UJGUR KÖZMONDÁSOK

Szülőhazádat holtodban se hagyd el.

Mitsem a más honában fő légy, inkább a magadéban kő légy.

Megtérvén a ló jászlára talál, megtérvén a férfi házára talál.

A férfi munkára termett, a juh – áldozatra.

Asszony szárnya a férje, férfi szárnya a földje.

Gyűszű nélkül asszony nincs, sarló nélkül férfi.

A láb ha nem lép, a fő sem futhat.

Embert a munka táplálja, a renyheség csak rongálja.

Kemény fát lágy féreg esz meg.

Ha a kéz dolgozik, kerül a fogaknak is munka.

Ha délig élsz is, keresd meg az estére valót.

Lassú járásnál az állva maradás rosszabb.

Tétlenség a nincstelenség kapuja.

A lusta ülve alszik, fekve dolgozik.

Dolga-nincs embernek minden nap ünnep.

Ki a szérűn, ki a szalmán.

Gyümölcsét ha eszed, fáját se feledd el.

Föld a termés anyja, de munka az apja.

Gazdátlanul a föld is árva.

Reggel ha vágsz, este fenj.

Messzi a nap, de melegít.

Tavaszidő a vastagot elvékonyítja, a vékonyat kettészakítja.

Apa-anya áldása tűztől-víztől megóv.

Ahová a tű megy, oda a fonál is.

Szilárd tengelyen jól forog a kerék.

Mintsem hogy rossz asszony karjában feküdj, inkább jó asszony lábánál halj meg.

Dinnye az indától messzire nem gurul.

Benő a kisgyerek feje is, mire a követ kimondja.

Ház dísze a gyermek, asztal dísze a vendég.

A szérűn magot hagyj, a világban utódot.

Gyermek nőttével a gond is megnő.

Gyermeked – csak felnőttéig, unokád – életed végéig.

Asszony a szerelmet negyven évig a szívében őrzi.

Kinek a szeme vak, kinek a szíve.

Békés ökörnek belül a szarva.

Nem én vagyok görbe: az út kanyarog – mondja a kígyó.

Bármily görbe a kígyó, az üregében kiegyenesedik.

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

Aki elesik, a föld megtartja.

Gyanakvás a bizalom gyilkosa.

Kés a nyelét meg nem vágja.

Gonoszság aláb alatt, jóság – a fák felett.

Jó ember lába alatt bogár sem pusztul.

Isten a békának farkat, szamárnak szarvat okkal nem adott.

Az igazság hajlik, de nem törik.

Üllő a pörölytől nem retteg.

Szél a tevét ha feldönti, a kecskét az égen keresd.

Erőstől ne félj, gyöngéhez ne nyúlj.

Kudarc a siker anyja.

Ahová a kezed nyújtottad, lábad ne nyújtsad.

Ártatlanul az ebet se üsd meg.

Mielőtt lovat vennél, jászlat készíts.

Féreg a fát belülről rágja.

Szamarad jól kösd meg, aztán bízd Istenre.

Vért vérrel lemosni nem lehet.

Szárnya van a tyúknak, repülni mégsem tud.

Oktalant ne oktass, süketnek ne suttogj.

Ha bolond is a beszélő, aki hallgatja, okos legyen.

Ház leégte után késő kutat ásni.

Megeszi a kutya a bocskort, maga meg mezítláb mászkál.

Isten ha ád, nem kérdi, ki az apád.

Az öröm elszalad, a remény megmarad.

Sebre sót ne hints.

Dörög az ég, de eső nincs, dühös a vén, de erő nincs.

Vén tigrisből a legyek is bolondot űznek.

Holnapi víz a mai szomjat el nem oltja.

Szegény ember ha tevére ül is, lábszáron harapja a kutya.

Volna csak kondérom, derelyét ennék, de lisztet nem lelek, olaj meg nincsen.

A pénz – piszok a kézen.

Bikát a szarvánál, embert a szavánál fognak meg.

Kicsi ember is nagyot álmodik.

Javításhoz – rontani kell.

Egy szó kevés, két szó sok – másfél szót honnét vegyek?

Jóságért jóság – minden ember dolga, gonoszságért jóság – derék ember dolga.

Ellenségednek mintsem halált kívánnál, magadnak életet kívánj.

Mintsem hogy konkoly magva légy, búzának szalmája légy.

Ha a mesterség bámészkodással megtanulható volna, a kutya már rég mészáros volna.

Munkátlan tudás – esőtlen felhő.

Vaknak mécses nem kell.

