Létező versek - Létezés
Létezés
Ébredő kikelet, örömteli álom
Szívem dobbanása, járja át hallásom
Örömöm hullámzik, és szétárad bennem
Hálával köszöntöm, mit meg kell tennem.
Gyorsan zajló élet, lüktetése mellett
Arrafelé nézek, melyet hulláma keltett
Törékeny álmok, villanása mellett
Valóság csillan meg, a látomások felett.
Gyenge kis világom, sebeit tépkedve
Fájdalom és bánat, áramlik rettegve
Fájó szívvel zárom, lelkemet bensőmbe
Kitárnám szívesen, ha félelem nem jönne.
Bezáródva csendben, így védekezve
Minden fájdalommal, szívembe temetve
Különálltan, zártan, semmibe rekesztve
Megfosztva mindentől, mi élet lehetne.
Látomások gyengéd, pillantása mellett
Az elzártság eszi, elfogyó erőmet
Nem lehet elzártan, élni az életet
Az igazi boldogság, csak szabadon létezhet.
A megnyílás lassú, kemény az értelem
Azért lett szívednek, dolga a szerelem
Mi szívemből elindult, szétárad én bennem
Átitatva testem, sugározza lényem.
Nyugalom és öröm, járja át lelkemet
Furcsa a hullámzás, mi ringatja testemet
Figyelmem fókusza, zárja ki elmémet
Sok-sok lehetőség, szabadon létezhet.
Az új nézőpontok, melyeket kerestem
Másképp néz ki minden, mit eddig képzeltem
A különleges nagyság, mit fennköltnek hittem
Természetességgel, árad szét mindenben.
A nagyszerű létezés, mely szétárad bennem
Tökéletességben, szolgál csendben engem
Rugalmasan árad, benne az életben
Csak ilyen formában, létezhet mindenben
Minél több az érzés, mit a lélektől kapok
Annál jobban érzem, milyen szelíd vagyok
A nagyság vágy elszállt, kicsinek maradok
Hálát adok érte, hogy a Teljes része vagyok.
Létező
- Létező blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 679 olvasás