Térlátás

Nem csak multidimenziós lények vagyunk

Az embert Isten multidimenziós (számtalan egymástól jellegeivel eltérő térben, azaz különböző valóságszinttel, más és más és formavilággal rendelkező, és ezért egymástól el is választott tárgyi világban illetve valóságban, azaz téridős lét- és életrendszerben ideiglenes jelleggel élhető) lénynek is tervezte és teremtette, vagyis az embernek is Isten adta képességei az egész tárgyi valóságra, a téridő egész tartományára is kiterjeszthetőek, de arra akár le is korlátozhatók bármilyen mértékben, még azon belül élvén is. (Az ember is mértékkel kapta tehát az erejét Istentől, vagyis csak valamely arányban illetve arányossággal bírhat Istennek jellegét is adó „erősségeiből”, melyeket Isten az embernek nevezett teremtményének szánt. illetve szán, és ad is folyamatosan a Magáéból.) Ez tehát azt jelenti, hogy az ember képes lehet a tárgyi valóság minden egyes tagját egyénileg és csoportosan is az e képességével egyben szintén Istentől és Istenéből való akarata szerint manipulálni. Ezért pedig, ha nincsen ebben Isten által teljesen lekorlátozva, vagy valamennyire képes kibújni a rá éppen érvényesített isteni korlátozás alól, akkor az anyag illetve tárgyi valóság minden rétegén akár akadálytalanul is áthatolhat. Mivel azonban ebben is korlátozva van, ha sikerül is neki valami anyagi praktikával valamennyire kibújnia a korlátozás alól, a teremtett anyagi valóság határánál akkor sem juthat sohasem tovább, vagyis annak burkán önerőből, de még közös ugyanilyen erővel sem, nem lehet képes áthatolni Isten nélkül. Csak tehát Istennel vagy Isten engedélyével lépheti át ezt a határt, de mivel engedetlensége miatt ebben teljesen korlátozva van, először még mindig csak Isten személyes segítségével, vagy olyan Istent Isten megbízásával képviselő szellemi személyiséggel lépheti át az anyagi határt, akinek ki-be járási engedélye van ide is Istentől. (Istennek, vagy pedig egy Isten erre megbízta szellemiségnek magával ragadása, és így „odaszállítása”, azaz a minden, még a legfinomabb tárgyitól is teljesen mentes mennybe „repítése” révén jöhet tehát ez létre, és jogosan még csak a felsőbb anyagi avagy tárgyi tartományokba is így „szállhat” a jelen helyzetéből az emberi lélek.) Isten nélkül még azonban csak bepillantási lehetősége sincsen az így korlátozott léleknek a tiszta szellemi valóságba, amit tehát mi, szellemi lelkek a jelen anyagi nézetből mennyek országának, vagyis az igaz eredetünk világának nevezhetünk. Ne akarjuk tehát magunk is csak multidimenziós lényeknek megmaradni, mint amit a hamis spirituális, és magukat más, valóságos szellemit szintén csak sejtető neveken nevező, és mindig a maguk nevében is jövő tanítóink is szeretnének ránk erőltetni, a magasabb tárgyi valóságokat, vagy éppen már a tárgyi határvalóságot feltüntetve igaz és teljes mennyei valóságunknak, hogy továbbra is benne rekedve tarthassanak bennünket a tárgyi valóság teljességében, mint az őnekik jó hasznot, bőséget, kényelmet, nyugalmat, biztonságot termelő, saját minél további fennmaradásuk érdekében akár el is pusztítható szolgáikat. Soha ne feledjük tehát, hogy az Istenről és „titkairól” tudatlan ember az ördögtől kapott fondorlatosság képességével, és szintén az ördögtől kapott gondolatokkal (sugalmazásokkal) törekszik a földi jólétére az embertársai elnyomása, és még halála árán is. Ilyen eredetű erőszakkal törekszik tehát az inkább erre a „hamis istenre”, mintsem már csak az Igaz Istenre hallgató ember a mennyek országába is benyomulni, ámde így legfeljebb is csak egy mulandó fennmaradású multidimenziós lény lehet belőle, aki a többiek rovására él jól, ámde akármikor maga is, éspedig már valóban is meghalhat, mert a lényege létének így soha nem lehet örök fennmaradása, és bizony a lényege valóságosságának ugyanilyen bizonyossága sem.

http://www.labraham.eoldal.hu/…/nem-csak-multidimenzios-len…