Virágra hulló harmat a virág szomját el nem oltja.

A nincsnek egy a gondja, a vannak – ezer.

Erdő farkas nélkül, falu tolvaj nélkül nincsen.

Jól lát a vak a sötétben.

Vasat a moly meg nem esz.

Kés a tokjánál többet ér.

Vargának csizmája nincs, kovácsnak baltája.

Lagziba a szamarat vízhordani hívják.

Ebnek átkától a bolha meg nem döglik.

Ízetlen dinnyének temérdek a magva.

Jó szó a lelket táplálja.

Hallott szónak gazdája nincsen.

Nyaka-kötött kutya vadászni nem való.

Az árkot ha sírva ásod, a vizet játszva ereszted.

A rest kétszer dolgozik.

Lovad ha jó, minek az ostor?

Munka az étvágyat meghozza.

Dologtalan férfinál a tojást tojó tyúk többet ér.

Dolgozz fáradásig, egyél jóllakásig.

Kellő kőnek súlya nincsen.

Ki a más száját lesi, éhen marad.

A napot ha látni akarod, korán kelj.

Napi munkát ha téssz, hajnaltól kezdjed, évi munkát ha téssz, tavasztól kezdjed.

Amennyit alszol, annyit maradsz éhen.

Rest réce előbb kap szárnyra.

Rabként dolgozz, úrként egyél.

Ha módját teremted, kosárban is megáll a víz.

Vízbe esett ember esőtől nem tart.

Víznek értékét a kútásó tudja.

Ki a méhet kibírja, az eszi a mézet.

Lustának az udvarbeli víz is messzi.

Fog vájásával a has meg nem telik.

Heverő marhának nem jár a takarmány.

A jó munka maga-magát dícséri.

Az égből ha kő esik is, haszon a földnek.

Holnapi farokfaggyúnál a mai tüdő többet ér.

Ha adsz, kapsz, ha vetsz, aratsz.

Egy nappal előbb ha vetsz, egy héttel előbb aratsz.

Egy fecske jöttével tavasz nem lesz.

Mitsem egy zsák aranyad, inkább egy talpalatnyi földed legyen.

Ahogy a búza mondja:
Engem ha jégbe hempergetsz, téged én lisztbe hempergetlek.

Földbe ami kerül, virág leszen, tűzbe ami kerül – hamu.

Földed míg nincsen, jószágod sincsen.

Földnek a dudva szülötte gyermeke, a gabona csak mostoha gyermeke.

Ha éget is, jó a nap.

Tél virága – a tűz.

Tél gondját nyáron intézd, nyár gondját télen.

Tél hidege a testet hatja át, tavasz hidege a lelket.

Szikkadt földön a víz meg nem áll.

A víz elmegy, a kő marad, vizet ki nem fog – éhen marad.

Nyárnak ganaja télire orvosság.

Nyáron szánodat készítsd, télen szekeredet.

Kódorgó szamarat farkas esz meg.

Egy tőke szőlő negyven embernek elég.

Két fél – egy egész.

Két ház szórólisztje – egy háznak étek.

Sok száj ha egy leszen, egy száj semmi leszen.

Sokan ha köpnek, tó lesz belőle.

Tűznek füstje a kürtőhöz igazodik.

Sűrű ménes közepette egy sánta csikót észre sem venni.

Tűzifa az aprajával gyullad.

Csöppenként csöppenve a vödör megtelik.

Négy ember ha összefog, kőből is virágot hajtat.

Magányosságot megismerni a más hazájában lehet.

Szélben kiáltónak hangja hiába vész el.

Testvér ha nem tetszik, rokonra hol találsz?

Bátyád akit elvesz – az a nénéd.

Testvér ha megbánt is, meg nem útál.

Lónak lábát a csikó megtapossa.

Lovat ha veszel, közelről végy, asszonyt ha veszel – messziről.

Apáddal amit téssz, fiadtól azt látod.

Kinek apja meghalt, simítsd meg a fejét.

A férfit ki férfivá teszi, az is az asszony, ki földdé teszi – az is az asszony.

Férfinak szíve hajlítható.

Ha kert gazdája vagy, szakíts a virágból, ha meg szerelmes vagy, ne félj a haláltól.

A vásárban ezer ember, a szívben – egy ember.

A gyermek ölbeli korban dédelgetni való, felnőtt korában égetni való.

Hűtlen testvérnél jobb a hű szomszéd.

Távoli rokonnál jobb a közeli barát.

Ha medve is – férjem legyen, ha odu is – házam legyen.

