Hej ' Te mankócska te,drága !
margardian · 2010. január 22. 22:23
Kategória:
A mankónak nevezett dolgokról gondolkodtam csengett a fülemben a délelőtt kapott mondat, és a válaszom amit írtam ismerősömnek nektek is pár sorral kiegészítem :
" - Befolyásolod magadat általuk - Már nem leszel ami lehetnél."- szólt az intelem-
- Te is mankóval jutottál el eddig és én is..... -válaszoltam.
A mankó van..... és nem mindenkinek...
Aki észreveszi , és megengedi ... majd befogadja... annak.
Jobb megtanulni járni mankóval , mint négykézláb csúszni életeken át és úgy maradni ... szerintem. /a változás szükséges az evolúcióhoz/
A lényeges az a pont ,amikor felismered, hogy nincs rá szükséged.... és akkor amikor ezen már túl vagy... azt érzed, hogy meg kell mutatnod másoknak is hogy van mankó... (hogy neki könnyebb legyen )
Aztán rájössz , hogy az egyénre szabott volt, (nem az ő méretére szabták, ezért kézzel.lábbal. tolja el magától még nehezebbnek érzi így, és elhajítja,vagy néha néha kapja a hóna alá csak :)
Ezekre a felismerésekre , úgy tettem szert :) hogy át akartam adni azt másoknak, ami nekem bevállt , mint mankó)
Későbbi téma lehet. Majd vitázhatunk a pótkerék szerepéről is.
Stílusos leszek :) bicegjünk csak vissza a témában
Jó sokféle mankó van ám !
Fából... rézből ... .a bőségtudatosoknak már van aranymankó!
Lassan a : Mindenki találja meg a magáét , felismerésre jutsz.......és később elfogadod azt is, hogy van aki csúszni mászni akar négykézláb.....és aztán azt is hagyod... ez nem egó .... egy folyamat 1 állomása..... a nem beleavatkozás törvénye !
Egy idő múlva megszólal a belső hang , milyen ismerős :
Kelj fel és járj!
Addig is : Aki keres ...talál... a vak tyúk is ...:)
- margardian blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1186 olvasás
:oDDDDD
Köszi Marga! És neked is Nimi (akárhol is vagy), hisz nélküled ez nem jöhetett volna létre....
Istennőien jól szórakoztam!
Hát igen...ez is mutatja mennyire 3D vagy....és olyan régi energiás....he he he he
Bele egyezem a beszélgetések teljes szövegére!
Köszönöm..és szeretlek.
Tegnap gondolkoztam azon tudatosan nincs is lelkünk mert az mankó akadályoz a fejlődésben. Sokan mondják ne legyenek gondolataid meditációban mert milyen jó is az nekem vannak így érzem jól magamat. Azt vettem észre nincsenek gondolataim ahogy játékban voltam nincs is lelkem érdekes. Egyszer volt félnapig nem voltak gondolataim (verseimet küldtem el helyekre(). Játékban leszek a gondolattal hogy nincs is lelkünk ti hogy vagytok vele.
Mankó: járás korlátozottság esetén használt segédeszköz.
Látom magamelőtt a lánykámat....pici még....most tanul járni. Ő is korlátozott a járásban, ha úgy vesszük, hisz még nem tud. Mankót is használ. Többet is, pl: a járóka rácsa, az dohányzóasztal, anyu lába...stb.
De jóóóó! belekapaszokodik valamibe, és szép lassan feláll....kapaszkodik vadul, a lábai még remegnek, de áll! Aztán kapaszkodva el is indul...És....és....akkor jön valaki...és ....arrébb akarja lökni: Van neked két jó lábad gyerek! minek kapaszkodsz! Nézd, én is csak a két lábamon állok...nem kapaszkodok, minek azt! Nincs rá szükség. Állja csak két lábon!
Eddig a szívfacsaró kép
Azt gondolom, hogy aki valóban "áll" már, az soha...de soha nem venné ki a járnitanló kezéből a kapaszkodót.
