Védőoltás?

"Vigyázó szemetek Kanadára vessétek – mondhatnám, ha még maradtak volna illúzióim a mostani oltási kampány értelmi szerzőinek nyitottságát és rugalmasságát illetően. De már nincsenek... Változatlanul bízom viszont a hiteles információk közreadásának szükségességében és az emberek józan ítélőképességében. Nos, a hír az, hogy Kanada több tartományában a 65 éven aluliaknál felfüggesztették a szezonális influenza elleni oltást. Tették ezt az után, hogy egy 12-13 millió emberen végzett tanulmány megállapította: a szezonális influenza ellen beoltottak kétszer nagyobb valószínűséggel kapják el a H1N1-fertőzést, vagyis az újinfluenzát.
Vajon nálunk változik-e az oltási politika? Vagy továbbra is azt javasolják nekünk, hogy adassuk be az egyik karunkba a szezonális, a másikba a H1N1 elleni oltást?
Kanadai és más országbeli kutatók már korábban felvetették, hogy a téli hónapokban általános, kevesebb napfénynek és az ennek következtében kialakuló D-vitamin-hiánynak köze lehet a menetrendszerűen ismétlődő influenzajárványokhoz. Ez a vitamin ugyanis döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy immunrendszerünk képes-e megvédeni szervezetünket a betolakodó vírusokkal, baktériumokkal szemben. Más tanulmányok pedig kimutatták, hogy azok az emberek, akik mérsékelt testedzést végeznek, ritkábban fertőződnek meg, valamint a megfázás és az influenza kevésbé súlyos tüneteit tapasztalják magukon.
Egy szókimondó orvossal készített interjút rendszeres szerzőnk, Szendi Gábor. A mostani oltási kampány kapcsán dr. Keszthelyi Gyula a laikusok számára is fontos szakmai kérdéseket feszeget. Rámutat: Magyarországon soha nem elemezték, hogy az oltottak és nem oltottak között a járvány után volt-e különbség a halálozásban (mortalitás), az összlakosság számához viszonyított megbetegedések arányszámában (morbiditás) vagy a kiesett munkanapok számában. Azt sem vizsgálták, hogy egyáltalán influenzás volt-e az a pár százezer ember, akiket ezzel a diagnózissal jelentettek. Ezek orvosi tippek voltak, tavaly 249 bizonyított eset volt 1190 beküldött anyagból, és ebből extrapoláltak 3-400 ezer beteget.
Keszthelyi doktor elmondja, hogy az influenzaoltás hatásosságát emberben három fő típusú kísérleti módon lehet bizonyítani, kísérleti vizsgálattal, terepvizsgálattal és immunválasz vizsgálattal. Nálunk csak az utóbbi történt meg. Kijelenti: „Amikor tudósaink és vezetőink beleharsogják a köztudatba, hogy az új magyar csúcsvakcina hatékony, akkor szándékosan elhallgatják azt a tényt, hogy kizárólag a legutolsó típusú vizsgálat szempontjai alapján értékelt hatékonyságról beszélnek. Ez nem más, mint a laikus közvélemény tudatos és szándékos megtévesztése, ugyanis ez semmit nem jelent azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek meg fognak-e betegedni az élő vad vírussal történő találkozáskor vagy sem. Azt sugallja, hogy az oltás biztos védelem, pedig ez hazugság.”
Térjünk vissza a fertőzés elleni védekezés természetes módszereihez, az immunrendszer erősítéséhez. Egyik cikkünkben részletesen foglalkozunk azzal, hogy milyen módon támogathatjuk az immunrendszerünket otthon. Kevesen tudják, hogy a tudományos kutatások szerint immunrendszerünk működéséért 80%-ban az emésztőrendszerünk felel. Ezért probiotikumokkal, jótékony hatású baktériumok bevitelével nemcsak a védekező rendszerünket, hanem az emésztésünket is segíthetjük. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a sejtkárosító szabad gyökök működését közömbösítő antioxidánsok termelése az életkor előrehaladtával jelentősen csökken a szervezetben. Konkrétabban: 40 éves korunkra felére, míg 50 és 60 éves korunkra körülbelül tizedére csökken az antioxidánsok képződése a szervezetünkben. Nagyon fontos tehát, hogy ezt a hiányt pótoljuk, csak így biztosíthatjuk immunrendszerünk megfelelő működését.
Házi kedvenceinknél nem kevésbé fontos az immunrendszer támogatása, hiszen azt szeretnénk, hogy ők is minél ritkábban legyenek betegek. Jó tudni, hogy a betegség háziállatainknál is gyakran a túlterhelés és a természetellenes életkörülmények következménye."