Menyecskének lábától óvakodj, juhásznak botjától.

Szeretetlen társnál jobb a meleg tűzhely.

Ami a szemtől távol, a szívtől is távol.

Szerelmes lány a lóganét is holdnak látja.

A szívnek szeme nincsen.

Látni a szemnek haszon, szeretni – a szívnek.

Leánygyermek – a ház ékessége.

Lányos házhoz negyven lovat pányváznak.

Lányt az anyja őrizzen, fiút az apja.

Leánynak negyven a lelke.

Még egy verébnek is van szíve.

Borjú a csűrt üresíti, kicsi gyermek a kenyeres ládát.

Kinek fia van – maga van, kinek lánya van – nyoma van.

Szívet el ne adj.

Házad állapotát szomszédodtól kérdezd.

Amit te vetsz el, a gyermekeid aratják.

Seprű – a ház szolgálója.

Héjnál a magva édesebb.

Kinek jó a kovásza, annak lányát vedd el.

Embernek embersége megdühödtekor tudódik ki.

Ha ember akarsz lenni, pénzzel ne barátkozz.

Ki keveset nem tud, sokat sem tud.

Éhes embernek cudar a dühe.

Halni készülő varjú sólyommal játszik.

Aki nem ád, azt adván szégyenítsd meg.

Fösvénynek ganaját a nyárs át nem járja.

Fösvénynek mécsese ha folyik, szeméből a könny folyik.

Fösvény a tetű belébe is hurkát töltene.

Egy foltnak lyukán ezer átfér.

Egy latnyi vagyon végett ezer latnyi szorgalom szükséges.

Búzának örvén a konkoly is vizet iszik.

Púpos ember a sírba tértekor kiegyenesedik.

A dadogó szólásra nem való, a tolvaj – őrzésre.

Két kosnak feje egy kondérban el nem fér.

Aki belül szorong, azt a világ is szorongatja.

A kutya még a tányérjára is irigy.

Ki falva nem lakik jól, nyalva sem lakik jól.

Egy pénz sincs a zsebében, s a teve fogát számlálja.

Égő tűznek füstje nincs.

Vak amit megfog, süket amit meghall, el nem engedi.

A madarat étekkel szedik rá, az embert szóval.

Olajos edényre kívülről ráismerni.

Étel ízét a só adja meg.

Mollának lenni könnyű, embernek lenni nehéz.

A reggeli éteket el ne hagyd.

Mohónak gyomra étektől fájdul.

Az ajtó ha nyitva áll is, kérdezve lépj be.

Kutyáját el ne küldd – zokon veszi a vendég.

Fekete kondérnak az étke jóízű, rizses réztálnak – az alja.

A vendég ha keveset tanyázik is, sokat tapasztal.

Vendég elé étket rakj, két kezét szabadon hagyd.

Vendégnek távoztát ne kérdezd – érkeztét kérdezd.

Mielőtt a vendéget ellátnád, a lovát lásd el.

Házba léptéig a vendég röstellkedik, házba lépte után a házigazda.

Megbecsült vendég kenyér fogytakor érkezik.

Hívatlan vendég rosszabb a bogáncsnál.

Jó vendég enni jön, a rossz – pletykálkodni.

Rágatlan nyelt ételnek jóíze nincsen.

Foga-kinőtt gyermeknek rágva adott étel nem való.

Fogad ha van, húst egyél, szemed ha van, földet láss.

Mintsem a jó étek maradjon, inkább a rossz bendő hasadjon.

Ünnepnapon asszonyt ne végy, esős napon lovat.

Ki-ki a maga halálát siratja.

Előbb magadat csipkedd, ha nem fáj – hát mást.

Tévelygőnek utat mutass.

Ki elhágy, nem barát.

Fehér kutya, fekete kutya – mindnyája egykutya.

Nem mind fehér, ami fehérnek látszik.

Előbb magadat egyengesd, aztán mást.

Amilyen a kondér, olyan a merítő.

Apád ha van, barátot keress, lovad ha van – utat.

Ló gazdáját a ló farára nem ültetik.

Ahol ló hentereg, ott szőr marad.

Lóra ha ülsz, apádra ne less.

Ló ha elhízik, gazdáját megrúgja.

Nehéz bot göcsörtje orrodat megsebzi.

Aki hibátlan barátot keres, barát híján marad.

Ár az erszényben, tűz a papírban meg nem áll.

Egyik amíg pénzt gyűjt, a másik erszényt varr.

Aki egy nap az útitársad volt, annak negyven nap köszönj.

