Zadkiel napsorozat 2.

NAP SOROZAT II.
ÉRZÉSEK HULLÁMHOSSZÁN

Az emberben rejlő érzések olybá tűnnek olyanok akár a víz: lágyan simogató hullámok, féktelen zúgók, mélységben hömpölygő vonulatok. Mint az óceán.

Egy nap csendesedj el, oltsd el gondolataid lámpását és érezd át önmagad. Kezdetnek mindjárt ott van a tested. A pillanatban észreveszed majd, miről is beszélek. Milyenek ezek a hullámok. S attól függően milyen állapotban vagy észreveszed a lágy nyomást, vagy a zúgó folyamot. Szeretem ezt a játékot. A kezdeti finom hullámzás, a hirtelen előtörő kétkedés és gondolat elfojtás hatására, egyenest hasító sugárrá válik. Most ezt figyelheted. Szinte tapintható a gát, melynek teljes erővel nekicsap.

A „templom kapuja” légzéssel azonban már megtanultad, hogyan bontsd le a blokkot, s hogyan engedd útjára a beszorult áramlatot. Mostanra, mivel ismered az érzést, talán már kaput sem kell nyitnod, talán már lélegezned sem kell ehhez.
Ezt a típusú egyáltalán nem csendes csendet figyelve érzékelésed túlnyúlik tested falain. Valami különösre leszel figyelmes. Tágabbnak érzed majd magad. Szinte testtudatként élsz meg egy a fizikai testedet körülölelő tágabb teret.
Az érzések tavában vagy. Ne is keresd a formát. Ez annál több!
Itt a körülölelő világodban kísérleteket tehetsz arra, hogy önmagad testtudatán kívül is kapukat nyiss.
Fogsz egy érzést, vagy akár érzetet testeden belül. Megfeszíted, elengeded, megfeszíted, elengeded. Majd a test határain kívül is megteszed ugyanezt. Kellemes élmény és csodás gyakorlat. Próbálkozhatsz egy pohárral, a monitorral, vagy bármely fizikai tárgyal is a teredben.

A víz értelmezése tova lendít az érzések megértése felé. Végtelen hasonlat, s analógia állítható még, melyekből itt csupán egy kedvenc gyöngyszemet emelnék ki. A víz kristályt.

Amint az érzelmek vizében elmerülsz, egy igen érdekes dologra leszel figyelmes. Mindamellett, hogy hullámok, zúgók és szökőárak munkálkodnak benned, egyszer csak felfigyelsz rá, hogy mindezek szerkezetbe foglaltak. Határozott irányuk van: fel, le, jobbra, balra körös-körül. Egyenesek és görbék, spirálok és körök, háromszögek és sokszögek. S ezek mindenféle összeköttetésben. Az egyik vonal erősebb, a másik halványabb. Mintha Istened hullámokkal festené meg végtelen, színes életed. Olykor igen határozott kristály rácsformákat tapasztalsz. Mintha ragyogó hópihe volnál olyan, ami pillanatról pillanatra átalakul, formálódik. Egyszerűen mesés! A csodát tovább fokozza a színek kavalkádja. Szivárványragyogás vagy, ami már a hullámzás egy következő szintje. Hullám a hullámzásban. Ezen a ponton meg is érkeztünk a multiverzum megértéséhez. Tested eleve hömpölygő folyam. Vér, nyirok, víz, lég folyik benned keresztül kasul. Hullámzik a 3d-s forma. Majd érzelmeid birodalmába hatolsz és észreveszed, hogy az is hullámzik. Tovább mész, s megfigyeled, hogy mindez szerkezetekben bontakozik ki, melyek szintén hullámzóan alakulnak folyton folyvást. Aztán látod, hogy mindez az egész ráadásul színrezgéseket is tartalmaz. Egy újabb hullám vetületet a hullámzás hullámzásának hullámzásában. A sor végtelen, ahogy a folyam is végtelen, ahogy az élet is az.

Amint körbenézel a nagyvilágban észleled, hogy minden hullám természetű. EZ ma már fizikai alaptétel. Hívjuk mi is Teslát segítségül. Ő a föld saját rezgésére hangolta gépét, amelyet elektromos árammá alakított. Addig hangolta a szerkezetet, míg az pontosan rezonált a földdel. Ezt az energiát aztán mágneses indukciókkal átemelte egy más típusú erőtérbe. Tulajdonképpen nem tett mást, csak a kívánságának megfelelően használt egy hullámot. Rácsatlakozott, felerősítette, átalakította. Teremtett.

