A véletlen játékai

Szavamat nem hallod léptem
Halk s reményt adó selyem vagyok
Fülem nem sejt halkan megyek
Vártam éveket
Sziklák emelkedtek süllyedtek
Tenger nincs már öblök
S benne hajók várják
Szelet vitorla feszül
S már nem vagyok sosem éltem
Pillanat voltam s remény
Talán

Testem nincs nem voltam
Élek fényben
Hold lennék félek
Nap sugárban
Reméllek

Porszemként éltem keserűségben
Indiában születtem fent a hegyekben
Szikla részeként folyó hozott
Gyermek talált nevetve vitt
Részesed lettem a létezésben

Bársonyban születtem pompában kelletem magamat
Ételt mit kívántam elibém hozták tárgyat
Szolgát s reményt vesztet élet madarát
Gondolatban néztem messze sivatagon túlra
Szem nem lát oly távolba s reményem sincs rá
Élek s életben várok rád magamra ébredj várlak
Karaván hozza terhét nekem hisz itt én vagyok a minden
Ki vagyok virágom nézlek pompádban száradok
Lelkem hasad ketté magam vagyok gazdag lennék

Hóban keservesen húzza batyuját
Messze házal kenyerét keresi
Homályt fed a tájra fújó hópor
Lelkéből merít bírja terhét
Fényt észlelt
Gyöngy szemek koppantak kezére

Benned létezel tovább
Reményem vesztve emelkedem
Feléd karjaim ürességet ölelik
Cseppek koppannak fejemre
Szikrázó fényben eső verdesi
Létezésemet
Ébredem vagyok látom szivárvány
Hidadat