Ahhoz, hogy "álljunk" valóban nincs szükség a világon semmire, hisz ott a két lábunk. Magyarán ahhoz, hogy megvilágosodottak legyünk nincs szükség semmire, csak MAGunkra. De ha tüzetesen tanulmányozom a mesterek életét, akkor ők is tanultak ettől-attól. Nekik is volt kapaszkodójuk.
Elmerengtem az előbb, és bambultam ki a fejemből, miután belinkeltem az androgün rácsok újabb, az oldalamra feltett részét.
Miért van mindig késztetésem valamit átadni,megoszani másokkal?
A nagy bambulásban, oldalra tévedt a tekintetem.... a "saláta" részre.....és ott találtam ezt a majdnem 1 évvel ezelőtti írásomat.(nincsenek véletlenek:)
Megerősített , hogy figyeljünk a késztetéseinkre.
És bár rengeteget változtam, a nyitóban lévő gondolataim , ez-esetben nem módosultak.
És amit Anisha írt az megint aranyba foglalandó:
"Azt gondolom, hogy aki valóban "áll" már, az soha...de soha nem venné ki a járnitanuló kezéből a kapaszkodót."
Én is ezt gondolom.
"Azt gondolom, hogy aki valóban "áll" már, az soha...de soha nem venné ki a járnitanuló kezéből a kapaszkodót."
Én is ezt gondolom.
Oké,de tudd, hogy mikor veszed ki :) mert lehet, hogy akkorát esik , hogy több élet kell neki, hogy újra előlről kezdje. Mankóval! Motíváció... igen, ja.......stb stb.
Örülök hogy neked nem volt szükséged rá... mert ha lett volna , akkor nem írod ezt, mivel tapasztalatod lenne arról, ha nincs mankód , hogy ki tudj menni a Wc-re akkor milyen érzés az amikor összeszarod, hugyozod magad. (bocs) Igaz , motiválhat ,, hogy lemosd magadról :)
Éppen elég kiképzésben részesülünk, azt hiszem ennyi lite-olást :)megérdemel mindenki, aki ezt az utat választotta. Tudjuk mi a valóság :::: ez a linken csak egy részlete:
http://jovonk.info/2011/01/09/kozeleg-nemzet-apokalipszise
VAGYUNK AHOL LENNÜNK KELL, TESSZÜK AMIT TENNÜNK KELL, AVVAL AMINK VAN
(zen mondás)
Ha elhiszed, hogy ott a mankó, akkor tényleg ott van........És aki felébred az álomból ? Elméd teremti a mankót....de ha nincs elme ? Hol a mankód ? ha itt vagy az itt és mostban, akkor , hol a mankód ?
A mankó bennem van már...... de oda el is kellett jutni...
És az itt és mostban a mankóm, a szomszédból kapott szalonna és lilahagyma, :)))
A holnapért :)))
Csók a családnak
No álj!
Ki az, aki a másik életébe kérés nélkül beleszólhat?
Milyen jogon teszed ezt?
A kisbaba, amikor járni tanul elengedi a "mankóját". Nem kapaszkodik tovább, hanem szét tát karokkal, remegő lábakkal tesz egy lépést. És ezt pont akkor teszi, amikor eljött az ideje. Na de te úgy látom kivennéd már az újszülött alól is az őt ringató kezet!
Félreértés, itt a mankónál egy állapotot figyeltem meg, nem is akarjuk elengedni ! Ebből fakad az, amikor aki már áll, a """"""KÉNYELMI""""" MANKÓT VEGYE KI A MÁSIK ALÓL ! Mert ugyanis amikor vki ezen elkényelmesedik, esze ágába se lesz ettől megszabadúlni. Vihongva nevetve fogja mondani, ti esztelenek, nem is kell felállni, itt a mankó. Vagy a másik a nézet, aki eldobja a mankót az csak viccel.
Hisz a régi mondás lesz rá igaz, a járt utat a járatlannal felne cseréld...
