ADAMUS 3. SHOUD - 2009 NOVEMBER

Sziasztok!

A fenti címen nem találok magyar nyelvű hozzászólást az éjszakai közös álomról, pedig tudom, hogy Budapestiek is voltak köztünk.
Hol találom a tapasztalatok leírását magyar nyelven ?

Aha

Sziasztok, én álmodtam, bár csak most adom közre íme:

2009.11.11. álom

Három rövid álmom volt, valójára nem ilyesmire számítottam.

Mivel lefekvés előtt az Egyiptomi misztérium iskoláról hallgattam egy anyagot, így egész éjszaka én is bizonyosan ott voltam a tanulók között. A teljes éjszakámat végigkísérte, mintha átéltem volna a hallottakat, megvalósult volna a múlt.

Az első álomból fél kettőkor ébredtem, azonnal le is írtam.
Bár jó 20 évvel ezelőtti állapotban, középkorúak voltunk, de a történet a jelenben zajlott. A házunkból épp költözködtünk, nem tudom hava, a volt férjem és a gyermekeim is otthon voltak, de csak a férjemmel találkoztam, teljes közönnyel fogadva jelenlétét. Épp nem pakoltunk, de a bútorok egy része már hiányzott, minden szállításra volt összepakolva. Semmiféle érzés nem társult a költözködéshez. A már szinte üres nappaliban csörgött a vezetékes telefon, egy szimpatikus új ismerős hölgy hívott, hogy ígéretemnek megfelelően - amiről én már elfeledkeztem- utazzam vele a Balatonra, ahol valamilyen lényeges rendezvény lesz. Hosszasan beszéltünk, én a szabi hiányra hivatkozva először elhárítottam az utat, de megállapodtunk abban, hogy egy hosszú hétvégét meggondolok. Aztán jelentkezett az egyik barátnőm (vele nyáron tényleg a Balatonon voltam), de őt elhárítottam.
Utána a fiam szobájában várt egy arctalan férfi, (a mostani barátomnak véltem), s hívott az ágyba (már csak egy matrac volt a földön), anyám erre szemérmesen kivonult, hogy kettesben maradhassunk. Ám ismét csörgött a telefon, a másik barátnőm hívott, szintén a Balatonra invitált. Akkor eldöntöttem, hogy elmegyek, hozzájuk csatlakoztam volna, de nem volt hely a kocsijukban. Így megállapodtunk, hogy amikor ott leszek, akkor meglátogatom, megadta a pontos címet ( Balatonföldvár ).
Nem hezitáltam, bár megtudtam valahonnan, hogy a hölgy, akivel megyek nehéz természetű, már volt olyan, hogy valaki visszajött tőle, ám engem ez nem térített el, mivel nagy tudású, olyan ismeretekkel bír, amit tőle tanulhatok, vele megyek.

A következő álomban a család ebédlő asztalnál ült, én nyers sonkát szeleteltem, amiben a fiam egy picike kukacot talált. Ugyanilyen sonkát, amit előzőleg már megfőztem, szeleteltem s szintén feltálaltam.

Az utolsó álmomban egy elszigetelt helyen, talán valamiféle állomás alatti pince sarok részén lócákon ültem több ismeretlen fiatallal együtt, s mindnyájan valamiféle közös feladatra, utazásra várakoztunk. Mintha én lettem volna a felelős, vagy valamiféle vezető, de még én sem tudtam a feladatot. Tudtuk, hogy fontos dolgunk lesz, de nyugodtak, türelmesek voltunk, semmiféle feszültség nem volt bennünk. Mellettem egy zöld, hengeres, fém rácsos szeméttartó volt, így felálltam, s belepakoltam a szétdobált papír hulladékot.

Ennyi volt a három álom.

Tényleg nagyon klassz dolog látni azt a rengeteg álmot!
Most én is megírtam az enyémet.....valamér...annyira jó érzés!
SZERETLEEEEEK BEEEENNETEKEEET!