Földünk Régi-Új Mintázata a napokban élővé válik/vált
Igazából alig-alig érem fel, ugyanakkor mélységesen együtt-történőnek érzem „Magam” Omah, és a Tündérkert oldalán megjelenített történésekkel a Földünk átalakulását illetően.
„OSZD MEG” Egység/EGY
A FÖLD „nem viszi tovább a megosztottság játékát/illúzióját”,
hanem TELJES EGÉSZÉBEN VISSZAILLESZKEDETT-és-VISSZAILLESZKEDIK
a MAGA VALÓSÁGÁBA/ÚTJÁBA/ÚTJÁRA.
Ez „nem alku tárgya”.
A Most Elkezdődött FÖLD-KORszakra vonatkozóan a FÖLD [a VILÁG Yóváhagyásával] LEZÁRTA a Befogadási ÉLET-szakaszát.
Jelenleg a FÖLDÖN „Szükség Van” bizonyos „szerzett sérülések gyógyítására” valamint a FÖLD MAGA-RENDJÉBŐL történt elmozdulásának és az ehhez kapcsolódóan kialakult /torzulásainak Teljes Felszámolására és a FÖLD SAJÁT MAGA ÉLETE SZERINTI MINTÁK Újbóli Élővé tételére és azok Megerősítésére.
A „megosztottság” „felszámolását” [a Megosztottságból való Kilépést/Továbblépést]
a FÖLD-mint-Világ nem azon a módon valósítja meg,
hogy a „megosztottsági minták/működések játékszabályai szerint kezdené el azokat ’kiegyensúlyozni’,”
hanem A FÖLD SAJÁT MAGA MINTÁI SZERINT valósul meg ez a Rendezés,
vagyis
a FÖLD a SAJÁT KRISZTUSI MŰKÖDÉSEIBE VALÓ TELJES VISSZAIGAZODÁSSAL,
a SZERELEM [és Szükség esetén az IRGALOM és KEGYELEM] KRISZTUSI Erőinek Működtetésével Rendezi az ÉLETÉT és a Vele továbbhaladóknak is ezt a Rendezési UTAT/Módot ajánlotta fel.
A FÖLD tehát a „Megosztottságból” „úgy lép ki” (úgy lép tovább a MAGA ÚTJÁN),
hogy a SAJÁT MINTÁJÁBA/RENDJÉBE/MŰKÖDÉSÉBE helyezi vissza Magát,
vagyis újra ’működteti’ az EGYSÉG/EGY FÖLDRE jellemző Saját Mintáit.
A FÖLD nem a „megosztottság” megtapasztaló ÚTJA/Világa,
hanem a KRISZTUSI EGYSÉG/EGY ’Páros-Rendi’,
azaz az ’Egy’-ek ’Egymást-Kiegészítő’ Megtapasztaló/ÉPÍTŐ ÚTJA.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. szeptember 4., 21.34.
http://www.tunderkert.eoldal.hu/ - utolsó bejegyzések
http://omah.extra.hu/_uzenetek/20110830%20-%20Szuz%20Ujhold/20110904%20I...
Tehát, itt nem a Régi símítgatásáról, az ellentétek összeegyeztetéséről van szó, hanem befogadni, belélegezni és ezen Egység által élni, alkotni, együttlenni, gyógyulni/visszarendeződni... Ezt érezni, Szívből lenni
Így van :)
- treka blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1097 olvasás
„Tehát, itt nem a Régi símítgatásáról, az ellentétek összeegyeztetéséről van szó, hanem befogadni, belélegezni és ezen Egység által élni, alkotni, együttlenni,….”
Mindez érthető is elméletileg, de ez is olyan üzenet, hogy könnyű mondani, és megint csak azt az érzést kelti bennem, hogy még mindig nem teszek eleget valamilyen elvárásnak. Ha meg elvárok valamit magamtól, akkor az azért sem sikerül. Ez „nem alku tárgya”. Ez már nem is elvárás, hanem ultimátum.
