JÉZUSMÁRIA!

Mostanában elég sokat hallom azt a véleményt, hogy teljességgel mindegy, hogy Jézus hogyan született, kik voltak a szülei, ő attól még az, aki. Nos, én is azt mondom, hogy Jézus az volt, AKI, és ez a fontos a lényében, nem a misztikfikált születés története.
Vannak akik nem ünneplik a karácsonyt, mondván, hogy valójában fogalmunk sincs, hogy mikor született Jézus, ez az ünnep eredetileg a pogány fény ünnep.
Azt gondolom, hogy Jézus nem egy csoda lény volt, hanem nagyonis emberi. Azt mondják megváltó volt. Én, ezt úgy értelmezem, hogy példát mutatni jött. Saját példáján mutatta meg mire is képes az emberi lény, ha tudatosan él, ha hisz magában. Mindenki, aki őt követi megválthatja saját magát.
Minden ember, mielőtt leszületik megtervezi az életét. Ehhez a tervhez gondosan megválasztja a szüleit, hogy mikor, milyen csillagállásnál fog megszületni stb.
Ha össze-vissza lettek volna ezek a dolgok, akkor a körülmények zavarossága miatt Jézus nem az lett volna aki. Egy Krisztusi élethez azt hiszem ez a tervezés igen nagy gondosságot igényelt. Azt gondolom, Jéuzus, egyszerűen nem születhetett máskor, mint amikor ünnepeljük. Mit is mond magáról az mond az Atya? Én vagyok a világ világa. Vagyis a fény. A fény fia mikor fog születni? A fénnyel együtt, a téli napfordulón.
A másik dolog,a ami engem az ő születésével kapcsolatban sokat foglalkoztatott, az Mária szüzessége. Annakidején úgy indultam a spirituális úton, hogy az akartam bebizonyítani, hogy nincs isten, és nincs semmi a materiális világon kívül. Akkor egyértelmű volt számomra, hogy Mária szüzessége marhaság. Aztán, ahogy az ismereteim egyre nőttek, és oda jutottam, hogy pont az ellenkezője az igaz, mint amit be akartam bizonyítani. Még akkor is azon a véleményen voltam, hogy tök fölösleges tortúra egy szűznemzést megvalósítani...mert ugye mindennek meg van fizikai magyarázata, az anyagban megformálódott megfelelője, tehát ha egy nő szüzen fogan, akkor annak a fizikális folyamata is megvan. Nem láttam értelmét a dolgok bonyolításának.
Aztán jött a megtapasztalása, a szerelem, és a szeretkezés szentségének. És ezzel a felismerés, hogy ha nem tudok két ember testi egyesülésénél a SZERelemben szentebb dolgot elképzelni se, akkor képtelenség, hogy Jézus fogantatásának a tökéletességéből kimaradjon. Szeplőtelen fogantatás, szoktuk mondani. A szeplő bármilyen bájos is tud lenni, akkor is a megszokottól eltérő bőrt eredményez, a szeplőtelen a teljesen tiszta, hibátlan jelentéssel bír. A szűz leányra azt mondja a nyelvünk: ártatlan. Ártatlan??? Nézzük csak meg a szót. A szó töve ÁRT! Aki ártatlan az nem nem ártott. Sőt, az én olvasatomban ő is mentes ártástól. Nos, a mi világunkban (a fiatalokéba hála az égnek egyre kevésbé) sajnos a nőknek ártanak a férfiak a szexualitásukkal. Azt gondolom, hogy a női társadalmunk 90%-ának vannak ilyen problémái. Az a minimum, hogy találkozott olyan partnerrel, aki csak meghágta, azt kész. És ilyen értelmezésben, az ilyen asszony, bizony nem ártatlan. Ártást követek el ellene...és ő...hagyta...sőt...ugye, még asszisztálnak is a dologhoz...eljátszva az orgazmust.
Mária ártatlan volt, és nem szűz. Mégis szeplőtelen. Szerintem.
És így valóban tökéletesnek látom az ő születésének körülményeit.