Úgy szeretem az őszt!

Ú g y
szeretem az őszt, a hulló lombokat,
a sárga levelekkel betakart utat;
a ki tudja honnan támadó szelet,
mikor úgy fel-felkap egy csomó levelet
és forgószél táncot pörögve lejtenek.
M a j d
odébb áll hirtelen, s a kábult levelek
árvultan hullanak, mert éppen olyanok
akárcsak én vagyok:
fújószél nélkül szárnyalni nem tudok
M e r t
olyan a szárnyalás,
az égi szélzúgás,
csakis azt emeli,
ki magát engedi
röpítni messzire,
mindig csak felfele