Egy szem gané egy tömlő vajat megfertőz.

Farkasnak kölyke a hegy iránt vonít.

Farkas sem tesz a társával rosszat.

Farkasnak a fia is farkas.

Diót ha domborúra dobsz, legurul.

Barát a fejre tekint, ellenség a lábra.

Barát ríkatva szól, ellenség nevettetve.

Ellenség mosolyának ne higgy.

Az ellenséget cukorral öld meg.

Távoli ellenségnél a hűtlen barát rosszabb.

Zsarnoknak igájától, királynak ítéletétől őrizkedj.

Kígyónak külseje sima, belseje méreg.

Ebnek átkától tetű nem pusztul.

Ebet ha csonttal ütsz, nem ugat meg.

Az úton csatlakozó még nem útitárs.

Mielőtt utat keresnél, útitársat keress.

Bemenő ajtód erősen be ne csukd.

Szemmel látván míg kézzel meg nem fogod, ne higgy.

Ne látva emlékezz – emlékezve láss.

Kondérnak tanúja – a merítő.

Sötét utakat gyilkosok tudnak.

Varjúra nyilat ne fecsérelj, gonoszra – szót.

Varjúnak szemét a varjú ki nem vájja.

Vakot a botjától meg ne fossz.

Tompa kés kezet vág.

Ki a tyúkot ellopta, az is tolvaj, ki a tojást megette, az is.

Amerre a szőre áll, arra simogasd.

Idő cudarsága elmúlik, ember cudarsága nem múlik.

Mécsesnek sötét az alja.

Nagy lepény megsültéig a kicsi lepény odaég.

Fa-kondér egyszerre fölforr.

Gonosz ember lépte nyomán fű nem nő.

Rossz útitársnál jobb a magányosság.

Rosszat ki nem látott, a jót nem becsüli.

A jóságnak hét az útja.

Jó ember tisztessége – hitványnak vesztesége.

Lovat a szánban próbálj ki, férfit utazásban.

A bátorság nem a karban – a szívben van.

Egy tigris zsákmánya ezer rókát jóltart.

Egy zsák dióra öklömnyi kő elég.

Ezer varjúnak egy parittya elég.

Farkastól félő nem tart juhot.

Medvétől félő nem megy erdőbe.

Ki a kígyótól fél, kötéltől is elfut.

Csata után a hős – temérdek.

Nem az a hős, aki az oroszlánt legyőzi – az a hős, aki a dühét legyőzi.

Előre lépvén hátra is figyelj.

Fal tövébe ne ülj: ha rád omlik, meghalsz.

Ló helyett szamarat ne fogj be.

Mielőtt lovat találsz, nyerget találj.

Lókeresés helyett ülj föl a szamárra.

Inségben megtartott edényed bőségben ne feledd.

A menni vonakodó hétízben megy el a malomba.

Megkezdett dolognak a végét tekintsed.

Derekad megkötve, erőd megfeszítve dolgozz.

Egy ajtó-állítás végett ezernyi ajtót nézz meg.

Egy napig iparkodótól negyven napra szóló tanácsot ne kérj.

Ahol nincs ízület, ott a csontot ne vágd.

Kétely a hitet elűzi.

Fára ha fölmásznál, előbb ingasd meg.

Ha közel a folyó, ne szomjazz.

Elvilági dolgot túlvilágra ne hagyj.

Eb mellett csont meg nem marad.

Kutyától aki fél, az szegény ne legyen.

Ahol bejársz, tágas legyen, ahol gyűjtesz, harmatos legyen.

A korsó nem naponta, csak egy nap törik szét.

Falja bár farom a farkas, csak szemem meg ne lássa.

Ha a piszkavas hosszú, a kéz nem ég meg.

Nevetni ha nem tudsz – vicsoríts.

Egynapi útra indulván egy havi útravalót végy.

Vak a botját csak egyszer veszíti el.

Ahol vakarják, ott a tetű.

Sást ha szorosan fogsz, kezed meghasítja.

Jégen ha áthaladsz, menj elől – repedés előtt meglábalod; vizen ha áthaladsz, menj hátul – sodrását így megláthatod.

Méregtől gyógyulást ne várj, tolvajtól tanácsot.

Ha mókázva szólsz is, meggondolva szólj.

Ne oda tarts, ahonnét tűz látszik – oda menj, ahol kutya ugat.

Otthoni szó bazárba nem való.

Házad mögött ne beszélj – az ajtón túl ember van.

Halottól ha irtózol, halni próbálj.

Ne lábad egyenességére – utad egyenességére ügyelj.

