Tudósítás Rómából

Tudósítás Rómából - avagy Randevú Kuthumival és Adamusszal az Örök városban

roma

Október 24-én, Geoff Hoppe és Linda Benyo ellátogattak Rómába, hogy ott első ízben találkozzanak az olaszországi Shaumbrákkal. A rendezvény az „Egy különleges nap Adamusszal„ elnevezést kapta.

Úgy 120-an voltunk, nem csak Olaszországból, de a világ minden tájáról, Romániából, Németországból, Norvégiából, Magyarországból, Svájcból, de még Új-Zélandról is. Újra és újra megindít az, ha ezt a közös - Shaumbra energiát, különböző ízeiben érezhetem, hogy találkozhatunk mind a sokszínűségünkben és az egységünkben. A rövid bemutatkozás után Geoff Kuthumi közvetítéssel kezdte a délelőttöt.

Kuthumi Tobias búcsúztatója óta nem szólalt meg Geoffen keresztül. A kezdeti könnyedség után igen mély üzenet következett. A sötétségről, s a fényről. Az egyházról, s a változásról. Csupán néhány kilométerre a Vatikántól.. Az emberiség egyik legalapvetőbb kérdése mindig is az volt, hogy melyik az erősebb, a fény, avagy a sötétség. Kuthumi beszélt az Egyház szerepéről, hatalmáról, s arról, hogy az alapvető elképzelése a Katolikus Egyháznak az, hogy az Emberek vezettetés nélkül- mivel eredendően ördögi természetűek- a sötét oldal martalékává válnak. Kuthumi elmondta, hogy a fény is, a sötétség is csupán illúzió, s hogy a dualitáson túljuthatunk, ha az Isteni Énünket behívjuk a Földi realitásunkba. Azt kérdezte tőlünk, hogy el tudjuk-e fogadni mind a sötét, mind a fényes részeinket? A teljes elfogadás repít minket a dualitáson túlra, ahol az Isteni beáradhat a fizikai síkra. Elmondta, hogy valójában ennek a találkozónak az egyik legfőbb kezdeményezője, a Katolikus Egyház Szelleme volt, amely érzi a változás szükségességét, de nem igazán tudja még eldönteni, hogy valóban képesek az Emberek önmagukban meglelni az Istent, s ehhez nincs semmi fajta külső közvetítőre szükségük. Itt ez a csoport..ez a spirituális Család, amely a Felemelkedett Mesterekkel együtt magához ragadja a Teremtői, Isteni esszenciáját, s egy teljesen újfajta kapcsolatban él Istennel, a Benne élő Istennel. Kuthumi elmondta, hogy a jelenlétünkkel, és a szándékunkkal segítettünk új potenciálokat leföldelni az Egyház és az egész bolygó számára.

Itt következett az ebédszünet, majd nagy izgalommal vártuk Adamust, aki hozta az Új formáját, székre állt, Geofftől nyitott szemes közvetítést kért, sétálgatott és igen interaktív volt, belakta az egész termet. Adamus sok mindenről beszélt, főleg az egyéni útról és tapasztalatokról. Azt mondta, hogy elérkeztünk most az ébredési folyamatunk egy következő szintjéhez, s hogy most olyan dolgokat tapasztalhatunk, amelyeket eddig nem, s ez akár kellőképp pánikba is ejthet bennünket. A hallgatóság bólogatásától kisérve elmondta, hogy lehetséges, hogy mostanában gyengébbek, fáradtabbak vagyunk, esetleg gyomor problémáink vannak, előfordulhatnak fájdalmak a testben, és akár hízhatunk is minden racionális magyarázat ellenére. Ezek mind próbára teszik a folyamatba, a lelkünkbe vetett bizalmunkat. Hisz ez az új lépcső arról szól, hogy összeolvasszuk az elmét a testtel, és ebbe a fúzióba meg tud majd érkezni az Isteni Énünk. El kell engednünk a mentális kontrollt a testünk és önmagunk felett, hogy átengedjük magunkat, és a vezetést az isteni intelligenciának. Adamus itt tért ki arra, hogy mennyire fontos ezekben az időkben időt szánni önmagunkra, az Önvalónkkal való kapcsolatra. Lehet, hogy eddig nyüzsögtünk és most szokatlannak tűnhet ez a belső igény, hogy magunkban is legyünk, de az Új potenciáljainkat ezekben a bensőséges percekekben tudjuk lehozni, integrálni.

Majd Adamus a Víz fontosságáról beszélt, hogy a víz végtelen potenciált hordoz magában, melyek aktiválásra várnak. Megkért bennünket, hogy mindenki vegyen egy pohár vizet, és azt emeljük fel kissé, úgy a fejünk magasságáig. Majd gondoljunk arra a „gondra, kérdésre”, amely ide hozott bennünket, amelyen most változtatni szeretnénk, amit meg szeretnénk oldani. Arra kért bennünket, hogy jó hangosan énekeljünk egy hangot, tartsuk ki, - gyönyörű volt a 120 hangot hallani, amely ahogy egyre hangosabbá vált úgy lett egyre inkább Egy, exponenciálisan táguló tér, dimenzió –. Ezáltal a víz felvette a mi rezgésünket, a mi Lelkünk energiáját, esszenciáját. Majd Adamus megkért bennünket, hogy igyuk meg a vizet, mely bennünket hordoz magában, a mi potenciáljainkat. S higgyük el, hogy ha ezeket az új potenciálokat befogadjuk a testünkbe, ez elég ahhoz, hogy az úgy nevezett „problémánkban” megkötött energiáink kioldódjanak, és ismét szabadon áramolva megoldódjanak.

Azt ajánlotta, hogy ezt a vizes gyakorlatot ismételjük csak meg bátran otthon is.

Beszélt még az álmokról, és arról, hogy amelyeket mostanában álmodunk, azok már szinte mind valós, szó szerinti álmok, amelyek egy másik dimenzióban velünk történnek, s immár nem az előző életeink feldolgozásához kapcsolódnak, mert azokat elengedtük. Azt is javasolta, ha valaki nem emlékezne az álmaira, csak egyszerűen, tudatosan válassza azt, hogy emlékezni fog rájuk, mert nagyon fontos és valós az, ami álmunkban történik velünk.

Az egyik kérdésre válaszolva Adamus ismét elmondta, hogy bármi újat tanulunk is, először magunk tapasztaljuk meg, építsük be a mindennapi életünkbe, s élő példák legyünk, „standard”-ok, a többi embert ez vonzza igazán, különben csak a mentális szinteken próbálja az egyik legyűrni a másikat. Éljük meg magunkban az Új potenciáljainkat. S ha ezeket sugározzuk magunkból, szavak nélkül is átadhatjuk a körülöttünk élőknek a Lélek és a Szellem kincseit.

Ennél persze sokkal több történt a szombati napon, számtalan síkon, és dimenzióban. Nagy örömmel és hálával búcsúztunk el Geofftól, Lindától, s Rómától. Oly sokat kapunk hónapról hónapra általuk, hogy az életünk valóban kevesebb lenne Nélkülük. S jó volt együtt lenni a csapattal testközelben is.

A következő Shoud november 7-én éjjel kerül átadásra, ebben Adamus egész biztosan beszámol majd a franciaországi szakrális túráról és a római rendezvényről is. Addig is szép dualitáson felülemelkedő tiszta tapasztalatokat Nektek!

Szeretettel,

Szénási Kata