Vándor öt év múlva

.
A helységben látjuk miként a gyermekeivel éppen a bölcsőnél, foglalatoskodik egyik gyermekét, ringatja a másik gyermeket az anyja, ringatja. Öt hónaposak a gyermekek ikrek egy leány és egy fiú. Apa hallja, mint a gyermeke a Farkas nevű szólítja gondolatban. Mért adtál nekem ilyen nevet csúfolni fognak a gyerekek érte. Régen fiatal koromban eldöntöttem, ha fiam lesz ez lesz a neve ezért a neved Farkas. Nem fiam szól az apa ugyanígy gondolatban az apa. Apa mért mondod, kérdi Farkas, azért mer ti másként fogtok fel nőni, nem veszitek majd figyelembe az ilyen dolgokat. Szeretlek apa, mondja Farkas én is, szeretlek, mondja apa. Apa mért kaptam a Hajnal nevet, mert hajnal után kell fel a nap, vagyis már dereng a fény az éjnek vége, van. Szeretlek apa, mondja Hajnal. Apa anya mért nem hal minket és mért csak te hallasz. Tudjátok gyermekeim én nagyon régóta úgy öt éve mikor szülével, megismerkedtem, akkor kezdtem a gondolatolvasást, azóta fejlesztgetem a ti érkezésetek, hozta meg a gyümölcsöt. Anya is fog majd tudni így veletek beszélni gyakorolja a módszert, aminek a segítségével sikerülnek. Apa kérd meg anyát, adja az ujját és te is, szeretnénk meg fogni. Így tesznek és a gyermekek el, alszanak. Apa beszámol anyának mit beszélt a gyermekekkel, az elkezd sírni, kérleli, ne sírj kedves és lefekszenek pihenni, míg a gyermekek alusznak. Újra hallja apa, mondjad Farkas, szeretlek én is, szeretlek, mondja apa. Apa szeretlek én is, szeretlek Hajnal, mondja apa. Apa kik vagyunk, mink kérdi Farkas Magyarok, vagyunk, mondja apa. Kik azok a Magyarok, kérdi Hajnal. Olyan emberek kik, ha baj-van mindenféle nemzetiségű embert befogadnak, fogadtak köztük, ami nemzetségünket is. Apa akkor mi nekünk más nemzetiségünk van és Magyarok is, vagyunk igen. Apa szeretlek, mondják egy szerre a gyermekek és anyát is, szeretjük, mond neki és így tesz apa. Apa milyen a te nemzetiséged miközben Magyar vagy Rác nemzetiségű vagyok gyermekeim. Tudod gyermekeim ezt az Országot sok nemzetiség, alkotja így vagyunk egészek nélkülözhetetlenek, vagyunk egymás számára, még ha sokan ezt el is felejtik. A Föld nevű Bolygót is sokféle nemzetiség alkotja fel sorolni, sem tudnám, hogy ne maradjon ki belőle senki sem. Országunkban nagyon sokféle nemzetiség van, nem tudom felsorolni a teljesség nélkül mindet. Apa szeretlek, mondják egy szerre a gyermekek mi is, szeretünk benneteket. Kik azok a Rácok régen azt mondták ezek, vagytok, most azt mondják, azok vagytok én, azt mondom oly, régen jöttek őseink e honba mi csak így egyszerűen „Rácok vagyunk" magam szerint és most már ti is egy részben azok vagytok gyermekeim. Szeretünk apa, mondják a gyermekek. Apa mért nem nézünk tévét, kérdi Farkas, mert nem nektek való ti úgy nőtök fel nem kell ilyen valami az életetekbe, mi leszünk a tévé apa anya és család többi része, mondja majd az igaz történeteket nektek. Apa anya milyen nemzetiségű ő Magyar mondja apa ó, csodálkozik Hajnal, szeretlek apa, teszi hozzá én is, szeretlek Hajnal. Apa mért érzem ilyen jól ebben a bölcsőben, kérdi Farkas, azért mondja apa, mert szeretettel készült és természetes anyagokból, fából, vesszőből a párnátok puhasága a selyemfű terméséből, amiben a magvak is benne vannak. A takarótok a selyemfű pihéjéből van a ruhátokat anya, szőtte a selyemfűből esténként az egész család be, segített e zord télben. Amin fekszetek az is, selyemfűből készült ebben is ott vannak a magvak, azért mert így harmonizálja a teret és nektek nagyon jó, esik az alvás, szeretünk benneteket apa, mond