A libák és a jó pásztor

Volt egy pásztor fiú, eltökélte hoz szép ujdonságot. Megalkotta kis táborát, és a libákat szerinte uj legelőkre vitte. A libáknak bebizonyította, ez a legelő új, és azok a füvek mások. A libák ették , és nagyon ízlett nekik. Viszont nem számolt egy problémával. Egy két liba odébb repült, és látta ez a fű nem új, vagy nem épp úgy van, ahogy pásztor mondta. Visszarepültek, és mondták a többieknek...mások a problémák, és mások megoldások. A libák rájuk néztek, és iszonyú nagy gágogás kezdődött. Henyélt a jó pásztor, még oda se figyelt. egy - két liba oda ment a pásztorhoz, és ott gágogott.

A pásztor megsokalta, ejnye bejnye, hát nem izlik az uj fű ? Megsokallta, és elhajtotta amelyek másokat mondtak..mint amit ő gondolt. Mint aki jó végezte dolgát, rá mosolygott a megmarad libákra......hű libáim vagytok, maradtok körülöttem, oly együgyűek vagytok, mindent amit mondok, vagy elétek tárom, megeszitek. nyugtázta a napot.

Mese tanulsága: Hiába vagy madár, ne merj szabadon szárnyalni.......Hisz ott kezdődött a probléma amikor odébb repültél, és ezért repültél........