyszerű kommunikációs hiba, ami a csak írott formából adódik, és ez mérgezi a légkört. Szilárdan hiszem, hogy senki aki idáig (egy ilyen oldalig) eljut, annak nem az a célja, hogy a másikat b....assa, hanem, hogy emelje. Más a véleményünk? Persze, van az úgy, és a vitákkal sincs szerintem semmi baj. De ha azt hisszük, hogy a másik bántani akar bármi módon....akkor ....akkor nincs értelme folytatni az egészet. Ezért teszek kísérletet a dolgok tisztázására.
és igen...
" egót félretenni! Egy-kettő!
szíveket kitárni! Egy-kettó!"
(na jó, semmit nem kell, de lehet, és olyan jó lenne!)
http://www.funpic.hu/swf/nagyon_szeretlek_teged.html
Anisha!Ha te nem bántasz akkor miért érzed azt amit én írok bántásnak?
Most idézzem amit írtam?Nekem az pont úgy nem bántás mint az hogy figyelmeztettél nem jó helyre küldtem a választ.
http://www.funpic.hu/swf/nagyon_szeretlek_teged.html
Olykor lehet, öntudatlanúl teszi....
Aki ítélkezik mások felett, az saját magát is elítéli.
Ezt könnyen elismerheti a gondolkodó ember, mert saját tapasztalatából is felfedezheti, hogy ítélkezése után már ő is fél mások ítélkezésétől. Átérzi, hogy mi is az ítélkezés valójában. Ha félünk mások ítélkezésétől, akkor az önbizalmunk inog meg, és egyre több kétségünk merül fel a hozott döntéseinkkel, cselekedeteinkkel kapcsolatban. Gyakran odáig jutunk, hogy csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk döntéseket hozni. Ha mégis megtesszük, akkor kétkedünk a helyességében. Visszavonnánk, vagy újra és újra ítélkezünk saját magunk felett. Minél többször tesszük ezt, önbecsülésünk annál mélyebb pontra süllyed.
Az önbecsülés és az önbizalomhiány kivetül belőlünk a külvilágba, és egyre több kudarc, kritika ér bennünket.
Akik visszahúzódóak, magányosak, esetleg depressziósak, azok hatalmas önbizalomhiánnyal küzdenek. Mások visszaigazolását várják lényük értékeire, önbecsülésük visszaszerzésére.
Tehát az ítélkezés indítja el a lavinát. Először csak másokat ítélünk meg, majd másoktól már nem tűrjük el ugyanezt. Félünk tőle, és visszahúzódunk.
Középpontból nézve minden egyenlő távolságra van a szemlélőtől. A kritikusan szemlélők mindig egy dolgot vesznek célba, és a többit e köré építik fel. Ebben a körben az ő látásmódjuk szerint ők nincsenek bent, csak a kritizált személy, és az ő köre. Elferdítve látják a horizontot, a vélt valóságot.
Saját magunkat nem látjuk ebben a körben, csak azt, hogy a kritika miként vetül ki a bántalmazott félre, és környezetére.
A bántás hulláma visszavetül a bántalmazó félre. Ekkor felvértezi magát a viszont kritikára mások védekező mechanizmusai ellen. Hogyha a viszonzás viszont bántás, akkor kezdődhet a harc, a győztes-vesztes játszma, és a bosszúállás sorozata.
Hogyha elmarad a visszavágás, akkor a bántalmazó van bajban. Várja a viszontbántást, de hiába. Nehezen tud belenyugodni. Megmarad benne az érzés, hogy támadástól kell tartani, de nem tudja, hogy mikor és honnan várhatja ezt. Félelemteli készenléti állapotban marad, és lassan bezárul önmagába.
A félelemből önmagába zárkózott ember legtöbb gondolata a körül forog, hogy várja a támadást, keresi, nyomozza a hibákat, ami ellene irányulhat. Csak a rossz dolgok érdeklik, mert ami jó, az őt untatja, irritálja.
Legtöbb esetben a kritikával, váddal illetett emberek nem tartják azt számon. Mennek tovább saját útjaikon. Aki mégis ezt biztosan számon tartja, az a vádaskodó, kritizáló embert tudata. Bántja őt a lelkiismeret, még akkor is, hogyha ezt saját maga előtt is letagadja.
Ha kritikája célba ért és a ledorombolt személyt emiatt veszteség éri, további útját gátolja, akkor ez hat a kritizálóra vissza.
Hogyha a büntető szó csak falra hányt borsó, akkor emiatt érez dühöt, és keresi a további alkalmakat a véleménye szerinti rendrakásra. Ez őt folytonosan bántja, és gondolkodását a jó irányba hátráltatja.
Melyik változat a kellemesebb? A háborgó lelkiismeret, vagy a gondolatokat leigázó bosszankodás? Kinek jó tehát a kritizálás, vádaskodás? A kérdést úgy is feltehetjük, hogy kinek a rosszabb.
Aki kapja az vagy visszaadja, vagy jót mosolyog rajta. Ebben az esetben is a vádaskodó kapja vissza.
Aki elkezdi ezt a játszmát, azé lesz minden utóhatás. Aki felvállalja, elismeri, magára veszi, az is kap belőle bőven. Ezt igyekszik visszajuttatni a feladóhoz, vagy valaki más lesz a címzett.
Mai időkben már mindenki részese ennek az elmés játéknak. Van aki szorongással viseli, és van aki még mindig keresi hozzá az új partnereket.
Csak az tudja letenni ezt a nehéz terhet, aki bátran szembenéz saját magával. Önmaga lesz a középső kép. Aki továbbiakban ismét kritikával illeti, azt mosolyogva kikerüli.
A középpont nem úgy értendő, hogy figyelmen kívül hagyunk másokat és csak a saját érdekeinket látva átgázolunk társaink érdekein, akaratán. Úgy értendő, hogy meglátjuk a dolgok szép és jó oldalát. Mások hibáiban is az erények létező oldalát látjuk és hangsúlyozzuk.
Nem bánt senki senkit. Fénytestvéreim, bennetek sokkal nagyobb fénymag van mint ti azt gondolnátok. Ezek csak fizikai síkunk kellékei, megmondta Adamus is, a régi világ eszméi lehullanak. Elérkezett az idő, hogy amiket te írsz azok megváltozzanak. Nem fogunk abba a hibába esni, hogy fénytestvéreinket hibáztassuk. Építsük az új világot, ebbe teremtjük meg a közös nevezőt.
A szeretet ölelő fénye legyen veletek, ezen a csodás napon.