Gyakorlatilag még ott tartunk, hogy mindenki a saját identitásával van elfoglalva, ami az egó fennhatósága alá tartozik. Magamon érzem, hogy borzasztó nehéz elengedni, ahogy az identitást is, mert arról ismernek fel a többiek, akikkel kellene „együttlenni”. Ha megpróbáljuk az identitásunkat megváltoztatni, hozzáigazítani a folyamatban lévő univerzális változásokhoz, akkor nagyon sok embert elveszítünk, akikhez eddig erős érzelmi szálak kötöttek. Mások pedig nem tudnak helyükbe lépni egyenlőre, mert még ők is ebben a folyamatban vergődnek. Még leginkább csak ott tartunk, hogy a saját identitásunkkal kapcsolatban másokét akarjuk megváltoztatni.
A saját yin – yang energiák felerősödése hozza a belső önszeretet (szerelmet), ami szintén azzal jár, hogy egyre jobban kezdünk elidegenedni azoktól a külső emberektől, akiket eddig szerettünk. Meglátjuk bennük a hibákat, mert az egó még mindig toppon van.
Hiába lélegzem be, meg fél lábbal már ott vagyok, ahol lennem kellene, de mindig vissza kell térni ide, és tenni a dolgunkat, ami ugyebár csupa elvárás. Valami filmszakadás van itt, és azt nem lehet még több elvárással, meg ultimátummal összeragasztani.
Szerintem aki már el tudta engedni az egóját, és túllépni a saját identitásán, az már nincs itt, vagy ha itt van, akkor azt árulja már el, hogy hogyan csinálta!
A világunk még sajnos olyan, hogy aki túlságosan adakozó, megalkuvó és mindent rózsaszín szemüvegen keresztül akar látni, az hamar bevonz olyanokat, akik ki akarják ezt használni. Rendben. „Ha valaki pofon vág, tartsd oda a másik orcádat is.” Hogy lehet ezt megtenni úgy, hogy ne legyünk megint csak áldozatok? Ezt árulja már el, aki annyira okos, hogy mindent tud a várható univerzális változásokról, meg az ezzel kapcsolatos elvárásokról.
Te pl. miért akarod eldobni az identitásodat? Egyáltalán mit is jelent ez?
"
identitás – azonosságtudat; annak tudatosítása, hogy »ki és mi vagyok«, sőt először is, hogy »én – én vagyok«. "
falanszter egyen arc szeretnél lenni?
Megnyugtattál Anisha, hogy az arcomat azért megtarthatom. Csak azon gondolkoztam, amiket mondanak, hogy az egót engedjük el. Az pedig meghatározza az identitást, legalábbis a keleti filozófiák szerint.
"A FÖLD nem a „megosztottság” megtapasztaló ÚTJA/Világa,
hanem a KRISZTUSI EGYSÉG/EGY ’Páros-Rendi’,
azaz az ’Egy’-ek ’Egymást-Kiegészítő’ Megtapasztaló/ÉPÍTŐ ÚTJA."
Ez mit jelent?
ÉN az csak annyit tudok neked mondani, hogy az összes Dalai láma mind-mind más egyéniség volt. És nem is akart az előzőre hasonlítani. De JÉzus sem kívánt Buddára, vagy Krisnára. Lehet nem dobták el az egójukat? :oD
A Föld nem a megosztottság világa, hanem a Kirszutsi egységé.
Szerintem a föld a szabad akarat világa, ahol fejlődni lehet. Ennyi. Épp ezért fér bele a mostani korunk is.
Elgondolkoztatott amit írtál az elvárásokról, az ultimátumról
Egyáltalán az egóval való „harcról”. Nagyon sokunk érzéseit, útját fogalmaztad meg.
Az üzenettel kapcsolatban az jött fel nekem, ahogy próbáltam az általad felvetett dolgokra hangolódni, hogy pl. most nem reagálni kell egy-egy felvetett gondolatra, (ultimátum, elvárás, egő, identitás, társak elvesztésének krízise) hanem egy új magból kibontani a dolgot. Az előbbi az a bizonyos, javítgatom, a másik pedig, hogy helyettesítem egy Élő valamivel.
