Első Kuhtumi aktiválásom.

Sziasztok.
Megosztanám a tegnapi napomat veletek, én először voltam Kuthumi aktiváláson. Nagyon érdekes volt számomra. Mikor oda értem már sokan voltak az előtérben, sajnos én senkit sem ismertem így egyedül éreztem magam mind végig, de ez természetes, hiszen idővel kialakul az ismeretség is, kicsit elszomorított az, hogy senki nem mutatkozott be, de az is igaz én sem. De furcsa is lett volna, oda menni mindenkihez hello ma vagyok először az olyan nyomulós lett volna. Viszont mást láttam közben,ami nagyon szép és kedves, a sok sok fénymunkás örömteli üdvözlése ,egymás meglátásának az öröme ez olyan szép és kedves pillanat volt. Remélem egyszer rám is sor kerül, hogy én is üdvözölhetek így valakit vagy valakiket, akár mindenkit. Így felmerült bennem a gondolat az újaknak nehéz bemenni egy olyan társaságba ahol sokan tudják már ki a másik, jó lenne találkozni Kuhtumi aktiváláson kívül is, tudom volt erre már próbálkozás, de nehéz összehozni, sok minden közbe tud szólni.
Észrevettem az újak a legutolsó sorban ülnek, én is oda ültem és körülöttem mindenki új volt. Figyeltem mindenkit a terembe, ezt szerettem csinálni, megfigyelek mindent. Én jól éreztem magam kedves embereket láttam. Ott volt egy pici baba, ha valaki nem volt ott nem is tudhatja milyen szeretett vette körül ezt a csepp kislényt, annyira szerette mindenki és ez olyan gyönyörűség volt,a baba egy kis tündérke,igazi szépség ,öröm vele lenni és öröm nézni is. Számomra nem okozott gondot az ott léte. De mikor elhelyezkedtünk és elkezdődött az aktiválás, valamiért mellém két lány ült,(és ha megismerik most magukat, nem bántásból írom csak én ezt éreztem), akik együtt jöttek. Újak voltak ők is ott, mint én. Én azt gondoltam toleránsak vagyunk egymás iránt, hogyha mi nem vajon akkor hogyan várhatjuk el, hogy mások, akik nem fénymunkások toleránsak legyenek egymás iránt, ezt csak én gondolom így lehet, hiszen számomra az egyik fontos gondolat az, hogy elfogadok mindenkit olyannak amilyen. Én elhiszem, egy pici babazavaró lehet, de az zavaróbb volt nekem, hogy a két lány mellettem az zavarta, hogy a baba bent volt és ő komonikált a világgal, és egy kicsit nekem erősebbnek tűnt a két lány felszólítása hogy ugye a baba nem lesz bent. Ez érdekes volt nekem. Engem nem zavart, és ha zavart volna azon dolgoztam volna, ne zavarjon, de soha ki nem küldtem volna, hiszen ő számomra ugyan az, aki én vagyok, csak kicsiben. És felmerült bennem, ha egy baba zavarja őket, akkor a világ milyen módon zavarhatja az ő világukat, mert az sokkal nagyobb hatással bír ránk, mint egy angyali teremtés, aki még olyan tiszta. Tudom a nyöszörgés a sírás zavaró lehetett nekik, elfogadom, csak számomra ez érdekes volt.
Majd elkezdtük az az energiákra való hangolódást és a két lány ismét zavaró körülményeket észleltek, mégpedig hogy túl szorosan ülünk egymáshoz, így az egyik ki ült a sor végére, amíg mi meg próbáltunk széjjelebb ülni, hogy őket ne zavarjuk, de két perc múlva vissza ült. És onnantól kezdve úgy döntöttem oka van, amiért mellém ültek és inkább hagytam és Antira figyeltem
Ebben csak az a furcsa tényleg nekem, hogy nem gondoltam ezt, hogy ide jönnek még emberek és így viselkednek, hiszen adott a dolog sokan vagyunk, nem számit ebben ez a szép és jó, ezt jó volt megtapasztalni. Számomra is érdekes tapasztalat volt, hogy nagyon különbözünk, mindegy kik vagyunk, mások vagyunk, és csak én hittem, hogy egyformák vagyunk, ha fénymunkások vagyunk. Ez egy jó lecke számomra. Ezen fogok még dolgozni, hogy elengedjem az elvárásaimat.
Az aktiválás, csodás volt. Antit nem ismertem soha nem láttam még, még is tudtam ő az, ahogyan megérkezett. A hangját ismertem már,meglepő hogy hasonlít a beszélgetős hangja a saját hangjához, amit eddig hallottam ugye az aktiválásoknál,de amikor elkezdte az aktiválást megváltozott és ugyan azt a hanglejtést és beszédstílust hallottam, amit mindig,nagyon kedves élmény ez nekem. Hogyan hatnak az energiánk ránk. Végig éreztem, ahogyan a testemben az energiák áramlanak. Emlékszem az idő nekem gyorsan elröpült nem aludtam el, amitől féltem, de tudom nem mindent hallottam, olyan intenzíven magamban voltam. Olyan könnyűnek éreztem magam mintha ott sem ültem volna a székben. Láttam fényeket, energiákat és láttam szimbólumokat, és láttam egy energiaspirált, ami lentről fölfelé jött a testemen belül körkörös fölfelé halladó mozgással. Majd hirtelen egy olyan lökést éreztem mintha valaki fogott volna és úgy oda vágott volna a földhöz ez annyira erőteljes volt, hogy abban a pillanatban visszatértem, még nem volt vége az aktiválásnak, de tovább már nem tudtam úgy befelé figyelni, elfáradtam. Behunyt szemmel ültem tovább figyeltem Anti szavait.
Majd jött Erzsi csatornázása, elnézést hogy nem tudom kit csatornázott elfelejtettem a nevét.
Megtisztelés számomra hogy életemben először voltam és pont ezen a napon és ezen a csatornázáson. Nagyon boldoggá tett, hogy én is adhattam az energiámból, hogy én is részese lehettem annak, hogy általunk tudjanak többen majd a földre leszületni, könnyebben és egészségesebben, hogy meg tanulhatták hogyan tudjanak majd átjönni és részese lenni a földi létnek. Nagy reménységgel és boldogsággal gondolok ezekre a babákra, imádom a babákat ez külön öröm számomra, hogy nekik segíthettem és nagyon várom, hogy megláthassam őket itt a földön és segíthessem majd az útjukat. Ezért annyira hálás és boldog vagyok. Köszönöm ezt nekik és köszönöm Erzsinek is, megosztotta ezt velem, velünk. Csodás élmény volt, ahogyan éreztem az ujjamban végig már akkor is, amikor Erzsi mondta, hogy ott fogjuk érezni, ahogyan, összekapcsolódik a rezgésünk az övékével. Majd hálaként hogy megkapták megcirógatták a hajunkat és tényleg éreztem, de én még Erzsi szavai előtt éreztem ezeket és ő mindig utána mondta.
Végül a Bucsuzásukat meg szeretném majd fogadni. Hogy örüljünk, hogy itt élhetünk a földön, örüljünk minden napnak, minden percben a létezésünknek. Ez egy igazán szép gondolat.
Nekem ilyen volt, és bocsánat, ha hosszú voltam, még hosszabb is lehettem volna, mert lesem tudnám írni mi minden volt bennem.