KERESZTRE FESZÍTÉS avagy most ODAKINN, VAGY ODABENN?

KERESZTREFESZÍTÉS avagy most ODAKINN, VAGY ODABENN?

[Megközelítőleg] egy Mesteri válasz azoknak, akik [hirtelen felindulás okán] már eltörték a pálcát a fejem felett.
Ajánlom e sorokat azoknak, akik még felületesek, figyelmetlenek, dühösek, és mert egy felettébb különös, egy bizonyos és annál fontosabb dologban még járatlanok tapasztalatlanok és ezáltal még tudatlanok.
Ajánlom azokaknak is, akik bölcsen hallgattak, mert valahol érezték, hogy egy bizonyos kérdésre nemsokára válasz érkezik.

Mert ha egy egyfajta tanítás egyáltalán nem hagyna nyomot, akkor mi értelme tanítani? Ha pedig félreértelmezzük a tanításokat, nem biztos, hogy a tanár, a mester az, aki „vétkezett.”

„Vád ” ért azzal kapcsolatban, hogy úgy nyilvánulok meg bizonyos helyzet[ek]ben, hogy tutinak mondok dolgokat, hogy csak én ismerem a „frankót.”

Elmondtátok, hogy tudjátok azt, hogy ODAKINT minden rendben van, és érzitek is ezt.

Tudomásomra hoztátok nagy betűkkel és felkiáltójelekkel azt is, hogy ODABENT VAN A BAJ. Nálam.
Vagyis Bennem.
Most akkor hol keletkeznek a gondok?
Akkor most ODAKINT, VAGY IDEBENT?

Az energiák nagyon huncutok, nem bírnak nyugton maradni, FOLYAMATOSAN ÉS
ÖRÖKKÉ áramlanak, mozgolódnak, állandóan tettre készek annak érdekében, hogy kifejezzék, megnyilvánuljanak, esetleg TISZTÁZZÁK magukat
Folytassuk akkor ott, ahol annak idején elkezdtük.

Számomra nagyon Kedves Angyalok!

A kérdésem, még egyszer a következő.
Javítottak – e már meg a szélvédőn vagy a motorháztetőn keresztül, vagyis KÍVÜLRŐL gépkocsit?
Javítottak – e már meg LCD televíziót, úgy hogy a képernyőn keresztül nyúltak bele a panelok hibás áramköreibe?
És cseréltek – e már szívben szívbillentyűt úgy, hogy nem kellett feltárni azt megelőzően azt, amit egyébként fel kell tárni?

Ha szeretsz valakit vagy valamit, azt hol érzed? Ha egy pohárnyi jó öreg és finom orosz pezsgőt, vagy esetleg narancslevet iszol, azt vajon hol érzed?
Ha pedig ráesik egy virágcserép a fejedre, az hol fog fájni angyalom? Bizony mondom Neked, hogy BENNED. Ott fog jelentkezni az az óriási fájdalom, ami pillanatokon belül meg fog érkezni, - amennyiben nem vigyázol, és ha nem figyelsz a szavaimra.

Nincs olyan, hogy ODAKINT.
A RENDSZER felépítéséből kikövetkeztethetően, nincs olyan, hogy ODAKINN. Az információk ugyan úgy tűnhetnek, hogy kívülről jönnek, de ez nem így van. Amit úgy érzékelsz, hogy kívülről jön, az is BENNED van, és ezért nem lehetséges az, hogy Te bármit is KÍVÜLRŐL megjavíts.

Tudnod kell azt, hogy Minden, többek között az összes háborúk sorozata és az ezzel kapcsolatos szörnyűségek, a félelmeid, vagy azon negatív érzelmek [amit nevezhetünk a sötét oldalnak is] sokasága, amelyek hosszú ideig helyet és teret követeltek maguknak, azok mind-mind BENNED vannak [vagy voltak.] De ugyanígy az összes jobbik részed tartózkodási helye is ezáltal válik felismerhetővé.

