Állati Mágnesség! Mesmerizmus, Gyógyitás, kézrátétel

Állati Mágnesség! Mesmerizmus, Gyógyitás, kézrátétel

 <?xml:namespace prefix =" o" ns =" "urn:schemas-microsoft-com:office:office"" />

 

A XVIII. Század második felében Párizst meröben újfajta divat,

A delejes gyógyitás büvölte el:

Csodás gyógyulásokról beszélt mindenki.

A hivatalos orvoslás elutasitotta ezt a gyógymódot,

amely azonban néhány tudományos fölfedezés alapjául szolgált.

 

Mesmer Dézsái

 

 

Mesmer egy dézsa körül kezelte a betegeit.

Ezt a dézsát a mágnesség elosztó készülékévé alakitotta.

A tartályban víz volt, abba pedig mágneseket,vasreszeléket,vasdarabokat,

Összetört üveget és ként tett, és a viztartályokat drótok kötötték össze.

A páciensek csuklós vasrudakat meritettek a dészába,

Azt aztán önmaguk vagy a beteg testrész felé irányithatták.

A betegek egymás kezét  is fogták, hogy érzékeljék a mágneses áramlatokat,

És igy láncot alkottak.

 

 

A kollektiv szeánszokon félhomály, csend és mozdulatlanság uralkodott, csak mesmer Mozgot a teremben, közben vagy a kezével, vagy  egy pálcával megérintette a betegeket. Idönként azonban megengedte, hogy zene szóljon.

1779 – ben a delejes gyógymód kitalálója, Mesmer kiadta az állati mágnesség fölfedezéséről szóló emlékiratát: Huszonhét cikkelyben fejtette ki tanitását ebben a műben, És ez a szöveg az, amelyre azután hivei a továbbiakban hivatkoztak.

 

Vita és siker.

 

 

Mesmer terápiája abban állt,

hogy a betegségnek megfelelően vagy egy bizonyos helyre tette a kezét,

vagy általában érintette a testet. Ezzel kivánta visszadni a páciens idegeinek a frisseségét, és elfolytani a fájdalmat, Megszüntetni az ideges  rángatózást.

Az első följegyzés  bizonyos Osterwald nevű betegről szól,

A bajor  akadémia tagjáról,  akit Mesmer csodával határos módon kigyógyitott a bénulásból és teljes vakságból,

a bécsi korház azonban nem volt hajlandó hitelesiteni ezt a gyógyulást.

 

 

 

Ez volt az első összecsapás Mesmer és a hivatalos orvostudomány közt,

Amely sohasem  ismerte el Mesmer kezeléseinek eredményességét.

Mesmer azután olyan betegségek gyógyitásába fogott, mint a féloldali bénulás, a szemgyuladás és a vérhányás.

 

 

Úgy látszik, ért is el eredményeket.

Miksa József  bajor nagyherceg  kétszer is Müchenbe  hivatta,

Hogy ott  mutassa be módszerét. Igazi hirnévre azonban Horka báró meggyógyitásával tett szert: Olyan nyelőcsögörcsökből  gyógyitotta ki, amin előtte egy orvos sem tudott enyhiteni.

 

 

1775 – ben  azonban a tudós berlini akadémia közleményt jelentett meg,

amelyben szemfényvesztésnek minősitette a mágnességet.

Mesmer azonban rendületlenül tovább kezelte betegeit.

Számos kudarc és az orvosok kitartó ellenállása arra késztette, hogy elhagyja bécset, És 1778 –ban párizsban telepedett le.

A következő évben az állati mágnesség fölfedezéséről szóló emlékirat felkeltette – Iránta az érdeklödést, és ismét hozzáfogott a kezelésekhez.

 

 

Rájött hogy a mágnes  tulajdonságait át lehet vinni más tárgyakra, példál vasrudakra is. Arra gondolt , hogy a víz is képes közvetiteni az állati mágnességet. Igy találta föl a hires,, dézsáját, és fejlesztette a kollektiv mágnesség gyakorlatokat is, Amelyekre kb. tiz páciens gyült össze.

 

 

 

A kollektiv delejezést váltogatta az egyénivel, amelyet a beteg lakásán is el lehetett végezni. Mesmer ezután olyan manipulációkat kezdet, amelyek csakis a beteg testrészre korlátozódtak: Ez gyakran hosszú masszást jelentett.

Általában csak nagyon kevés orvosságot irt fel.

 

 

 

Az 1783-84 es években Mesmer kúrái lettek a legdivatosabbak.

Ekkor azonban az orvosi fakultás elérte, hogy betiltsák szeánszait:

Ez aztán kiváltotta mind a páciensek, mind a közvélemény haragját.

XVI. Lajos két bizotságot állitott föl a jelenség tanulmányozására.

Az egyiket a királyi orvosi társaság tagjai alkották,

A másikat a tudományos akadémia tudósai.

Az ő itéletük ellen nem volt fellebbezés.

A vizsgálat kijelentette, hogy nem létezik egyetemes fludium, és hangsúlyozta, hogy – A delejezésben milyen nagy szerepet játszik a képzelet.

 

 

 

Egy másik jelentés szerint a memerizmus veszedelmes az erkölcsökre, mert szexuális – Jellege van ( ezen azt értették, hogy a kézrátétel során tulajdonképpen hozzáértek a testhez.

 

 

A kiábrándult Mesmer –akinek megtiltották,

Hogy gyakorolja a delejezést,bára betegek tanúsitották gyógyulásukat –Konstanzba költözött, És ott élt jámboran haláláig (1815).Tanitványai azonban folytatták munkáját. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Deleuze, Faria abbé és de Puységur márki. 1784 –ben Puységur meglepődve látta, hogy páciensei a kézrátétel során elalszanak.

Igy fedezte fel a mesterséges holdkorosságot ( amelyet, görcsös álom-nak nevezett el.

 

 

 

James Braid angol sebész,aki szakitani akart bizonyos fokig a mesmerizmussal, 1843 ban az alvajárást szót a hipnózis kifejezéssel helyetesitette. Végül Charcot ideggyógyász- professzor (1825-1893 a Salpétriére- ben (régi párizsi korház- Elmebetegek számára ) fölhasználta a hipnózist kezelései során. A mesmerizmus, amelyet föltalálója életében nyilvánosan elutasitottak az orvosok, Hosszú ideig tovább élt a hivatalos orvostudomány kebelén belül is.

 

 

 

 

 

Echnic cikke.

A mai napig sem akarja az orvos tudomány elfogadni ezeket atényeket.

Bár már orvosi körökben is alkalmazzák a kézrátételes gyógyitásokat.

Sokkal könnyebb mindent elutasitani mint elismerni.

 

 

Hába minden javulás, hiába járst természetgyógyászhoz, a tudomány mégsem akarja mé most sem elfogadni azt a tényt, hogy létezik az állati mágnesség.

Mágnesség, rezgések, alacsony herczek, jótékony hatások, Már több millióan meggyógyultak már kézrátétel által alkalmazott kezeléstöl. De az tudománynak ez nem elég. Nem létezik.-számukra.

 

Mint ahogy a tiltott találmányok sem.

Amik segitségével mindössze egy négyzetméterböl is hatalmas energia nyerhető.