Évához
probold · 2010. december 19. 00:11
Kategória:
Ó ha tudnád hányszor töltöttem ébren az éjszakát,
s hányszor könny szökik szemembe érted,
s ez mind azért van mert: SZERETLEK TÉGED!
- probold blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 684 olvasás
Szia , most hogy ezt beírtad fedeztem fel, hogy már régóta itt vagy,és néztem vissza beírásaidat (akkoriban nem voltam netközelben).
A régebbi írásaid megérintettek, Pl :dolgoztam Újpesten én is, és ahogy tudtam segítettem a hajléktalanokat,stb
Évának! A fentiek üzenik : Érezd meg,azt aki ezeket a sorokat írta neked. (mármint Proboldot )
Szeretettel ölellek
Írj még!
Gyönyörű a vers!
Igen sokszor fájtunk, éltünk meg sebeket!
Most meg kell élnünk a szeretetet magát, hogy akiért fájtunk, szeressük, , szeressük magunkat olyan csodás mennyei szeretettel, hogy átszeressük a fájdalmat magát!
Hiszen a fájdalom megélésével eltávolodsunk önmagad valódiságától!
Olyan szeretetté kell válnunk, aminek a kiáradása gyógyítja meg azt akiért eddig fájtunk!
Légy a szeretet maga!
Légy a szeretet nevető dala!
Légy a simogató gyógyulás!
Légy az új élet álmodás!
Álmod hozzon, örömet,
Törölje le az aggódó könnyeket!
Kacagás szépítsen!
Szeretet fényesítsen! (Keke)
Javítás: eltávolodunk önmagunk valódiságától!