A tapasztalatom szerint ez az Élőség mindig bejön akkor, ha kisimítom magamat, ha törlöm a gondolataimat. Ezáltal egy tiszta teret teremtek magamban, amit megtölthetek amivel akarok aztán. Valamilyen identitással, valamiről fog szólni a napom. De közben is meg-megállok, a Lelkemhez igazítom a történéseket. A Lelkemhez, egy belső iránytűhöz, mely kapcsolatban áll az általam Legfontosabbal..
Ha ezt egy folytonos újnak élem meg, olyannak, ami nem elválaszt, de összeköt a többiekkel, akkor ők is velem jöhetnek a kalandba, szinte észrevétlenül.
És ezáltal ők is változnak, és így újabb identitások töltik meg a teret, amik által már a Lelkünk néz a Világunkba, nem fordítva :)
Tudom, nem ennyire egyszerű, én magam is próbálgatom. A legnehezebb ezzel a Maggal való kapcsolattartás folyamata. Nem csak egyszer-egyszer, de szinte állandóan.
A Földünk dolgait én úgy érzem, mint ahogy a virágok nyílnak, egyik a másikból, magot hoznak, elmúlank, de minden összefügg azzal a Lényeggel, ami Hozzá tartozik. A pusztítások, az emberi (?) beavatkozások mássá tették ezt az eredentő mintát, sérülések és azok gyógyítása vált szükségessé és szerintem lehetővé az égi állások miatt. Az ultimátumban egy választást érzek a Föld részéről, hogy vissza kíván helyezkedni az eredeti Mintába – mint ahogy azt hiszem mi is (a Lelkünk) nagyon sokan. És nem fog visszarendeződni az áldozati, a korrigáló mintába. végre meg szeretné élni Magát, amibe Mi is bele tartozunk
Hogy ez egy elvárást jelent azokra, akik itt élnek? Ha így élik meg, akkor lehet. De ez sokak számára inkább a hazatérés fellélegzését is jelentheti. Érzi az ember, hogy valahonnan támogatva van abban a folyamatban, hogy az Ön-Magot megérezzük, hogy a Jelenébe, annak természetébe helyezkedjünk. Mert azt hiszem, amennyire különbözők lehetünk a lelkünkben (Ön-Magunkban??) is, nem csak a kis-egónk identitásában, annyira közös a gyökerünk, és tulajdonképpen az írás ennek a Közös Gyökérnek a kinyilvánításáról, megélésének egyre valóságosabb lehetőségéről szól. Ebben segít az a bizonyos választás egyszerű belélegzése. annyira össze vagyunk kapcsolódva, hogy már ettől lassan beindul az a rendeződés, ami a Földünkkel való együttutazást jelenti
És ez a bolygó valóban a szabad akarat bolygója, de ezt hosszasan lehetne taglalni még.
Köszönöm, hogy érdemben válaszoltál, így a magam számára is világosabbá tettem ezeket a dolgokat, amiket a zsigereimben érzek.
Úgy érzem, Treka, a Te értelmezésed áll legközelebb az Omah által leírtakhoz.
Azt gondolom, nekünk nem kell "csinálni" semmit, nekem, (az egómnak) ehhez semmi köze. Földanyánknak végre sikerült visszatérnie az eredeti, a teremtésben számára megszabott, megalkotott mintázathoz, amihez kapcsolódni, amiben megmaradni csak megfelelő kompatibilitás esetén lehetséges. Valaki vagy képes vagy azon az elvárt szinten, abban a szabványrendszerben működni, vagy nem. Ellenkező esetben kiírja magát a rendszerből. Nem kötelező ebben a rendszerben, ilyen szabályok között élni, de ha itt akar élni, ezek a szabályok vonatkoznak rá is. Számtalan más rendszer működik még Gaia-n kívül, ahol anyagi szinten, három dimenzióban megtapasztalható a létezés. Szabadon választható!
