NEALE DONALD WALCHE: A GYERMEKEK TANÍTÁSA

lemayar képe
Kategória:

NEALE DONALD WALCHE

Mottó:Ne amiatt aggódjunk hogy a gyerekek sosem hallgatnak ránk, hanem amiatt, hogy folyton minket figyelnek.
(Robert Fulghum)

A gyermekek tanítása

Tanítsd meg gyermekeidnek ezeket az igazságokat!:

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a boldogsághoz nincs szükségük semmi önmagukon kívülire - sem személyre, sem helyre vagy dologra -, és hogy a boldogság odabenn található.
Tanítsd ezt meg nekik, és kiválóan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeidnek, hogy a kudarc csak kitalálás, hogy minden próbálkozás siker, és hogy minden erőfeszítés győzelmet ér - az előző semmivel sem kevésbé tiszteletreméltó, mint az utóbbi.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy mélységes kapcsolatban állnak az Élettel, hogy Egyek valamennyi emberrel, és hogy soha nem különültek el Istentől.
Tanítsd ezt meg nekik, és kitűnően fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a káprázatos bőség világában élnek, hogy van elegendő mindenki számára, és hogy a megosztásból, nem pedig a gyűjtögetésből kapják a legtöbbet.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy soha nem ítélkeznek fölöttük, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogyan ítéltetnek meg.
Tanítsd ezt meg nekik, és a legjobban fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a következmény és a büntetés nem ugyanaz!
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyerekeknek, hogy a szeretetnek nincsenek feltételei, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogy elveszíthetik a szereteteteket, és hogy a minden feltétel nélkül megosztott szeretetük a világnak adható legnagyobb ajándék.
Tanítsd ezt meg nekik, és kitűnően fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy különlegesnek lenni nem jobbat jelent, hogy ha másokkal szemben felsőbbrendűségre támasztunk igényt, akkor nem látjuk őket annak, Akik Valójában, és hogy nagy gyógyító erő rejlik annak elismerésében, hogy „az enyém nem a jobb, hanem csak az egyik út".
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy nincs semmi, amit ne tehetnének meg, hogy a Tudatlanság illúziója eltörölhető a Földről, és hogy az embernek igazából semmi másra nincs szüksége, mint hogy visszaadják önmagának, hogy emlékeztessék arra, Aki Valójában.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.

Tanítsd meg mindezt, éspedig ne szavakkal, hanem tettekkel; ne fejtsd ki, hanem mutasd be. Mert amit cselekszel, azt fogják követni a gyermekeid, és olyanok lesznek, amilyen most vagy.
Menj és tanítsd mindezeket ne csak a gyermekeidnek, hanem minden embernek és minden népnek. Mert ha a mesteri tudás útjára lépsz, minden ember a gyermeked és minden ország a hazád.

Nagyon köszönöm és kérlek nézd el de nem tudtam kihagyni, hogy ezt ne mutassam meg..

Zágon István:
Az anya meg a szülő

Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza.

A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót.
Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű.
A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb gyöngédség a világon.
Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben.

Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya.
Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya.
Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez, az már a szülő.

Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet.
De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya.

Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya.
Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg az, az anya.
Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya.

Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő.
De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya.

És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik a szülő, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle

De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya.
Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának.

lemayar képe

Köszi! Nem ismertem....Jól tetted, hogy ideraktad, bár ez egy külön bejegyzést is megérdemelt volna!

igazság képe

E hang anyagban ott a helyes légzés amire a gyermekeket már az anyaméhben meg kellene tanítani kicsit hosszú de megéri hallgatni.
http://kabex.hu/dalaink/somlosi_lajos_a%20konyharol_01.mp3

lemayar képe

Meg fogom hallgatni, de most a Gyermekekhez készülődöm...Igazad van, a helyes légzés tanítását nem lehet elég hamar elkezdeni! Velem sem tanították meg, majd rákényszerültem, és még így is elfeledkezem gyakran róla, pedig jógázom is!

igazság képe

Amikor elkezdtem helyes légző gyakorlatokat végezni nem tudtam gondolkodni gyaloglás közben mert akkor végeztem tudatosítva magamat.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

Belépve a választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.