Elérkezett az idő

KOSZTICH ÉVITŐL 2010. 02. 15.

Elérkezett az idő, hogy értsétek és használjátok tudatosan a dimenziók közötti átmenetet. Egy apró töredékét átadom Nektek.

Sokszor hallottátok már, hogy minden létező annyit lát maga körül, amennyi az ő maga kiterjedési felülete. Vagyis egy szűk látókörű anyagban létező, csak közvetlen környezetét látja. A látószöge nem terjed át más emberekre, nem lát mélységeket, csak a felszínt. Nem tudja meghatározni helyét a többiek közt, nem ismeri önmaga mozgató rugóit, csak tudattalanul sodródik amerre az indulatai viszik. Ahogy elkezdi figyelni önmagát, ahogy kezdi érteni a benne és körülötte zajló folyamatokat, úgy lát egyre többet és egyre messzebbre. A körkörösen mozgó energia egyre nagyobb körben mozog. Ahogy tágul a tér, és lassul az idő, úgy kezd más dimenziókat is meglátni. Az idő és a tér érzékelésének változása mutatja meg a más térben és időben létezőket. Akik szintén felfedezik a közéjük lépőket, és kölcsönös egymásra hatás történik onnantól.

Ahogy ember használja a szót, el kell érni az Angyalokig, hogy egymásért tenni tudjanak.

Mert minden történés kölcsönös.

Sok dimenzió létezik az Univerzumban. Miden dimenziónak megvan a közös tudati hálója, amely felügyeli a rendszert. Hogy ezeken a hálókon milyen megnyilvánulásból van a legtöbb , azt a többség határozza meg. Ezért mondjuk sokszor, hogy fejlesszétek önmagatok, tegyétek helyre az értékrendetek, és legyetek a Rend és a Törvény (mely nem az ember által megszabott, hanem a Teremtés által megszabott) értői és betartói. Amely létező ezt teszi, az lecsatlakozik az alsóbb hálókról, és a fejlettségéhez mérten csatlakozik át egy másik hálóhoz, amely másfajta tudást, értéket képvisel, és másfajta létezést is biztosit. Ezt hívjátok pozitív gondolkodásnak. Ezeken a hálókon több dimenzió létezői nyilvánulnak meg tudásukkal és létezésükkel.

A fejlődés mechanizmusa az egész Univerzumra és annak minden létezőjére igaz.

Több univerzum létezik a teremtésben. Mindegyik más feladattal, más egyediséggel jött létre. De mégis kötődnek egymáshoz. Meghatározzák egymást, mert bizonyos pontokon van közös felületük. A közös felületek a kapuk, amelyen keresztül az univerzumok lakói , ha elérkezett idő, más megtapasztalásért átléphetnek a másik univerzumba. Ha lejár valamelyik univerzum feladata, értelmetlenné válik egyediségének oka , akkor az Univerzum visszahúzódik a teremtésbe.

Egy Teremtésbe kilépett lélek, részekre oszlik az Univerzumokban. A lélekrész , ahogy képes felismerni önmagát , és ahogy képes terjedni , úgy ismeri fel többi részét, kik jelen vannak a létezés más szintjein, akár anyagba öltve az Univerzum más részein, akár szinte anyagtalanul mindenhol a Teremtésben.

Így aztán minden mindennel , mindenki mindenkivel összekapcsolódva, a többieket meghatározva létezik a Teremtésben.

Aki sűrű anyai testet öltött, ők az egyediség megtapasztalását tűzték célul. Hogyan kell önálló egység maradni úgy, hogy közben az egész tökéletes része. Az Ember megtapasztalta a teljes elszakadást, mert a lélekrész távoli kapcsolódási pontokkal határozta meg a biológiai létezőt. Az Létező, ha magára marad pusztítóvá válik, mert nem érzi a biztonságot adó közösség erejét. A valahová tartozás biztonságát. Az Ember megtapasztalta a teljes leszakadás állapotát, és ezen tapasztalattal visszatér a Teremtés körforgalmába.

Emeljétek fel fejetek, hogy szemetek messzire lásson. Húzzátok ki a gerincetek, hogy az energia utat találjon. És ne feledjétek, kitárult egy új dimenziókapu, amely dimenzió még lakatlan, és gondolattalan. Tágítsátok ki ezt a dimenziót élettel teli gondolatokkal.

A Mostban használt dimenziónak az ideje lassan lejár, és minden itt létező áttelepül egy másikba. Mindenki aszerint, hogy melyik háló csatlakozását éri el. Nincsenek vesztesek, csak létezők, és úton járók. De sokat tehettek még önmagatokért, és társaitokért. Ez a dimenzió megszenvedtette az itt létezőket. Ne akarjátok és ne válasszátok az újabb kört ezen a terepen. A Föld átlép a most alakuló dimenzióba. Ő ezt választotta, és elért idáig útjának során. Maradjatok vele egy teljesen más kölcsönhatásban, mint amit eddig ismertetek. Tartani vele a fejlődés ütemét nem lesz könnyű, embert próbáló lesz. Aki ezt választotta, már több magasabb szintű hálót is elér, ezért sok segítséget megkap az ottani létezőktől.

Higgyetek Szemeteknek, Érzékeiteknek. Higgyetek a Teremtésben, a közösség erejében.

És higgyetek Önmagatokban.