Hullámvasút

Hullámvasút...

...avagy egyszer lent, egyszer fent.

Ültél már hullámvasúton? Elindul szépen lassan, megmássza az első kis dombot, arról leszalad, és a lefelé tartó száguldásból erőt merítve felszalad egy nagyobb dombra, majd még mélyebbre, és még magasabbra. Minél nagyobb a lejtő, és minél meredekebb, annál nagyobb lendületet nyer vele a felfelé vivő úthoz a szerelvény. - A legnagyobb sebesség a lejtő legalján van, a legalacsonyabb pedig a dombtető közelében. Már-már azt hiszed vissza fog az egész csúszni, de csak-csak fölmászik. Ez a két legizgalmasabb pontja az útnak. A legalja, és a legteteje. Közben viszont van egy kis száguldás, repülés is. Nagyszerű élmény. - Ott fent a dombtetőn mindig elidőz egy kicsit a szerelvény, szétnézhetsz, fellélegezhetsz. De mivel már kezded kiismerni a menetet, tudod, hogy megint egy hullámvölgy jön, száguldás a mélybe, majd bármilyen nehezen is de onnan mindig feljut a tetőre. Csupa adrenalin az egész tested, félsz, rémüldözöl is, de mégis élvezed. Amikor a végén kiszállsz , dobog a szíved, fülig ér a szád. És megint mennél.

Amikor az élet hullámvasútján utazol, jó lenne ugyanígy élvezni azt. Igen lesz benne félelem, lesz benne kételkedés, de utána biztosan jön a megnyugvás, és az út végén a fülig érő mosoly.

Nem mondom, hogy ne éld meg. Nem mondom, hogy nem szabad félni, hogy nem szabad kételekedni....ezt úgyis megtapasztalod néhány hullámzás után. Azt mondom, az első párat éld meg, és szerezz tapasztalatot. - Később pedig már tudni fogod, hogy minden így természetes, tényleg nincs mitől tartani. - Az út eleje viszont tényleg sokkal izgalmasabb. Az ismeretlentől való félelmed miatt. Később megszokod a dolgok természetét , és megnyugszol. Már nem rettegsz, nem kételkedsz, már tudod, hogy mindig fölér a tetőre a hullámvasút, nincs az a mélység ahonnan föl ne tudna kapaszkodni. Így van kitalálva. Ahogyan az életünk is. Pontos terv szerint készült. És mire megtanulod, megszokod a működését, el is veszíti a varázsát...ki lehet szállni. Úgyhogy próbáld élvezni amilyen sokáig csak lehet.
Élj most!
Egyszer fent, egyszer meg lent.

(Ildikó)