Ott Vagyok
OTT VAGYOK
Gondolatban elmerengtem
S fent jártam a fellegekben
Felhők szárnyán, lágyan halkan
Isten szólt hozzám, hogy halljam
Elmondom most, hogy mit súgott
Hangja, lágy szellőként zúgott
Szívembe megsúgta módját
Elmondok hát egy két strófát
Hallgassátok lelkem dalát
Az Egyetlen, fénylő szavát
Szeretettel mondja néktek
Figyeljétek meg, hát kérlek
Ott vagyok a végtelenben
Zordnak tűnő nagy hegyekben
A zöldellő mezők rétjén
Hűset adó erdők mélyén
Ott vagyok a csillagokban
Apró fénylő kis pontokban
Időtöknek két szakában
Nappalokban s éjszakákban
Ott vagyok a Nap lényében
A megtelő hold fényében
Életadó víznek létén
Lágyan ringó nádas mélyén
Ott vagyok a gyermekekben
A mosolygó kis szemekben
Apró kezeik nyomában
Élet sarjad, föld porában
Titokról most fátyol lebben
Ott létezem szívetekben
Benne élek lelketekben
Minden egyes gyermekemben
Új életnek hajnalán állsz
Meghallottál, s most már nem vársz
Elindultál felém bátran
Itt várlak egy új világban
Tegyük szebbé Földanyátok
Benne élek, most már látod
Teremtsünk hát együtt, Társam
Szeretetet a világban
- Angelios blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 870 olvasás
Nagyon tetszik! Köszönöm!
Ki a költő???
M.
Személyesen írtam, mondhatom, saját kútfőből, persze kis "égi" segítséggel.
Kedves Angelios,
ez csodálatos!
Köszönjük!
Őszinte örömmel tölt el , hogy átadhattam, s az, hogy tetszik neked, megmelengeti lelkemet.