Régi házak építése a mai időkben

Olcsó több szintes ház építéséről beszélek. Van egy föld alatti helység innen termelődik ki az alapanyag a sárfalhoz. E helység mélysége 90-130cm alapterülete 3-4méteres. Minden helységnek ennyi az alapterülete mert ennyi anyagom volt. Nem készült el a tetőrész hátra van még lesznek képeim a ház belsejéről hozom. 5 szintes a most épülő ház a földalattiszint a talajszint a fél emelet az ágyé megint egy félemelet ez is lehet ágy és a padlásszint.

Ház cölöpökön áll a fő épület a gödör része ott nem kellenek mert máshogyan van építve. Kívül vessző van befonva és ez van sarazva. A sárba teszek cementet de rá jöttem kell az oltott mész is össze keverem vaskapával kell mert nem adja magát könnyen (vashordóban keverem kézzel vagy olyan horganylemezből készült fürdőkádban napi két keverés és annak a felhordása bőven elég) ekkor teszem bele a szalmát amit a kombájn ott hagy a földeken pont jó erre. A sár felhordása kőműves kanállal történik ha lehet akkor glettvassal de java részt kanállal dolgozom. Kint és bent kész a sarazás akkor az oszlop közé nád van téve és bent is beszövöm a sövényfalamat mert kint is sövényfal van. Azért kell a nád a hőszigetelés miatt ha van minél vastagabb legyen az oszlop mert akkor a nádfal is szélesebb körülbelül olyan 6-9cm a nád vastagsága a házon. azért kell a cement és a mész a sárba mindegy milyen a föld nem kell külön agyagot keresni nincsenek repedések a falon és lehetőleg nem a forró nyári napokban készítsük de lehet akkor is jobb a száradásnak ha lassan történik nem számít ha meg fagy a sarazás -1-2-3 vagy még több fokot kibírt annyi jelent meg a falon olyan fehérpenész ha zárt volt a hely feketepenész nem lényeges lelehet szedni a falról. Ezért kora tavasszal vagy ősszel ha nincsenek a nagy melegek. A tető szerkezetben is nádfal készül most ennek a munkálatai vannak hátra ha kész vagyok akkor jön a tető befedése de elébb besarazom a nádat kint is és felkerül a cserép. Azért kell a hőszigetelés sokkal jobb nálam szokott elolvadni a hó télen utoljára kicsit égtájba van állítva a ház északnak van a hátulja a háznak. A gödör épülete olyan féltetőre van a fő épülethez ezért nem kellenek a cölöpök itt. Ideiglenes tetőm azért van a házon ne ázzon a fal a szerkezet. Az első ház padmolynak hívom így olvastam róla de mint később kiderült az ősi magyaroknak ilyen volt a téli szállása ahogy azt megépítettem. Lényege a földalatti részeken ott is sövény fal volt mert arra nem kellet pénzt költenem faanyagom volt bőven. De szerettem volna olyat építeni amin van padlástér is érdekessége a padlástér és a talajszinti tér egybe van vagyis ha az ágyon fekszem be látom az egész ház magasságát ami van vagy 4méter is. Ilyenképpen van a gödör rész is ott is a legmagasabb rész van majd 4méter héten megyek ki lemérem és pontosítom. E ház építésére nevelek olyan 4ezertő sárga vesszőt ennyi kell és idő dolgos kéz szakmunka megtanulható.

Vessző nevelése könyvek hazudnak emberek is hazudnak ha rá jössz a dolgokra akkor tudnak igazat mondani de addig nem így jártam amikor az ültetést elkezdtem. Marad egy 100vesszőm gondoltam nem dobom már el hanem elültetem olyan 50cm sortávolságban és 15cm tő távolságba kiderült így kellet volna az egészet és nem a könyvre támaszkodni főleg a jó akaróimra kik mind hazudtak. Ha nem így telepítesz husángokat termelsz csak java részben ennyit nem tudsz felhasználni.

A talajt tavasszal tolozni kell és kapálni mire a vessző megnő hogy ne legyen nagyon gazos mert utána ha nem aszály van elnyomja a gazt. A földalatti helységet lehet nagyon régi módszerrel is elkészíteni (ilyen módon raktározták el régen a gabona termést az uraktól védve vagy a törököktől rablóktól). A lényege akác vessző vagy eper vesszővel kell be fonni a gödöroldalát és az alját és jó sárga polyvás agyaggal kell kisarazni ha kész rőzsét tenni bele és kiégetni az egész gödröt. Egyszer szeretnék így építeni.