A megbánás hasznot nem hajt.

Az óvatost az Isten is óvja.

Ne mondd, hogy nyolc, ha nem számoltad.

Te ha követ számlálsz, más homokot számlál.

Korán kelt kutyától óvakodj.

Mielőtt szót szólnál, jól süsd ki a szádban.

Mielőtt bot érné, rántsd el a fejedet.

Kőre ha vetsz – lásd a szerencsédet.

Tyúkomat ne hajkurászd, macskámat ne hívogasd.

Úszni ha nem tudsz, vízre ne szállj.

Ne bámészkodj el – a bámészkodót megeszi a farkas.

A szekér fordulta előtt nyikorog.

Ha szemfüles vagy, bajt nem látsz.

Ha az egérnek halhatnékja támad, macska farkába kapaszkodik.

Följutni nehéz, leesni könnyű.

Derelyét fővetlen ne számlálj.

Fát ha szabsz, hosszúra szabd: vágással kurtíthatod, vasat ha szabsz, kurtára szabd: veréssel megnyújthatod.

Fekvő kígyónak fejére ne tiporj.

A jót ne feledd, a rosszat a szívedben ne tartogasd.

Embernek remény az éltetője, gond a gyötretője.

Ember míg meg nem hal, sorsa be nem telik.

Sietve fölszálló réce fejével is, farával is repül.

Sietős dologba ördög avatkozik.

Sietős embernek viszketős a talpa.

Sietős pióca rizs szárába harap.

Annyi keserűség a hagymában is van.

A kívánság még nem vétek.

Árpát vetvén, búzát takarni ne akarj.

Ha lassan jársz, messzire jutsz.

Lónak rúgását a ló kibírja.

Lovad ha eladod, kantárja maradjon.

Dühöd jöttekor balkezed a jobbkezed fékje legyen.

Ha megharagszol, ujjadat harapd meg.

Haragnak orvossága: a hallgatás.

Medve megölte előtt a bőrét nem árulják.

Messzi víz szomjat nem olt.

Péntekben ha reménykedsz, vasárnaptól munkálkodj.

Varjú ha károg, a maga szívét vidítja.

Varjúnak kívánsága: két szem...

Ha veréb is – de hús.

Tíz atlasznál-vászonnál egy bárány bőre többet ér.

Halottnak ha sír találtatik, élőnek hajlék.

Vizet míg nem látsz, csizmád le ne húzzad.

Tegnap ha fát ültettél, ma az árnyékába ülhetsz.

Nagy lányodat ha nem adod, a kicsivel megelégszem.

Az előbb nőt fület az utóbb nőtt szarv meghaladja.

Ember azt olvas, amit tud, tyúk azt csíp föl, amit lát.

Ember a fejével ékes.

Emberben ha ész nincsen, szeme csak lyuk a falban.

Ha ügyes is a tarka varjú, a héjával föl nem ér.

Tudós ha vagy, tied a világ.

Aranynak értékét az ötvös ismeri.

Aranymíves ezret üt – a vaskovács egyet üt.

Eltévedt ló a csikót követi.

Ostoba küldönc mindkét félnek kárt okoz.

Bolonddal való beszédhez boldondság szükséges.

Bolond a lova fáradását, szakálltalan a maga vénülését nem veszi észre.

Mitsem pénzedben bíznál, inkább eszedben bízzál.

A harag elől halad, az ész hátul.

Keserűt édest az ízlelő ismer, távolit-közelit – a járó.

Illemet illetlenségből tanulj.

Ész nem a korban van – a főben.

Bölcsesség értéke a bolond mellett kiviláglik.

A bölcs önmagát vádolja, balga a barátját.

Az észnek keze a falánkságot gyeplőn ragadja.

Bolond fő miatt a láb bánattal lakol.

Mintsem egy bolonddal piláfot ennél, inkább egy bölccsel követ cipelj.

Halásznak napja a vizen telik.

Tudó amit tud, azt teszi, tudatlan ami nincs – azt eszi.

Tudatlannak dolga nincs, dologtalannak étke.

Ahelyett, hogy egy értetlennek magyarázol, inkább szellents egyet.

Egy latnyi aranyad helyett egy latnyi eszed legyen.

Kobzos ha kobzost lát, keze remegni kezd.

Szamár a szamártól ha elmarad – vágd le a fülét.

Ha nem bírsz a szamárral – üsd a nyerget.

Szamár a csikajának szamárságnál egyebet nem tanít.

Szégyenből nem kérő a maga zsarnoka.