anyának is, mondom. Milyen érdekes állatok vannak itt apa, kérdi Hajnal ezeket nagypapa, készítette fent a hegyen a terelés közben nektek szeretetből, hogy nagyokat játszatok vele apa te is, készítettél játékot, igen itt rá mutat a játékra. Ezek a játékok fából, csuhéból, vesszőből, szaruból, természetes anyagból készültek, ha rágjátok, ne kelljen betegnek lennetek tőle. Apa a te dédnagymamád apja ki volt ő is juhász volt, mint nagypapa mondja apa. De tovább kérdi Farkas milyen ember volt olyan hangja volt kilométerekről haza kiabált az első háborúban kürtős volt. Mi az a háború kérdi Hajnal emberek fel, áldozzák az életüket, hogy mi itt most jól éljünk legjobb esetben. Vannak ki vételek. Ezért ha nagyobbak lesztek de, minden évben, mint most is tartunk hősök napját. Ilyenkor ki megyünk olyan helyekre ahol el, vannak temetve és virággal, gyertyával megemlékezünk róluk és elénekelünk minden féle harci nótát emlékezvén rájuk nagyon sok hősünk, van, ha elfeledve vannak, mi emlékezünk rájuk és ti is fogtok gyermekeim. Szeretünk apa, mond anyának is, mondom. De tartunk szegény napot is, amikor lyukas cipőt veszünk fel foltozott ruhában, leszünk, minden évben ezt meg tartjuk. Miért kérdik egyszerre, mert dédnagymama az, amikor gyermek volt nem volt mindig cipő, hogy ki mehessenek a házból, mert szegények voltak. Ha volt cipőjük legtöbbször fából készült de nagyon vigyázniuk kellet rá. Ha iskolába mentek büszkén viselték a foltos ruhájukat ti is és mi is ilyen ruhában fogunk járni emlékből érezzük át milyen volt nekik az életük, és ne feledkezzünk el róluk. Apa szeretünk, mondják, egyszerre mond anyának is, mondom szólt apa.
Apa mi vagy te, kérdi Farkas én a „kezdet vagyok"mondja apa, szeretünk, mondják egyszerre én is, mondja apa és anya is. Mi anyával egy folyamatnak a részei vagyunk, mondja apa. Apa igen Hajnal mond anyának, adja ide a kezét és te is, szeretném megfogni de, Farkasnak is adjátok az ujjatokat oda így tesznek. Lassan elalszanak apa, beszámol anyának a történésről és lefekszenek az ágyra, apa mellére hajtja anya a fejét és sírdogál a történteken, ne sírj kedves, vigasztalja de, nem tudja abba hagyni, gyere, mondja neki. S kimennek az udvarra, szeretném, ha azt tennéd, amit én, ha nem is sikerül egyből próbáld meg. Farkas üvöltésbe kezd a komondor kutya vele, üvölt anya is, próbálkozik, hallotta már párját így üvölteni nem volt furcsa. Mondja apa, ha így teszel, felszabadulnak az érzéseid, és meg könnyebbülsz, érzed, igen mondja anya, jobban érzem magam s már nem sírok. Ahogy el kezdték az üvöltözést a kutyák, úgy folytatták olyan baukolásba kezdtek hát ilyen ember fia nem hallott még. Anya meg csókolta apát érzéssel ebben a csókban benne volt minden. Sorra nyíltak az ablakok hogy mi történt. De ők addigra bementek a házba. Anya már nevetett mikor beérnek, épp ébredeznek a gyermekek. Apa mért sírtál végig és anya is, mert boldogok vagyunk azért sírtam én és anya is. Kérdi Farkas apa milyen állat az, ami ide hajol felém. Fiam ez a te védő állatod ez egy farkas. Apa igen Hajnal és ez itt milyen állat a tiéd pedig szarvas. Mért vannak ők, azért mert meg védenek benneteket, ha bajban vagytok egész életetekben el fognak kísérni benneteket s vigyáznak rátok. Apa hallja anya, amit mondunk, mondják egyszerre a gyerekek, szeretünk téged és anyát is, mondják. Mért hallja anya, mondtam nektek egy folyamat részei, vagyunk és elérkeztünk anyával oda, amikor eggyé válunk ez most jött el egyszerre, mondják a gyerekek mi is a részetek, vagyunk igen mi, így egyek vagyunk. Vége.