De miért is beszélek én erről a csodás dologról?
Mert amint rádöbbensz a világ hullámtermészetére, új, különös értelmet nyer a ma oly divatos szó: RÁHANGOLÓDÁS.
Amíg nem tudatosul benned ez a hullámtermészet, maximum képességként élhetsz a ráhangolódás csodájával.
De tudd meg: Nem kell különös talentum ahhoz, hogy mindezt megtehesd. És százezerszer nagyobb csodát élhetsz át, ha a tudatosság útját választod.
Ha már ismered mit jelent hangoltnak lenni, hullámozni, akkor már tudod, hogyan kell valamire ráhangolódni. S mikor azt mondom – valamire – akkor tényleg bármire gondolok. Isten, angyal, csillag, bolygó, delfin, papagáj – akármi!
Egyetlen dolog, száz, milliárd – akármennyi!

Ezért is olyan fontos hogy átéld a folyamot, a taót, az életet. Ezért mondja folyton Kuthumi barátom, hogy légy folyékony tudatú. Az vagy! De légy rá tudatos.

Ebben a munkában hihetetlen nagy segítségedre lesz a mély, tudatos lélegzés. (Mélyen lélegzel a gyomorba. Orron keresztül. Mellkas nem emelkedik, vállak lazák. Orron kifúj.)
1. A kezdeti szakaszokban segít lecsendesíteni az elmét.
2. A ráhangolódásban egyszerűen csak belélegzed, mondjuk Mihály rácsát, vagy az egészség rezgését. Akármit.
3. A felszín zúgását is mély légzésekkel csendesítheted el.

Amikor önmagad hullámzásában állsz, rájössz: Nem számít mit teszel, hogyan teszed. Nincs rossz, vagy jó hullám. Lehetsz továbbra is félénk, gátolt, veszekedő, vagy akár bűbáj tündér. Mindez csodás, élő, eleven festmény.
Továbbá rádöbbensz, hogy soha semmisem épült beléd, ami külső, ami nem te vagy. Mindig saját végtelen óceánod reagált. Hogy kavicsot, vagy sziklát hajítottak beléd tulajdonképpen mindegy volt. Te mindig Te voltál, örökkön örökké változó végtelen hullámzás.
Ahogyan rád telepszik az erdő csendje, s érzelmed tengere átveszi annak békéjét, úgy hat az árnyoldal, az örvény is. Csupán a felszín fodrait érinti. S az is csak reagál a közeledő erőre és nem aláveti magát.
Aki ismeri a mélységet az könnyen túllép. Aki ismeri a mélységet, az nem veti el a felszínt. Éli ezt is azt is, mint szorosan egybetartozót. De már nem kapálózik az örvényben.

Annyi csodát kapsz majd a hullámtudatosságtól, s olyan végtelen szabadságot, amelyet talán még álmodni sem mertél.
Milyen lesz átélni Mihály rácsait? Milyen a napot, a holdat, a csillagokat? Milyen egy simogatás, egy csók finom hangolva? Milyen egy veszekedés, egy pofon?
Micsoda szabadság, ha tudod bármi és bármilyen lehetsz. Goromba, aranyos, jó fiú/lány, rossz fiú/lány, akármi. Bármit ihatsz, ehetsz! Mindezek színekké és vonásokká, csodás festménnyé lesznek az EGY Isten vásznán.
Nem kell a szó dogmatikus értelmében megvilágosultnak lenned. Nem kell, hogy szent legyél. Lehetsz, hiszen az is egy szín, de nem muszáj - Hiszen annyi minden van még!

Zedek - Zadkiel Gabriéllel kéz a kézben
Zadakul Ati
2008.07.19 - 2008.07.21

--------------------------------------------------

Ezt a cikket szabadon megoszthatod bárkivel. Kérlek jelöld meg a forrást: www.asztralutazas.hu, vagy tedd közzé ezt a szöveget is.
A szöveget ne vágd, ne csonkítsd. Így van feltöltve. Ha használod, tedd azt teljes terjedelmében. (a képek elhagyhatóak)
Minden földi jog fenntartva a törzskönyvezett nevemnek: Horváth Attila