Az első házamnak az volt a hibája vesszőfal volt a gödör oldala külső részé ne legyen vizes fóliát tettem jó is volt száraz lett a helység. De elkövettem egy hibát a csapadék vizet nem elég csak 3méterre elvezetni ez kevés sokkal többre kell. Miért mert a vakond túrta a földet ez nem baj de be költözött a patkány a járatba és kirágta a fóliámat ebből lett fészke és ebbe a járatba befolyt az esővíz eláztatta a falamat. Így elbontottam az szélesebb lett vagy 1néterrel a helységem téglával falaztam ki de mivel nem raktam fóliát ez is vizes lett és ezért elkellet bontanom. Az új ház gödör része most másképpen lett készítve.

A falazást polyvás sárral amiben volt cement is, de úgy kell ezzel falazni téglával mert most is abból van. Be kell áztatni a téglát vízben mert akkor nem jó a kötés a száraz tégla kiszívja a nedvességet a sárból és nem jó a kötése a sárnak. Elkészült a falam kiszáradt most kátrányt nem tudtam szerezni de ebonittal kétszer bekentem majd erre raktam fóliát és betemettem így van szigetelve (remélem a patkány nem fogja rágni a fóliámat most).

A kémény is polyvás sárban cement de itt kicsit több cement van a sárban és vízben áztatva a tégla lett falazva (a kezeddel nem tudod össze morzsolni sem ezt a sarat olyan erős ha kiszáradt). Első hibáiból tanultam és most a gödör fala nem a föld magasságban van ha nem egy méteres falam van hátul arra megy a féltető és mindenhol lemezzel védve hogy az egér se tudjon a tetőszerkezetbe be menni. Így a féltetőm olyan 3méteres magasságból megy 1métersre le általában olyan 30fokos a dőlési szöge a tetőknek.

Kérdezhettek ám szívesen mondok amit tudok

Így talán értitek mért van annyi helységem mert a föld alatti helységnek vannak részei ami a talajszinti helységben vannak itt van az ágy ami félemeletszint már és még egy szint de ez a föld alatti helységhez tartozna de elvan tőle rekesztve. A ház nagyjából ha a méretben sikerül építene van vagy 40négyzetméteres de bővíthető. Építettem már olyan helységet aminek itt volt a prototípus 10cm nád bevakolva kint és bent olyan meleg van benne az a művészet hogy ne nyiss ablakot de nem tudod ezt megtenni kivéve ha -20fok van egyébként ki kell valamit nyitni.

A háznak is megvan ezen tulajdonsága kemence kályha készül ezt is magam készítem el majd legközelebb mondom el. Azért kell kemence a meleget raktározni kell a fal vastagsága miatt jobb mint a hagyományos reggelre kitud hűlni nagyon de így nem ha kemence van benne. Előnyei hamar olyan meleget tudsz a helységben a nádnak van a legjobb hőszigetelő tulajdonsága.

Vesszőről ha kosarat készítenek belőle frissen akkor 2-3évet bír ki és a szú megeszi de ha kezelve van több módja van. Füstölés áztatás vagy kitudja mennyiféle maradok az áztatásnál ha ezt teszitek a vesszővel 30évet is kibír vagy többet. Így készítenem kell még egy vessző áztatót is. A vessző telepítésnél kell köré élő kerítés telepíteni mert ha árnyékban van nem termeli a husángokat. Nálam epernarancs a kerítés (vagyis vadnarancs így jobban ismerik) a vessző egyik oldalán itt szépen fejlődik nincsenek kirívó vastagságú anyagok. Nem rég jöttem rá pont jó vezetőnek a vadnarancs olyan 80cm magasságban van onnan növi minden évben a vezető szálaimat amiknek a hossza van majd 2-3.5méteresek. Amikor nő akkor ritkítom és egyenlő távolságban van így vastagabbak is lesznek nem csak vékonyak. De mindenhol tüske van rajta ezt elkel távolítani és olyan tulajdonsága van ha görbe kilehet egyenesíteni valamin és megtartja a csomóknál könnyen lehet hajlítani. Kezem már immúnis lett vadnarancs szúrására kezdetben begyulladt de ez eltűnt. Van olyan tulajdonsága is még a vadnarancsnak kémikusok mondhatnának rá valamit rettenetesen jól ég nyersen olyan lángja van hogy az na. Tavasszal amikor ritkítom és eltüzelem mire egy nyalábbal viszek már az előző eléget alig marad belőle a távolság amit megteszek 30méter mire a tűzhöz értem pislákol csak. Kész lesz az áztatom e vesszőket is be áztatom hogy erősebbek legyenek így is sokkal erősebb mint a gyalog akác mert eddig azt használtam de nagyon görbék nehezen lehetett jó vezető szálat találni már. Gondolkodom a kőrist teszek a másik oldalra nem tüskés és erős anyaga van mert ott husángokat ad a vesszőm sokat tudom kilehetne vágni és akkor nem olyan vastag.

