A Teremtés Kertjében

A Teremtés Kertjében

Ma hajnalban, miközben meditációra készülődtem Jézus állt elém és felém nyújtotta a kezét. Így szólt:
- Gyere velem!

Én kezébe tettem az enyémet és hagytam, hogy vezessen. Egy csodálatos Fényútra léptünk, mely nem máshonnan, mint szívemből nyílt. Ez a Fényút egy kapun át vezetett, de ennek a kapunak nincs ajtaja, hanem egy szivárvány boltívből áll. Amint átléptünk a kapun, egy csodálatos kertben találtam magam, és egy ösvényen haladtam Jézussal kézenfogva.
Ez az ösvény csodaszép virágok, bokrok és fák között vezetett. Patak csobogott a közelben és angyali kórus hangja szállt a levegőben, mely kristálytisztán járt át. A fények elmondhatatlanul élően és intenzíven ragyogtak, és mindent átitattak. Mindent meg tudtam különböztetni, de mégis olyan egységes és összetartozó volt minden. Tudtam, ha bármit is elmozdítanánk, azonnal tudnám.
Jézus egy padhoz vezetett, mely egy csodaszép fa alatt állt. Leültünk, de egymás kezét nem engedtük el.
Megkérdeztem Uramat, mi ez a csodaszép hely, s Ő így válaszolt:

