A pók és a pillangó
A pók és a pillangó
(Meseféle félálomban)
Egy derék pók, úgy mint már máskor is, megszőtte szép nagy hálóját. Arra szállt egy gyönyörű pillangó.Kiváncsi volt a hálóra, meg a pókra is aki szőtte. De túl közel repült, és belegabalyodott a hálóba. A pók azonnal körbefonta, hogy mozdulni sem tudott. Volt már gyakorlata. A pók nem bántotta, gondolta, jó lesz a nehezebb napokra.Telt az idő, a pók megszokta, hogy a pillangója mindig ott van a közelben.
Már nem akarta megenni, de elengedni sem. A pillangó megpróbált néha kiszabadulni, de a háló csak szorosabb lett. Egy idő után ő is megszokta.De a pillangó újból mocorogni kezdett, unalmassá vált a megszokás. Rájött, hogy hogyan lehetne mégis kiszabadulni ebből a rabságból. Egyszerűen csak folyékonnyá kell válnia. Így kiszökhetne és a pók észre sem venné, hogy nincs ott, hiszen biztos a hálójában. Ha mégsem volna jó az így nyert szabadság, hiszen olyan régen volt már szabad, hogy nem is tudna mit kezdeni vele, akkor ahogy kibújt, úgy vissza is tud menni, hiszen már mindketten megszokták.
- István blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1043 olvasás
Zseniális, metaforának is csodálatos.
A mindennapokra is érvényes, a szabadságot kialakító gyakorlati "folyamataink" egyik mesteri megfogalmazása. Köszönöm.