emlékezés ........

Írta: hare krisna

2010. augusztus 19. csütörtök, 19:30

9 éves voltam mikor édesapám elvégezte a Silva féle agykontroll tanfolyamot.
rettenetesen belelkesült tőle, és szerette volna, ha én is végigcsinálom, ugyan abban az időben még nem volt gyerek agykontroll tanfolyam, ezért ugyanazt a metódust csináltatta velem végig mint amit neki kellett a foglalkozásokon.
viszonylag könnyen ment mert még "kicsi" voltam.
tetszett is a dolog, de elég fura volt hogy vannak emberek akik ennek a világnak elismerik a létezését.
a tanfolyam alatt megtanultam belelátni más emberek világába, látni sejtjeinket belülről és elmesélhették a tárgyak is a rájuk tapadt információkat képekben, érzésekben, sugallatokban.
viszonylag napi szinten próbálgattam a lehetőséget, amikor egy nap eszembe jutott valami forradalmi ötlet (legalábbis nekem annak tűnt ebben a korban), meg akartam tudni a származásomat.

amikor lefeküdtem a szokásos helyre, és a kezdő feladatsor végére értem, azt kértem hogy jussak el oda, ahonnan származom.
az utazás azzal indult hogy felemelkedtem a testemből és kikerültem a világűrbe.
már eleve gyanús volt hogy nem a földről származom, de talán ezt mindigis sejtettem.
haladtam a csillagok között, láttam hatalmas naprendszereket, szép színes csillagos tájakat úgy, ahogy fényképen és kamerával még soha sem láttam azóta sem.
egyszer bekerültem egy sötét helyre, ahol nem volt nap, csak a csillagok halvány pislákoló fényét láthattam.
elém tárult egy hatalmas mesterségesen létrehozott bázis.
itt nem egy úrhajó szerűségre gondolok ami a filmekben a semmiben lebeg, hanem egy komplett gravitációval rendelkező bolygórendszerre, ami egytől egyig mesterségesen lett létrehozva, úgy, hogy a környéken egyetlen nap sem volt.
a bolygók többféle világítási technikával rendelkezdtek, a legtöbbükben belülről világító anyag volt elhelyezve, és a felszíne átlátszó volt.
ahogy lenéztem a talajra, átlátszó vastag réteg volt, és a bolgó belsejében három hatalmas félkörív alakú fénycsóva világított és forgott egy tengely körül, amit nem láttam.
össze voltak kapcsolva, és minden energia belőlük fakadt.
olyan elektromágneses jellegű terük volt, ami minden körülötte levő tárgyat nemhogy gravitációban de működésben is tartott.
az építmények ha emeletesek voltak akkor ennek a fénynek a vezetésével voltak világítva az emeleteken is, de javában nem voltak ház jellegű épületek, csak szállás szerű célokra tartottak egy pár kevés ilyent.
a többi mind a szabadban zajlott.
a bolygók egyfajta meghatározott keringésre voltak egymással kapcsolatban állítva, és így alkottak egy teljesen mesterséges nap nélküli naprendszert.
az emberek vékony, szürkék voltak, nagyon vékony bőrrel, és szinte teljesen átlátszó erezettel.
szinte teljesen egyformák voltak, mai fejjel azt mondanám hogy klónok, de akkor csak furcsának találtam az azonosságot.
tekintetük hideg, érzéketlen, mégsem szavakkal kommunikáltak hanem érzéseket küldtek egymás felé.
ahogy "rákapcsolódtam" az emberekre és elkezdtem őket figyelni, észrevettek és az egész kapcsolat azonnal megszakadt, és visszazuhantam az eredeti állapotba, az ágyamba.

ott, abban a pillanatban úgy éreztem hogy ez az információ nekem sok.
féltem hogy ha tovább kutakodok, magamra haragítom az egész gárdát és valami bajom esik, túl kicsinek éreztem én ehez magamat.
elhatároztam, hogy nem foglalkozom többet "ezoterikával" és mindenki aki ezzel nyúz, attól elhatárolódom.
így is lett, egészen kislányom megszületéséig, amikor kénytelen voltam visszatérni az ezoteikához, hogy megvédjem őt a negatív spirituális hatásoktól.