- Ez a Teremtés Kertje. Itt ülök mindig, minden pillanatban kézenfogva veled, s mindenkivel.
- Ezt nem értem igazán. Hol van ez a hely, s hogy lehetek mindig itt Veled?
- Ez a hely maga a Létezés, hol a Szeretet ÉL! Ez az a hely, honnan minden indul s véget ér. Itt EGYként Létezik minden teremtett dolog. Ez az első isteni teremtő Gondolat KÉPe. Mindig mindenki itt van, hiszen e hely Minden Teremtés kezdete, az Univerzum bölcsője.
- De mindenkinek ilyen szép és csodálatos ez a hely?
- Igen, mindenkinek az igaz Szeretet Képét mutatja, ami benne ÉL! Itt mindenki isteni Önmaga, mert egy szellemével. Egy a Szeretet Tudatával!
- De hogy lehet mindenki itt Veled és mégsem tud róla?
- Ahhoz, hogy ezt megértsétek elmondom, hogyan is működik ez a dolog a Szeretettel. Isten Maga a Szeretet! Ez egy olyan gondolaton és érzéken túli állapot, mely Önmagában a LÉT! Maga a Létezés SZERETETnek Lenni! Ez a VAN. A VAN gondolatokon és érzéseken túlmutató LÉTezés állapota. Mozdulatlan, változatlan, időtlen, tértelen - VANság.
Ez a SZERETET állapot. Ilyenkor a Szeretet Létezésben Van.
A mozdulatlan azonban magában hordozza, mint Mindennek eredete, a mozgást. Ezt a mozgást az Idea megnyilvánulása hozta létre. A megnyilvánulatlanság Szeretet Létéből - eszköz vált.
- A Szeretet mint eszköz?
- Olyan nehéz ezt elhinni?
- Mindig úgy gondoltam a Szeretetre mint Isten olyan kegyelmére, mely jóvá tesz mindent.
- Most válaszoltad meg a kérdésedet. Hiszen, mit csinál a Szeretet? Jóvá tesz. Akkor a Jó eszköze, nem?
- De igen, de valahogy most kicsit zavaros… ha a Szeretet állapot, hogyan lehet eszköz?
- Az egyik nem zárja ki a másikat, hanem egymásból következik. Ha a Szeretet Minden, mi valósulhat meg a tiszta Szeretet által?
- Szeretet!
- Látod, érted te ezt. A Szeretet a Létezés, míg Önmagában VAN, a megnyilvánulatlanság ÁLLapotában (ÁLL=ÁLLandóság). Amint mozgásba lendül a szellemi Gondolat (kiáradás), az Idea teremtő akarata által, eszközzé lesz. Ez a Teremtés: a Szeretet, mint Eszköz.
Szeretet, mint Létezés, VANság – maga ISTEN. A Szeretet, mint eszköz – maga a TEREMTÉS.
- Akkor a Teremtés a Szeretet eszköze?
- Nem. A Teremtés az, mikor a Szeretet eszközzé válik. Amikor a Szeretetből, Isten saját Esszenciájából, annak formálásával, létrejön, megnyilvánul Valami. Mikor a Szellemi Akarat a Van-ságot átformálja érezhetővé, gondolhatóvá, láthatóvá.
- De ez az Esszencia – Isten, mindenkiben öröktől benne létezik, változtathatatlanul.
- Igen. Hogyan is lehetne másképp, hiszen Egy dologból származik Minden, hogyan hiányozhatna pont az belőle ? Benne VAN minden megnyilvánult és megnyilvánulatlan részében. Mint a víz. Mint maga létezik, vízként Van. Bármibe töltöd, bármilyen formát is vesz fel, attól víz marad. Ha eszközként a hőmérséklet-változást, hevítést használod, hogy megváltoztasd és gőzzé alakítsd, megteheted. Víz marad akkor is, csak más formában nyilvánul meg. Ahhoz, hogy újra feltáruljon eredeti formája és visszanyerje eredeti megnyilvánulását azt az eszközt kell használnod erre a visszaformálásra is, amivel megváltoztattad, azaz a hőmérsékletet. Lehűtöd, és vízként látod újra.
Ez a Szeretet is, és mindkét dolgot Maga „testesíti” meg. Ő a VAN és az ESZKÖZ is egyszerre!
Az ember Szeretetben született és a Szeretetet kapta eszközül, hogy ráeszméljen minderre! A Szeretet által lett azzá, ami, így csak a Szeretet által lehet a Létezés Maga újra. A Szeretet által juthat vissza a VANság ÁLLapotába.
- Ez csodálatos és igen, értem! Ha a Szeretetet eszközül használom, azaz Szeretek , általa visszajuthatok abba a Létezésbe, mi Isten-i EGY Velem.
- Ilyen egyszerű. Az eszköz által jutsz el célodig. Most pedig elárulom azt, amit sokan nem értenek: ÉN VAGYOK AZ ESZKÖZ!
- ?
- Isten a VANSÁG, a SZERETET. ÉN VAGYOK az eszköz, mely visszaállítja a VAN-ság ÁLL-apotát.
- Akkor Isten és Te is Szeretet Vagytok!
- Igen, ezért mondom, EGY VAGYOK ATYÁMMAL! Ő a Szeretet, mint VANság, LÉTezés. Én vagyok a Szeretet, mint eszköz. Ugyan az! Ezért juthat általam mindenki a Szeretetbe. Az eszköz nélkül nem állíthatod vissza az eredeti ÁLLapotot!
- De olyan sokan nem látják ezt és nem értik.
- De szívükkel igen, csak kényelmesebb nem gondolni erre, mert tenni kell érte. Meg kell fogni az eszközt, magáévá kell tenni és visszaalakítani vele azt, ami „elromlott”. Visszaállítani az eredeti állapotot mindig több munkával jár, mint lerombolni azt. A félelem az, ami eltakarhatja a Szeretet ragyogását. Mivel mindenkiben benne van a Szeretet, mint eredendő LÉTezés, hiába tagadja, nem számít, hiszen nem tudja megváltoztatni a változtathatatlant. Ezért inkább eltakarja, hogy ne is lássa, mert arra a munkára figyelmezteti, amit meg kellene tennie célja érdekében. Ezért vagyok sokaknak elfogadhatatlan. Mert megkapták az eszközt a visszatérésre. Nincs több kifogás, hogy jaj, nem tudom megcsinálni, nincs semmi, amivel nekifoghatnék! Nem hivatkozhatnak már kényelmes foteljukból arra, hogy nincs mivel megoldaniuk a feladatot. Ezért nem akarnak elfogadni, mert akkor be kellene ismerniük, hogy nem Isten nem tesz semmit értük, hanem ők nem tesznek semmit magukért! Inkább eltakarnak engem a szemük elől, így csapják be és hitegetik magukat, hogy még ráérnek.
- Nem tudod őket valahogy buzdítani?
- Minden pillanatban azt teszem. Itt Vagyok Mindenkivel, ülök ezen a padon, fogom a kezét és beszélek hozzá. Itt megértenek és EGYként vannak Velem, Bennem, mint Szeretetben. De ahogy visszatérnek a félelem leplei közé, elvesztik azt a határozottságot és elhivatottságot, mit Velem éreznek. Elfelejtenek.
- De akkor mit tehetnek?
- Hogy minden tudatosságukkal elfogadnak! Nem hagyják, hogy megfélemlítsék őket és a Szeretetet választják. Így fognak emlékezni Rám, így táplálja szívüket a Teremtés Kertjében Velem töltött örök pillanat Fénye. Nem kell mást tenni, csak igent mondani. Én mindenki kezét megkértem . Várok mindenkire. A türelem erénye bennem van . Most mindenkinek magának kell válaszolnia, és ez a döntés ÖRÖK ÉLETRE szól.

A szemembe nézett és mosolygott. Ebben a mosolyban minden benne volt. A Létezés Fénye és Isten Örök Szeretete.
Lassan felálltunk és visszaindultunk a kapuhoz. Nem bírtam megszólalni, szívem most is túlcsordul a szeretettől és szemem könnyben úszik. Visszavezetett Szívembe, ahol a Szeretet Fénye ölelt át. Itt, Örök Isteni Létem Kapujában tudom, Én elfogadtalak Jézusom. Kérlek légy eszközöm, a Szeretet, hogy Én is eszköz lehessek a Te Kezedben, Szeretet!
Köszönöm!