Valamennyien egy zárt rendszer vagytok egy bizonyos értelemben, mint egy hatalmas kockacukros dobozban a sok kis kockacukor, - de egymástól jól elhatárolódva és ezáltal megkülönböztetve, és mégis úgy, hogy mindeközben Te vagy a cukros doboz is. [Mellesleg az a cukros doboz is benne van egy nagyobb dobozban…]

Ezért lehet csak az - és nem más, hogy MINDEN BENNED VAN.
Még a SEMMI IS.

És mindvégig ebből a szándékból valamint tudatállapotból írtam Polinak és Lemayarnak is, és nem abból és azért, hogy ők milyen nehéz helyzetben vannak, milyen szerencsétlenek vagy tudatlanok az információkat és érzéseiket illetően, vagy amiatt.
És főleg nem amiatt, hogy „okosságomat” rájuk kivetítve őket úgymond „megfegyelmezzem, vagy megneveljem.” Nagyon jól tudni azt, hogy kik is ők.
Lemayarnak meg egyébként sincs szüksége arra, hogy megvédjék. Különösen azok ne védjék, akik nem tudják azt, pontosabban nem rendelkeznek még elég információval azzal kapcsolatban, hogy mitől is kellene őt megvédeni.

Kérdezte VALAKI, hogy ki vagyok én? [hogy hogyan merészelek Lemayarral - ezzel a gyönyörű teremtéssel szemben - ilyen hangot megütni…]

Kedves kicsi Angyal!

Akkor most elmondom Neked.
ÉN Vagyok a Te másik feled.
Én vagyok az, aki nem Te vagy, hogy ezáltal létezhess. Ha Te kislány vagy, Én kisfiú. Ha Te vagy a szeretet, Én vagyok a félelem, ha Te világos vagy, Én a sötét bábukkal játszom.
Ha Te mozdulatlan vagy, akkor Én mozgásban vagyok. Én vagyok az, aki segít abban, hogy hozzám képest viszonyíthass, és ezáltal meghatározhasd magad.
És Én vagyok a zavaró tényező is [Benned,] amely jelez, ha valamit nem jól csinálsz.
Én vagyok a tüske a talpadban, és a szálka a szemedben, amely könnyen gerendává nőheti ki magát, ha nem figyelsz eléggé, és engem kívül látsz

Ha pedig TE BENNEM vagy, akkor pedig ÉN, - TE BENNED.

Rajzolj egy kört, felezd meg, és akkor majd megérted, miért van az, hogy nincs olyan, hogy RAJTAD KÍVÜL…
Hogy miért?
Mert Te Magad vagy a kör is…

És Ti pedig emiatt ne csináljatok ODABENN nagy zűrzavart, mert elég nehéz lesz utána rendet csinálni. Ha pedig már megteremtettetek egy békés, nyugodt, élhető világot ODABENN, ne hagyjátok azt felülírni olyan „KÍVÜLRŐL hozott” újságcikkekkel, amit ráadásul nem is ti írtatok - és ami talán még nem is lenne baj, - a baj akkor van, ha ez a mások által megfogalmazott cikk felborít minden addig megteremtett békét és nyugalmat, odabent, BENNED.
[És mert az az újságcikk is csupán egy másik vetülete, nézőpontja valaminek vagy valakinek vagy valakiknek, hogy ezáltal ugyancsak meghatározhasd magadat.]

Azoknak pedig, - akik már a pálcát eltörték a fejem felett, ajánlom figyelmükbe - az ezen a felületen részemről utoljára reklámozott - Adamus St. Germain tanításokat a Világegyetemet felépítő rendszerekről, valamint a titeket is felépítő tudatrendszerekről, amelyből kivillan [hat] az a Fény,Tudás és Szellemiség, hogy miért van az, hogy csak olyan van, hogy ODABENN.

Mert – e tudás birtokában, amit a tanítások számotokra nyújthatnak – szóval hátha ezúttal megúszom keresztre feszítés nélkül…

Szeretettel:
Átutazó