Marhának vizet ne mutass, bolondnak leányt.

Köntösöd szerint fogadnak, eszed szerint búcsúztatnak.

Sok öreg között egy gyerek bölcssé válik, sok gyerek között egy öreg – gyerekké válik.

Vaknak a nap is egyre megy, az éj is egyre megy.

Feketét a szappan, együgyűt az oktatás helyre nem hozza.

Juhot mészáros vágjon, aranyat ötvös verjen.

Jószágot korpán végy, dajkát aranyon.

Kisborjú szaladása a szénapajtáig tart.

Molla amit tud, azt olvas, takács amit tud, azt sző.

Tolvajt a rabló elveri.

Ha meg akarod tudni, ki vagy, küldj kérőt a más lányáért.

A gallyazatlan fa szúrkálós.

A bolond ha nem kérded is, maga beszél.

Kérdezve megtudni nem vétek.

Oktatás végett okulás szükséges.

Tyúk amit tud, kikotyogja.

Tevényi termetem helyett inkább gombnyi eszem legyen.

Tevének ha van esze, kinyújtja nyakát a bogáncsért.

Ahol mester van, a kezed tartsd vissza, ahol molla – a nyelved.

Aki a mesterből mestert csinált, az parancsol.

Kézmíves mester gazdag tán nem lesz, de éhen sem marad.

A mesterség: kifogyhatatlan kincs.

Tavon járó lúd a pusztát nem becsüli.

Fa-fülbe a szó be nem hatol.

Elejét a vihar vitte el, utóját a szél.

A betegség ha gyógyulóban van, maga jön az orvos.

Volt pénzem tolvaj vitte el, maradékát – a jövendőmondó.

Balszerencsés lány ha szárazganét szedni megy, a marhák vízbe ganéznak.

Rozsda a vasat emészti, bánat az életet.

Bánat öntözte kertnél jobb a sivatag puszta.

Bánatod ha nincsen, ne mondd, hogy fogad fáj.

Szamarat ülő két lábának nincsen nyugovása.

Szamara-nincs mollának a füle pihen.

Szamaram heverni akar – én menni szeretnék.

Bensőm sír, külsőm nevet.

Amit az égen keres, a földön találja.

Varjúra lőttem – tehenet talált el.

Vak macskára döglött egér rátalál.

A vakot a szakadékba szorította.

Gyomrod ha nem fáj, dinnyét enni ne félj.

Róka ott bukkan föl, ahol nem gondolják.

Tíz nevetésre egy sírás jut.

Maga lábába maga vágta a gyalut.

Színedben ne bízzál – szerencsédben bízzál.

A tinót ha baj éri, a borjút is éri.

Ótvaros lánynak férjet találni – törött fejszébe nyelet találni.

Köles a tömlőben, árva a sarokban.

Gyalogembernek a zseb is nehéz.

Zivatartól menekedvén jégesőbe jutott.

Fájó fejre a pénz nem orvosság.

Betegség az életed pusztítja, gyógyulás – a pénzed.

Ahol van mit enni, ott a betegség meg nem telepszik.

Hosszú nyavalyánál hirtelen meghalni jobb.

Keze-töröttnek kínját a törött kezű tudja.

Ép testben egészséges ész.

Ha fokhagymát eszel, egészséges leszel.

Tisztaság a vagyonnál többet ér.

Testnek egészsége – léleknek gyönyörűség.

Félj a köpködve faló vendégtől.

Szorítsd dologra a gyereket, utóbb magától megteszi.

Kabak ha eltörik, bánat nincs, vénasszony ha meghal, sírás.

Öreg tehén a késtől nem fél.

Öreg fül – hosszú fül.

A fal alul, a fa felül, az ember belül vénül.

A nagy a fejét ha kitakarja, a kicsi fölkelvén a seggét takarja ki.

A nagy ha tiszteletet tesz, a kicsi szolgálatot tegyen.

Ifjan ki jót nem tesz, vénülten ridegség lesz a része.

Ifjan tett dolog – kőbe rótt bélyeg, vénen tett dolog – homokba rótt bélyeg.

Ifjú ha jön – tenni-venni, öreg ha jön – venni s enni.

Ifjúságodban szerezz tudást, öregségedben osszad szét.

Koplalni jobb, mint embernek könyörögni.

Éhségnek kínját a jóllakott nem ismeri.

Éhes házban az aludttej meg nem poshad.

A hónapból tizenöt nap sötét, tizenöt világos.

Gazdagnak ha jól megy sora, a bikája is megellik.