Ami a mostani időszakot illeti: annyival tér el az eddigiektől, hogy a most testben élők kaptak egy "könnyített érettségi" lehetőséget. Hatalmas erők próbálnak segíteni, alánk tenni. A mostani nyelvezet talán AKCIÓ-nak nevezné a jelenlegi történéseket. Talán "utolsó lehetőség"-nek is lehetne nevezni, de nem akarok dramatizálni, meg az utolsó után is van még tovább...
Ha nem maradunk meg a mostani életünk szintjén, hanem folyamatként próbáljuk követni a történéseket, akkor nem annyira rémisztő, sokkal inkább egy érdekes kísérlet. Egy olyan kísérlet, amelyiknek aktív résztvevője vagyok, és minden cselekedetem számít, mert az hat a végeredményre. Az, ahogyan élek, amilyenek a szándékaim, ahogy viszonyulok a társaimhoz, az, hogy mi fontos az életemben, mind-mind beleszámít a közösen létrehozott állapotba.
Fontos, hogy a szándékaim tisztaságára, az önmagam tiszteletére és szeretetére, a bennem kialakuló harmóniára törekedjek. Nem a másikban levő hiányosságokra. Az az ő feladata, nem az enyém. Az enyém az, hogy ha ő kéri, akkor segítsem, és tiszteljem mindazért, amit számomra megtestesít.
Valamint tiszteljem és segítsem Földanyánkat minden módom, ami a rendelkezésemre áll, mert belőle és általa létezem jelenleg itt, az anyagi világban.
Köszönöm Libuc :) az értékes kiegészítésedet. Közben megjelent a Tündérkertből egy másik írás is kicsir szélesítve az eredeti témát ( összehangolódás a Földdel, Magunkkal) a „hogyan” felé:
http://www.tunderkert.eoldal.hu/cikkek/uzenetek-egy-masik-vilagbol/valto...
„Változások
2011.09.08
Nézz mélyen magadba Gyermek, s fedd fel magad előtt, hogy mennyire voltál képes megérteni saját létezésed értelmét. Mennyire fedted fel saját belső világod, mennyire tisztítottad fel hálórendszered, mely csatlakozik a közös emberi tudathoz, a Föld hálórendszeréhez, az Univerzum hálórendszeréhez, és a nagy Egész hálórendszeréhez. Mennyire láttad meg saját értékeid, saját csodáid, s mennyire tudtál változtatni önmagad világán belül sok évezred hibás döntésein, melyet örökségül kaptál. A külső világ összeomlása már elindult, látható jelei egyre erősebben megnyilvánulnak. Belső világotok fénylő mátrixán tör fel az a fény, mely megóvja életetek a nehézségektől. Belső világotok képei és hangjai tudatják veletek a megfelelő lépéseitek, életre hívott tudásotok, saját hitetek lesz az, mely megerősíti a változó világ alapjait. A káoszból kivezető emberek felkészültek, nekik a saját kódsoruk felcsendülése lesz az indító Jel, amikor a cselekvés sugara a kezükbe irányul, és sok évezredes múltjuk hitelessége megnyilvánul a külső világban. Még nem késő befelé fordulnotok, és végre hinnetek önmagatokban. Még nem késő szembenéznetek félelmeitekkel, amelyekre sokszor felhívtuk figyelmetek, s feladatotok teljesítésében gátol benneteket. Ha nem tudjátok hinni Istentől való erőtöket és tudásotokat, akkor a külső világ elsodor benneteket. A szívetek belső fényén keresztül jön át az Új Világ minden változása, az új Rend, mely Istentől való. Gerincetek erősítsétek meg, ne engedjétek, hogy a Föld mélyének rejtekében elbújt energiák áthatolhassanak rajta, s belekössék csápjaikat. Saját Isteni fényetek parancsára távoznak mellőletek a zaklató erők, kik maguk is megnyilvánulásra vágynak az ember által. Ez ne félelemmel, hanem az önmagatokért való kiállás erejével töltsön el benneteket.