A kemence építése tervben van a kivitelezése apatincserépből lesz a görbült ívét levágni téglalap alakúra és lepattintani a másik végéről a kiálló részt és kész van az anyag élire van állítva úgy falazom majd kell olyan érdekes valami amikor a csövet építem ne dőljön be a falam olyan kapcsot kell csinálni most jött az ötlet nem régibe. A külseje zománcból van a régi gáz tűzhelyek oldala vaskeretben van építve a tűztér vagy 200 vagy 120 literes bojler de lekel róla csiszolnia horganyt vagy ezüsttel vagy marad csak úgy. A találmány lényege a kemencének kintről lehet majd tüzelni és a falban megy a meleg aminek a vastagsága ha van 2-3cm kint és bent alapterület az 100×100cm van tervezve lehet nagyobb mert így csak olyan 40×40cm lesz a sütő tér. Úgy van a tervezésem négy füst járat lesz vagyis négy helyen fog a füst távozni és úgy lesz építve olyan spirálban menjen a füst kifele. A füst járat szélessége 10×13cm körülbelül. Szerintem elég ilyen széles füst járat a kemence lényege itt csak a meleg jelenik meg és nem hamuban van a sütés hanem száraz melegben és bent a sütő részt besarazom selyemfű sárral a selyemfűnek érdekes tulajdonsága van a forró platnin nem ég el csak meg barnul nagyon tartja a hőt (szerintem van olyan mint a disznó szőr vagy még jobb is). A sütő kemence részben is vannak vastartó valamik aminek támaszkodik az apatincserép. Jó nagy ajtó a sütő rész nem kell nagyon magasra építeni de mégis majd kiderül mert most a falban megy a meleg olyan négy sort tervezek építeni sütő aljától a lenti részt apatincserepet csíkokra vágom egy cserépből öt csík jön ki olyan 2×3cm szélesek sárral falazom fel a bojler melletti részről beszélek itt is zománc a külseje kell mert dizájnossabb és a füst szivárgásnak nincs esélye mint lent és fent sem. Anyagi vonzata ennek a kemencének a munka díjat nem számolva sacperkábé olyan 11-15ezer forint vagy kevesebb vagy több hol veszem meg a vasakat és a zománcot én a hulladék telepen veszem a méhnél így olcsóbb sokkal. Mennyi cserép kell még nem számoltam ki de olyan 100-200nak elégnek kel lennie. Mért az apatincserép nagyon jó tulajdonságai vannak szerintem jobb mint a samott és olcsóbb is a sárga apatincserép a jó a piros az nem jó. A samott nagyon vastag és mire az felmelegszik ki térsz a hitedből mennyi fát eltüzelsz mire meleg lesz az apatin pedig hamar adja a meleget és tartja is nem annyi ideig mint a samott de nem lényeges (saját véleményem) tűz teret lehet samottból építeni oda jó de csak oda (szerintem). Azért lesz a kemence apatin cserépből és élire állítva mert annyit kellene vágnom a cserepet ha csíkokban építeném hogy ha bele gondolok elment a kedvem az építésétől így ez most új módszer kitudja a hányadik mindig variálom az építési módokat ezen nagyon sokat gondolkodtam mire ide jutottam mindenhol a fal vastagságon bukott meg minden a külső és a belső fal vastagsága és most sikerült 3cm be tenni szuper szerintem. Tervezek füst járat tisztító helyeket is hol lesznek elébb téglából ki rakom és ez lesz a prototípus akkor kiderül hol célszerű meg építeni őket. A kemence sütő rész alja rácsból van és rajta apatincserepek vannak.