Gazdag ha kiöltözik: „ Sok szerencsét!” Szegény ha kiöltözik: „Honnét vetted?”

Gazdag a vagyonát emlegeti, szegény a szomorúságát.

A gazdagot a vagyon lepi el, szegényt – a gyerek.

Gazdag a gyerekének is kedvében járhat, a tehenének is.

Gazdagnak macskája nyúlra vadászik.

A van megbékít, a nincs megharagít.

Nem az a bátor, aki ad, hanem az, aki kér.

Egyik jóllaktában szökdel, a másik – fáztában.

Az árvának hét az apja.

Árva csikóból poroszka lesz, árva gyerekből poroszló.

Az idő ha megjavul, a rossz is megjavul.

Két ló ha egymást rugdalja, közbül a szamár elpusztul.

Újgazdagnak adósa ne légy, hivatalnoknak barátja.

Nincstelenség a kőnél keményebb.

A nap ha föl nem kél is, eljő az este.

Mollának öt a gyomra, s egy folyton ehetnék.

Szegénynek ünnepe – új ing fölvettekor.

Koldusnak kenyere – a zsebében.

Tíz nemesúrnál egy talpnyaló rosszabb.

Kinek pénze kevés, gondja is kevés.

Kányából sólyom nem válik, disznóból juh.

Faggatónál a fordító rosszabb.

Víz a völgyé, föld az úré – az éggel óvatos légy!

Bendője ha teli, nem üvölt a farkas.

Földet ha véssz, dombon végy.

Tyúk ha repül, a falra száll, sólyom ha repül, a hegyre száll.

Tevén ülő a juh hátán el nem rejtőzhet.

A teve ha megrázza magát, tíz szamárnyi terhet hullat.

Kánnak dolga a népére hárul.

Pár a párjával, kés a tokjával.

Amit Isten nem ad, a molla sem adja.

Minden ember az anyjától csupaszon született.

Mindenki olyan vizet vesz az edényébe, amilyen jut.

Búbosbankának a csőre hosszú, szarkának a farka.

Faggyút ha markolsz, kezedre kenődik.

Gallér nélkül bunda nincsen, törvény nélkül szultán.

Pőre ember nem fél a víztől.

A jó az úrra gyanakszik, a gonosz a rabra.

Lovát ki óvja, a földre figyel, madarát ki óvja, az égre.

Lovat ha nem becsülsz, gyalog bűnhődj.

Lovat a megülő becsül, puskát a lövő.

Éhen maradásig étket nem becsülnek, gyalog maradásig lovat nem becsülnek.

Inséget míg nem látsz, jóízt nem ismersz.

Viseltes ruhát vigyázva végy föl.

Folyóbeli halnak ára nincsen.

Az újat a régi óvja.

Rőzsét ki gyűjt, hamut gyűjt, szénát ki gyűjt – pénzt.

Nem magunk kereste pénznek becsülete nincsen.

Ha vettél, végeztél, ha eladtál – elvesztél.

Vásárban derül ki, mi olcsó, mi drága.

Szatócs a javát elől tartja, a hentes – hátul.

Kinek kancája van, kumiszt annak ne kínálj.

Szükségtelen holmi ha olcsó is drága.

Ha adós akarsz maradni, fölösen végy s add el bizományba.

Kezeddel adsz – lábaddal szerzel.

Kölcsönvett ezer pénznél egy fölös pénz többet ér.

Számból jött elő – szakállamba keveredett.

Ember dísze az arc, arc dísze a szem.

Nyelv a száj ékessége, szó a nyelv ékessége.

Étked ha van, egyél, szavad ha van, beszélj.

A szó egy, a fül kettő.

A szájnak kapuja nincs, a nyelvnek csontja.

Aki a száját óvja, az a lelkét óvja.

Új szó – régi fül.

Fedett fazék fedve maradjon.

Fölös eső a földet rontja, fölös beszéd a népet.

Ezer hallott egy látottal föl nem ér.

Tüzet kérő asszonynak harminc szájnyi szava van.

Magad ha görbe vagy is, szólásod görbe ne legyen.

Éles kés a tokját sebzi, hazug szó a lelket.

Kinek lába gyors, étket talál, kinek szája gyors, munkát.

Igaz szóért panasz nincsen.

Szóból szó jő elő, tömlőből köles.

Kicsinyke bár a nyelv, világot ront-javít.

Igaz szó a követ kettéhasítja.

Egyenes szó a vasat átlyukasztja.

Lágy szó kardot metsz.

Szél amíg nem fúj, a nyárfa nem hajladozik.

