Rajzolj nekem egy bárányt...
\"Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és, hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal.
Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál, és bezárkóztál-e a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni az extázistól megrészegülve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és, hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek mindazt megadd, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál. \"
(Oriah Hegyi Álmodozó indián törzsfőnök verse)
- elmenni blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1007 olvasás
Nagyon szépen köszönjük, Elmenni!
Ez fenomenális!
Ildikó
Könnyes szemekkel olvastam. Köszönöm az élményt. Ez már AZ, amit én is érzek.:)))
Szeretett
Vajon milyen gondolatokat ébreszt mindez bennünk!!?? Mennyire tudjuk magunkévá tenni azt,amit olvastunk?
Kedves-elmenni-! Hiszem,sikeres volt az elmúlt 2 heted!!!
Rég jártál felém!!!
Drága Zsohu :-))))
Soxor el kell ezt olvasni, mindig tud még újat adni.... és elmélyülni önmagunkban....
Amint tudok... megyek...