Történhetnek olyanok a külső világotokban, melyek félelemmel töltenek el benneteket, mert jól megszokott életetek összeomlik. Az összeomlás értetek van, mert nem saját utatokon haladtatok, hanem mások életterébe kapcsolódtatok és ragadtatok be, és nem is éltétek saját életetek. A megfelelő időben nem hoztátok meg a számotokra megfelelő döntéseket, amik Mostra békésen értő átalakulási időszakot eredményeztek volna.
Ezekből most kiváltanak benneteket, mert ti magatokból nem hoztátok volna meg a döntést. Ne a pénzt, a vagyont, a test szükségleteit szolgáljátok, mely rabságba kényszerít benneteket, hanem figyeljétek a változást, mely más irányba, a saját utatokra sodor benneteket, ahol másfajta bőségből, saját kezetek és szívetek tehetségéből alkotok elégedett és tartalmas életet magatoknak. Itt számot adhattok arról, hogy mennyire hisztek önmagatokban és Istenetekben, mennyire értitek önmagatok és a körülöttetek zajló történéseket. Aki nem a saját életét építette és élte, ők kikerülnek ebből a helyzetből.
Ne higgyétek el idegen intelligenciák üzeneteit, mert az Ember, ki az Isteni Egység Rendjébe visszalép minden erővel és tudással bír, melyre szüksége van. Az Ember magasabb szinten élő lénye az egyetlen, ki segítheti őt a változások idején, s a régről ismert Mesterek, akik a kezdetektől jelen vannak.
Minden más beavatkozás a Hatalomért folyik a Föld légterében. Az Ember, ki öntudatra ébred a maga méltóságában, nem szorul idegenek megtévesztő technológiájára, mert a kezében és szívében benne rejlik minden tudás.
Ne a kényelmetek keressétek, hanem az Életet, mi bennetek rejlik.”
Azóta (tegnap) próbálom emésztgetni, ill. hozzáteszem a bennem is napról-napra érlelődő változásokhoz, felismerésekhez.
Magamban nem annyira az összeomlás jeleit érzem, inkább a sürgetést, hogy azt a egyre súrúbben érzett belső önazonosságrezgést meg tudjam fejteni, fel tudjam vállalni.
Az ilyenek, mint
„Mennyire fedted fel saját belső világod, mennyire tisztítottad fel hálórendszered, mely csatlakozik a közös emberi tudathoz, a Föld hálórendszeréhez, az Univerzum hálórendszeréhez, és a nagy Egész hálórendszeréhez.” Új szemet adnak ahhoz, hogy mit a tisztulás, tisztítás mire is hat
Vagy:
Mennyire láttad meg saját értékeid, saját csodáid, s mennyire tudtál változtatni önmagad világán belül sok évezred hibás döntésein, melyet örökségül kaptál.”
„A szívetek belső fényén keresztül jön át az Új Világ minden változása, az új Rend, mely Istentől való”
Figyelmeztet, hogy felelős vagyok a Saját csodáimért, mert azokkal nem csak Magamat, de a Mindenhatót, a Teremtőt hozom ide…
…és felkelve, kábán :), de a szívem belső fényére találva – így reggel, különösen – úgy érzem nem csak megtalálni kell, de döntenem is, hogy napközben meg-megállok magamra, a világomra nézek, mit tükröz Belőle? Hogy odaadottan tudjak figyelni a változásokra, melyek más utakra vinnének, mely inkább a sajátom.
A Sajátom? Erre csak belül lehet ráérezni, talán kérni a segítséget a megértéshez, és bízni, hogy az az alaktalannak tűnő „Saját-érzés” formát ölt, ha várom a csodát, - ha belélegzem .
