Állati Mágnesség! Mesmerizmus, Gyógyitás, kézrátétel
Állati Mágnesség! Mesmerizmus, Gyógyitás, kézrátétel
<?xml:namespace prefix =" o" ns =" "urn:schemas-microsoft-com:office:office"" />
A XVIII. Század második felében Párizst meröben újfajta divat,
A delejes gyógyitás büvölte el:
Csodás gyógyulásokról beszélt mindenki.
A hivatalos orvoslás elutasitotta ezt a gyógymódot,
amely azonban néhány tudományos fölfedezés alapjául szolgált.
Mesmer Dézsái
Mesmer egy dézsa körül kezelte a betegeit.
Ezt a dézsát a mágnesség elosztó készülékévé alakitotta.
A tartályban víz volt, abba pedig mágneseket,vasreszeléket,vasdarabokat,
Összetört üveget és ként tett, és a viztartályokat drótok kötötték össze.
A páciensek csuklós vasrudakat meritettek a dészába,
Azt aztán önmaguk vagy a beteg testrész felé irányithatták.
A betegek egymás kezét is fogták, hogy érzékeljék a mágneses áramlatokat,
És igy láncot alkottak.
A kollektiv szeánszokon félhomály, csend és mozdulatlanság uralkodott, csak mesmer Mozgot a teremben, közben vagy a kezével, vagy egy pálcával megérintette a betegeket. Idönként azonban megengedte, hogy zene szóljon.
1779 – ben a delejes gyógymód kitalálója, Mesmer kiadta az állati mágnesség fölfedezéséről szóló emlékiratát: Huszonhét cikkelyben fejtette ki tanitását ebben a műben, És ez a szöveg az, amelyre azután hivei a továbbiakban hivatkoztak.
Vita és siker.
Mesmer terápiája abban állt,
hogy a betegségnek megfelelően vagy egy bizonyos helyre tette a kezét,
vagy általában érintette a testet. Ezzel kivánta visszadni a páciens idegeinek a frisseségét, és elfolytani a fájdalmat, Megszüntetni az ideges rángatózást.
Az első följegyzés bizonyos Osterwald nevű betegről szól,
A bajor akadémia tagjáról, akit Mesmer csodával határos módon kigyógyitott a bénulásból és teljes vakságból,
a bécsi korház azonban nem volt hajlandó hitelesiteni ezt a gyógyulást.
Ez volt az első összecsapás Mesmer és a hivatalos orvostudomány közt,
Amely sohasem ismerte el Mesmer kezeléseinek eredményességét.
Mesmer azután olyan betegségek gyógyitásába fogott, mint a féloldali bénulás, a szemgyuladás és a vérhányás.
Úgy látszik, ért is el eredményeket.
Miksa József bajor nagyherceg kétszer is Müchenbe hivatta,
Hogy ott mutassa be módszerét. Igazi hirnévre azonban Horka báró meggyógyitásával tett szert: Olyan nyelőcsögörcsökből gyógyitotta ki, amin előtte egy orvos sem tudott enyhiteni.
1775 – ben azonban a tudós berlini akadémia közleményt jelentett meg,
amelyben szemfényvesztésnek minősitette a mágnességet.
Mesmer azonban rendületlenül tovább kezelte betegeit.
Számos kudarc és az orvosok kitartó ellenállása arra késztette, hogy elhagyja bécset, És 1778 –ban párizsban telepedett le.
A következő évben az állati mágnesség fölfedezéséről szóló emlékirat felkeltette – Iránta az érdeklödést, és ismét hozzáfogott a kezelésekhez.
Rájött hogy a mágnes tulajdonságait át lehet vinni más tárgyakra, példál vasrudakra is. Arra gondolt , hogy a víz is képes közvetiteni az állati mágnességet. Igy találta föl a hires,, dézsáját, és fejlesztette a kollektiv mágnesség gyakorlatokat is, Amelyekre kb. tiz páciens gyült össze.
A kollektiv delejezést váltogatta az egyénivel, amelyet a beteg lakásán is el lehetett végezni. Mesmer ezután olyan manipulációkat kezdet, amelyek csakis a beteg testrészre korlátozódtak: Ez gyakran hosszú masszást jelentett.
Általában csak nagyon kevés orvosságot irt fel.
Az 1783-84 es években Mesmer kúrái lettek a legdivatosabbak.
Ekkor azonban az orvosi fakultás elérte, hogy betiltsák szeánszait:
Ez aztán kiváltotta mind a páciensek, mind a közvélemény haragját.
XVI. Lajos két bizotságot állitott föl a jelenség tanulmányozására.
Az egyiket a királyi orvosi társaság tagjai alkották,
A másikat a tudományos akadémia tudósai.
Az ő itéletük ellen nem volt fellebbezés.
A vizsgálat kijelentette, hogy nem létezik egyetemes fludium, és hangsúlyozta, hogy – A delejezésben milyen nagy szerepet játszik a képzelet.
Egy másik jelentés szerint a memerizmus veszedelmes az erkölcsökre, mert szexuális – Jellege van ( ezen azt értették, hogy a kézrátétel során tulajdonképpen hozzáértek a testhez.
A kiábrándult Mesmer –akinek megtiltották,
Hogy gyakorolja a delejezést,bára betegek tanúsitották gyógyulásukat –Konstanzba költözött, És ott élt jámboran haláláig (1815).Tanitványai azonban folytatták munkáját. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
Deleuze, Faria abbé és de Puységur márki. 1784 –ben Puységur meglepődve látta, hogy páciensei a kézrátétel során elalszanak.
Igy fedezte fel a mesterséges holdkorosságot ( amelyet, görcsös álom-nak nevezett el.
James Braid angol sebész,aki szakitani akart bizonyos fokig a mesmerizmussal, 1843 ban az alvajárást szót a hipnózis kifejezéssel helyetesitette. Végül Charcot ideggyógyász- professzor (1825-1893 a Salpétriére- ben (régi párizsi korház- Elmebetegek számára ) fölhasználta a hipnózist kezelései során. A mesmerizmus, amelyet föltalálója életében nyilvánosan elutasitottak az orvosok, Hosszú ideig tovább élt a hivatalos orvostudomány kebelén belül is.
Echnic cikke.
A mai napig sem akarja az orvos tudomány elfogadni ezeket atényeket.
Bár már orvosi körökben is alkalmazzák a kézrátételes gyógyitásokat.
Sokkal könnyebb mindent elutasitani mint elismerni.
Hába minden javulás, hiába járst természetgyógyászhoz, a tudomány mégsem akarja mé most sem elfogadni azt a tényt, hogy létezik az állati mágnesség.
Mágnesség, rezgések, alacsony herczek, jótékony hatások, Már több millióan meggyógyultak már kézrátétel által alkalmazott kezeléstöl. De az tudománynak ez nem elég. Nem létezik.-számukra.
Mint ahogy a tiltott találmányok sem.
Amik segitségével mindössze egy négyzetméterböl is hatalmas energia nyerhető.
- blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1299 olvasás