Nos ilyenkor, igen de igen keményen ki kell rugni a mankót
És milyen jogon nyúlsz te bárkinek bármijéhez?
Nézd, én megértem, hogy amikor látod, hogy valaki ezt teszi, akkor nagyon, de nagyon szeretnél segíteni. És azt sem mondom, hogy ha késztetést érzel, akkor fogd vissza magad, és ne csinálj semmit. Erről szó sincs. CSakhát az a helyzet, hogy azok a mankók hozzá vannak betonozva az emberekhez egy speciális betonnal. Úgy működik, hogy ha te akarod kirúgni, akkor azt teheted életed végéig, meg se fog mozdulni. Max, a te lábad fog fájni. Viszont ha ő maga észre veszi, hogy jééé! né' má' !! erre nekem nincs már szükségem, akkor a beton, mintha ott se lett volna. Szépen le lehet tenni. Másként mondva ugyanezt: Csak magamat tudom megváltoztani. Ahogy én változom, úgy változik a körülöttem lévő kép is.
No...tehát ha sokan vannak körülötted, akik még mankóznak, pedig má nem kéne, akkor...tegyél be más filmet, és azt vetítsd ki. Változtass magadon.
Azt kérdeztem magamtól, hogy vajon mi a búbánatért jön ez a fiú időről időre, és kezdi el ugyanazt az elcsépelt dolgot mondani. Energiát szívni? Hát hisz, én szeretem őt, oszt adok neki szivesen.
Aztán most bevillant valami. Ahogy lezárok egy szakaszt magamban, te jössz, és megnézzük, hogy ugyanaz a téma most, ezen a szinten hogy néz ki. Hűűűha!
Szép!
Egyre szebb!! :o))
"""" Köszönjük Emese...... """"""
Szivesen.
Ugye tudod ki Emese?
Tudod, nincs ki ki ellen....Fel a mosolyt, nagy ölelés
Kedves barátom eddigi életem a járatlan utakról szól, a járt nem vissz sehová zsákutca, ha vinne nem volna előrébb a társadalmunk?
Most veszem észre, ha kivetted? Akkor hogy dobja el magától?
"DEHOGYNEM, KI KELL AZT VENNI, HAGY ESSEN CSAK EL, MERT NAGYOBB LESZ A MOTIVÁCIÓ ARRA, HOGY ELDOBJA."
Először a motivációja az lesz, hogy visszakapja :) hogy majd ... később eldobhassa magától .
Attól hogy kiveszem, attól még az övé, mert neki kell eldobni.
Ez olyan mint a kisgyerek játéka, anyuka elveszi tölle addig még megfürdeti, vagy megeteti, de elnem veheti....Majd mikor a tudata átlép ezen, akkor majd ösztönösen eldobja magától ezt. Sarkalló tényező lehet mint az elvevés például.
Értem, így kerek. Viszont Nimi hidd el, minden ember más...és ahhoz kell nagy bölcsesség, hogy tudd, mikor és kitől vedd el a mankót.És a mód sem mindegy. (tapasztalat, nem hablaty)
És totál egómentesnek kell legyen aki kiveszi azt a mankót.
Én, szeretettel őrizgettem a macimat, és boldog voltam, amikor a lányaim játszottak vele. Eszembe se jutott eldobni.
Talál próbáld ki: meditációban függőlegesen terjeszd ki magadat és azt amit éppen teszel és helyezd el abba amibe akarod (istenszeme lettem) pedig a szívszentélyemben voltam és érdekes ......
Drága Józsi.... kipróbáltam.
Egó üzeni : kb 8 éve rendszeresen.Egyszerre függőlegesen és vízszintesen kiterjedve...........még érdekesebb
Akkor már keresztük kassul kell! Csak folyékonyan a dolgokat. XD:DDD
DDD
És tudod mi az érdekes az egészben nem a szem látványa hanem az egészé, egy hatalmas nagyságú embernek voltam a szeme ami terjedelmében az egész kozmosz volt.