Tulajdonképpen az Anit által most feltett anyagok (Qala Sri'ama üzenete, Földangyalaok) fontos részekkel egészíti ki az eredeti témánkat (összehangolódni a Földdel), ill. segítő folyamatokba való bekapcsolódásokat is ajánl a maga részéről
részlet:
„Fontos, hogy megtisztítsátok a „föld-hidatokat” Földanya szívéhez (fényáramlás a szívetekből Gaia kristálymagjába), ha eddig ezt nem tettétek, hogy életetekben minden összhangba kerülhessen a Földanya átváltozásával.
Ha már megtisztítottátok a földhidatokat, és egységérzésben éltek Gaiaval, akkor kitűzhetitek célul a „csillag-hidatok” megtisztítását, aktiválását, (mely egyben a csakrahíd/csakraoszlop), mivel a Földanya magjának rezgésemelkedése csakraoszlopotokra lesz a legnagyobb hatással.”
Tulajdonképpen ez is régi téma, én is régóta próbálkozom ezzel a kapcsolatteremtéssel. Azt hiszem valóban kialakult. Megérzem a bennem mozduló áramlásban. De tudom, hogy gondozni kell a folyamatot, hiszen együtt vagyunk :)
A „csillaghíd”? Erre is sok segítséget kapunk. Technikákat. De azt hiszem nem véletlen a Tündérkert és Omah (mások is…) észrevételei, amelyek a Saját Útba rendeződés kulcsfontosságát hangsúlyozzák – nem pedig a javítgatásokat (kellő józansággal azért :)). Amikor Abban érzem magam az áramlások egy stabil, kicsit örömmámoros érzése jelzi, hogy az a bizonyos „híd” él. És szerintem ebben rejlik a Mag Útja. Az Első-Teremtőnkhöz rendeződés döntésében
Hát én most így készülök. Lehet, ahogy írtad "Talán "utolsó lehetőség"-nek is lehetne nevezni, de nem akarok dramatizálni, meg az utolsó után is van még tovább..." újabb körök indulnak nekem is, már nem pánikolok "benne" leszek-e?..hiszen nincs vége. Ennyi telik most…És valami végtelen Hála kísér, bármi is történik. Azt hiszem ez nagyon fontos ebben a folyamatban
:) És jó hogy ezeket megoszthatjuk
Nagyon sokat jelent nekem is, hogy vannak akik előttünk járnak az úton, és segítenek nekünk megfejteni azokat a jeleket, amikkel szembetaláljuk magunkat, csak nem biztos, hogy tudjuk őket értelmezni. Én is naponta átnézem azokat a számomra hiteles kapaszkodókat nyújtó oldalakat, akikkel úgy érzem, hasonló megérzéseim vannak. Mégis azt hiszem, egyre jobban magamra kell hallgatnom, meg kell tanulni bízni a saját megérzéseimben, meg kell tanulni megállni a saját lábamon, és felvállalni a saját utamat. Azt gondolom, ez a következő lépés. Mint az összes eddigi, ez sem könnyű. Ám mindnyájunknak megvan a saját "feladatköre", a saját speciális tudása, ami nélkül az EGÉSZ nem, vagy nem úgy működik.
Igen, hatalmas öröm, amikor érzed, hogy benne vagy az áramlásban. Öröm, és hála, hogy sikerült idáig eljutnunk, és remélem, hogy sokkal messzebbre is eljutunk még! :))
Igen, látom, érzem teszem, a saját forrásomat kódolom, a saját tetteimet teszem, a saját utamat élem. Egyre jobban áll bennem , él bennem. Ugyanakkor vannak áramlatok, amiket inkább magaménak érzek. Másokat meg kevésbé, vagy csak a tájékozódás miatt keresek fel.
Azt hiszem a lelkeink keresik a hasonlókat, ki ilyen, ki olyan csoportban érzi, hogy "beindul". Ettől még nem fogjuk a másik útját járni, ha megmarad a felelősségünk önmagunk iránt.
Most nagyon megindult bennem, hogy ami számomra fontos, meg merjem osztani. A gyűjteményeket, találásokat is, de a személyes felismeréseket, tapasztalatokat is
Köszönöm a sok érett szeretettel teli szólásodat