A szinkronicitás képlékenysége

„A szinkronicitás nem más, mint a saját valóságodon keresztül hozzád beszélő Isten-éned. Minden szinkronicitásban megvan az a lehetőség, hogy csak véletlennek tartjuk, de az is, hogy látjuk benne annak a súlyos megerősítését, hogy a valóság messze nem csak a fizikai létről szól. A kibontakozás során a szinkronicitások olyan szintet érhetnek el, hogy szétbontják a hagyományos, szilárd világképet. Ha nyitott vagy arra, hogy a szinkronicitások fontos szerephez jussanak az életedben, akkor a világot nem láthatod csak fizikai ismérvek szerint. Nincs külső erő, ami megadná vagy elvenné tőled a szinkronicitásokat. Ha nem tapasztalod meg őket, az csak a tiszteletben tartása annak a döntésednek, hogy a világot csak kézzel fogható szempontból éled meg, de soha nem a mágikuson keresztül.
Az észlelésed soha nem objektív. Általában a saját világról alkotott képedet támasztja alá, és erősíti meg egyúttal. Ha azt hiszed, hogy a világ csak fizikai rendszer, akkor csak ennek a merev rendszernek a tapasztalatában fogsz élni, és a szinkronicitás képlékenységét ritkán fogod megtapasztalni. Ha azt hiszed, hogy a szinkronicitás csak véletlen műve, akkor csak annyi szinkronicitásban lesz részed, hogy gond nélkül meg lehessen magyarázni a jelentkezésüket a véletlen műveként. A saját történetedet mindig tiszteletben tartják, ezért van az, hogy csak belülről jöhet az a döntés, hogy megváltoztatod a történetedet.
A szinkronicitások a veled beszélő saját Isten-éned. Erőteljesen bizonyítják, hogy az élet minden része össze van kötve egymással. Ezért persze a csak fizikai világszemlélet számára veszélyesek. A legegyszerűbben úgy tudod behozni a szinkronicitásokat az életedbe, ha elkezdesz hinni az intuícióidban és a hatodik érzékedben. A szinkronicitás megtapasztalásához a belső érzéseidnek ez az elfogadó döntése vezet. Ennek legszebb példája az, amikor egymásnak segíteni tudó ember egy nyer-nyer játszmában találkozik egymással. Ha a történetedet megnyitod a szinkronicitás felvállalására, akkor fogsz arra rádöbbenni, milyen mágikus a valóság. A szinkronicitást sem rád nem tukmálják, sem meg nem vonják tőled. Potenciálisan minden pillanatban ott vannak körülötted. Ha meg akarod őket tapasztalni, csak meg kell engedned a potenciáljuknak, hogy létezzenek.
A gyakori szinkronicitás és a valóság objektív látásmódja összeegyeztethetetlen. A valóság csak szubjektív élmény, melyet te teremtesz meg, nem pedig egy menthetetlenül megtörténő objektív tapasztalat, amely csapdába ejt. A kvantumfizika szabályainak feltárásával a tudomány is ennek az elismerése felé halad. De amíg ennek a szemléletnek az összes következményét el nem fogadjuk, addig mindig megmarad a valóságnak egy teljes szintje, ahova a tudománynak nincs belépője. Az a hitrendszer, melyből a tudomány a mérőeszközeit (az észlelést) létrehozza, túl merev még ahhoz, hogy elismerje a nem objektív világegyetem létezését. Mint minden történet, a tudomány is saját maga igazolására játszik egészen addig, amíg el nem tudja lazítani a gondolatait és el nem tudja engedni a különálló, objektív igazság iránti igényét. A világ mindig igazolni fogja azokat a mérési módszereket, ahogy a tudósok mérik a világot. A tudományhoz hasonlóan a te saját történeted is mindig magát igazolja. Az észlelésed fogja meghatározni, hogy mit tartasz igaznak. Azt látod, amit keresel.
Ha megnyílsz a szinkronicitás felé, akkor lényegében új kommunikációt hozol az életedbe. A szinkronicitás nagyon hasznos módokon tud segíteni, pl. segít egy kérdés megválaszolásában, ha kétségeid vannak magaddal szemben. A kérdésedre a válasz jöhet óvatosan vagy hihetetlenül nyilvánvaló módon is. Minél jobban megnyitod magad arra a szintre, amit a szinkronicitások megtestesítenek, annál tisztábbá válnak. Nincs határa annak, hogyan tud a saját Isten-éned veled kommunikálni. Minden észlelt korlát csak a te alkotásod. Aligha lehet túlbecsülni annak a hatását, amikor egyértelmű jelet kérsz, és percekkel később diszkréten meg is kapod. Egy ilyen élmény alapjában meg tudja rengetni a világlátásodat. Olyan ez, mintha Istennek tennék fel egy kérdést és válaszolna. Olyan tempóban engedd be a szinkronicitást az életedbe, ahogy kényelmes. Ha a szinkronicitást elismered, nagy változást és tisztaságot fog hozni.
Ha megérted a szinkronicitásokat, akkor rájössz, hogy te magad teremted őket. A szinkronicitások hozzák a saját Isten-én egyesült észlelését. Ha a szinkronicitástól vársz választ egy kérdésre, nem ragaszkodhatsz a kapott válaszhoz. Minél jobban ragaszkodsz, annál pontatlanabbul észleled a kapott választ. A szinkronicitás nem eszköz a saját történeted táplálására. Ha megerősítésre vágysz, de nem jön, akkor nem kapsz megerősítést. Általában kapsz jelet, ami mindezt megerősíti, de sokszor nem vesszük észre azt, amit nem akarunk látni. Ha a szinkronicitás folyamában vagy, akkor kész kell lenned az Isten-éned meghallani, függetlenül attól, hogy mit mond neked. Ha fogadókész vagy, akkor bármire nyitott vagy. Ha félelem nélkül hallgatsz, akkor tisztán fogsz észlelni.
Ha megnyíltál már arra, hogy átláss a fizikai világ szilárd politúrján, egészen a lehetőségek azon alapvető szabadságáig, amely a szinkronicitásban jelentkezhet, akkor a valóság képlékennyé válik. Engedj időt, hogy ez megtörténjen. Nem azért, mert határidő van, hanem az élmény élvezetesebb, ha hagysz magadnak időt arra, hogy magadba olvaszd az általa hozott változást. Amilyen mértékben engeded, hogy megéld a valóság képlékenységét, olyan mértékben engeded meg, hogy megtapasztald a lényed vele született szabadságát. Engedd, hogy az élet képlékenysége a saját tempójában bontakozzon ki. Nincs verseny. Élvezd az utazást.
A merev valóság számos különleges élményhez vezethet. Lehetővé teszi, hogy biztonságban érezd magad abban, amit ismersz. Biztonságban érezzük magunkat a szilárdságban, mert az kiszámítható: kevésbé valószínű, hogy változni fog. A képlékenység beengedése nem jelenti azt, hogy el kell pusztítani minden szilárdat. A képlékenység­ - szilárdság nem más, mint a lét minősége más-más módon kifejezve az életünk egyes területein. A szabadság része az is, hogy a szilárdságot választhatod. Legyen a merevség élménye olyan, amit szabad akaratodból tudatosan választasz, nem pedig egy hitbéli kalitka, amely szerint a világ csak tisztán fizikailag létezik.
Megtapasztalod az észlelésre vonatkozó döntéseidet. A valóság pont annyira szilárd vagy képlékeny, amennyire annak hiszed. A valóság pont annyira szilárd vagy képlékeny, amennyire akarod. Válassz.”

Story Waters (Én vagyok Te, Te Isten vagy)