Gonosz szónak lova-nyerge mindig kész.

Jó szóra kígyó kijő az üregéből, rossz szóra – kard a hüvelyéből.

Egyiknek kenyér a bánata, másiknak a lelke.

Erdőben ha tűz üt ki, nyirkosa is, száraza is meggyullad.

Éjjel járó embernek, nappal járó kígyónak élete kurta.

Kit toronyból vetnek le, élve nem marad.

Életnek múlása – víznek elfolyása.

A halál sem ifjúra, sem vénre nincsen tekintettel.

Verhetetlen vas, múlhatatlan élet nincsen.

Háborúban ha egyik árokban vér folyik, a másik árokban zsír folyik.

Születni költség, meghalni is költség.

Csődör ha megszökik, ménesében keresd.

Ló ha kehes, jászlat készíts neki, tehén ha kehes – kést.

Ha sovány is a ló, túros hátú ne legyen.

Ló ha döglik, ebnek lakomája.

Éhes lovam – van lovam, kövér lovam – nincs lovam.

Lovadat ne ostorral – abrakkal biztasd.

Eb a gazdájával erős.

Gonosz eb orozva harap meg.

Mitsem lusta lovon járj, inkább holtig gyalog járj.

Jószág gazdájánál a tolvaj többre képes.

Jószág a tyúknál kezdődik.

Jószág a szaporulattal gyarapszik.

Tehénnek teje – a szájában.

Billogos jószág el nem vész.

Tevét ha követsz, bogáncsba fuss, kígyót ha követsz, a pusztába.

Teve farka nem ér le a földig.

Jó kutya – félvagyon.

Jó eb a tetemét nem mutatja.

Ha sietsz, enni adok, ha nem sietsz, teát.

Ha sietsz – telepedj le.

Hat kecskére egy bak.

Éhes hasba – csípős fokhagymát.

Szamara három pénz – izzasztója öt pénz.

Gyomrod ha ég, jeget nyalj, szíved ha ég, sót.

Ökrösszekérbe nyulat fogott.

Majd ha a homok kivirít s a teve farka földig ér.

Hallgat, mintha a farka alá gané szorult volna.

Elásta, mint macska a szarát.

Ha fázol – jeget egyél.

Maga hal – maga sirat.

Házában laska sem főtt – torában piláf fő.

Hallgat, mint a békát nyelt kígyó.

Futkos, mint a lába-égett tyúk.

Ha a híd árnyék, át ne haladj rajta.

Öt kéz a szájba be nem fér.

Ne kérdezd a kertjét – edd a szőlejét.

Kinek feje van, sapkája is van.

Egy tyúknak is mag meg víz kell.

Farkasnak szája ha eszik is véres, ha nem eszik is véres.

Ahol a búza van, az a malom.

Búza nem fér a szájába, egy borjúfej bőven befér.

Lehorgadt nyakat kard el nem vág.

Gazdája holtakor egy ember sír, lova holtán – ezer ember.

Árokban elfolyó vizet nem becsülnek.

Elveszett késre az eldobott kés rátalál.

Ami az erdőn túl van, látszik, ami az orrod előtt - nem.

Lóval jó az olajütő, vízzel a malom.

Ahol a horzsolás, ott a légy.

Új tónak hideg a vize.

A tehenek ha vizet isznak, a borjú jeget nyal.

Ha az éjszakát végigjárod, a virradat majd felvidít.

A sötétségnek szeme nincsen.

Macska ha alszik, egérrel álmodik.

Sípszó, dobszó – messziről jó.

Ahol táncod járod, ott sírjad sírásod.

Egy a kemence, más a piszkavas.

Tinómat ha kicsinyled, rakd csak rá a nagy zsákot.

Álló víz embert öl.

Ahová egy teve befér, ember is befér.

Teve talpa alatt a szérű meg nem lágyul.

A malom míg egyet fordul, a molnárja ezret fordul.

A tyúk nem röpül, a fal nem költözködik.

Ha hosszú is az út, úgy jó, ha egyenes.

Ki magát dícséri, egyszeres bolond, ki asszonyát dícséri, kétszeres bolond.

A magáért alvó másért nem álmodik.

Meghalás szerint van a sírásás.

Rostán ami áthull, megáll a szitában.

Ami a kecskének lelki bánat, az a hentesnek faggyú.

Hazugnak holnapja be nem telik.

Úgy imádkozz, mintha holnap már meghalnál, úgy dolgozz, minta ezer évig élnél.

Ami vérrel fogant, lélekkel távozik.