Varázslat

Kb. 2-3 hete meg akartam tőletek kérdezni, hogy ti is érzitek-e ezt a varázslatot a levegőben? Valamiért nem jutottam el idáig, de a napokban olvastam Adamus decemberi shoudját, és rögtön ezzel kezdte ő is. Azonnal megdobbant a szívem, hogy akkor ő tudja, mit érzek ilyenkor:-)
Megpróbálom leírni, hátha ti is ráismertek. Ami érdekes benne, hogy mindig csak esős, párás, havas, illetve borús időben érzem. Verőfényes napsütésben soha, akkor mástól ujjong a szívem:-)
Szóval, olyan picit izgalmas, de mégis a legmegnyugtatóbb, boldog érzés, ami azt sugallja, hogy mindjárt valami csoda fog történni:-) Ennél jobban nem tudom körülírni. Hasonlót éreztem régen, meghitt karácsony estéken.
És egy csoda történt is velem, múlt pénteken. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre, mert én még ilyesmit sosem tapasztaltam.
Aznap este Mátrafüredre voltam hivatalos, vállalati buliba. Meg is beszéltem a barátnőmmel, hogy ott alszom nála Gyöngyösön, és ha már odamegyek, előtte mindenképp kirándulunk is. Ezért, már délelőtt elindultam. Ködös, borús nap volt, a varázslatot ott szimatoltam a levegőben, még a hó is elkezdett esni. Csodaszép, hófehér volt minden, (-8 fokban) imádom ilyenkor az utakat járni. Már Vámosgyörkön jártam, és fordultam rá a vasúti sínekre, mikor szemből, a sínekről lekanyarodott egy VOLÁN busz, és elhajtott mellettem. Nem láttam semmit, mert a pillanat tört része alatt történt, de tudtam, hogy szőke volt a sorőr, és nagyon jóságos, kedves ember. E csodálatos lélek, csodálatos energiáját éreztem. Azt, hogy ilyen emberrel tudnám leélni az életemet.
Aztán jött 2 hajtűkanyar, és aznapra el is felejtettem a dolgot. Sok volt az élmény, fergeteges volt a buli, http://eletkert.wordpress.com/2010/12/18/decemberi-matra-buli/ de másnap este, mikor már újból itthon voltam, eszembe jutott újból. Mi volt ez? Varázslat? És ha igen, akkor miért tűnt el? Szeretném megtudni, hogy helytállóak voltak-e az érzéseim, és azt, hogy a szemben lévő ember is érezte-e az én energiáimat?
Akkor este azt mondtam a felsőmnek, hogy ezt az embert kérem karácsonyra:-)))
Erre is emlékeztetett ma a felsőbb énem, hogy ajándékot kértem karácsonyra, ne siessek már annyira haza:-))
Tképp csak akkor sietnék, ha megint a nélkülözést kéne megtapasztalnom. Azt tényleg behatóan ismerem már, nem vagyok többre rá kíváncsi.
Olyan tapasztalatom viszont ebben az életben még nem volt, hogy feltétel nélkül szeressek és szeretve legyek. Ezt nagyon szívesen megtapasztalnám, és egyáltalán nem lenne olyan sietős a hazafelé menet:-)))
Csak úgy gondolatébresztőnek szántam, hátha ti is éltetek már át ilyesmit.