A Majki remeteség

A majki remeteség Stonehenge-nél is különlegesebb helyszín!

A majki kamalduli remeteség egyedülálló Európában. Egyedülálló egyrészt azért, mert bár 220 éve elköltöztek belőle a kamalduli szerzetesek és azóta mindenre használták a kolostort eleink, csak rendeltetésszerűen nem, mégis jó állapotban fennmaradt, másrészt pedig, mert hely rendelkezik valamiféle varázslatos kisugárzással.

Nem kis megdöbbenésre a felkért radiesztéták dupla Szent György-vonal kereszteződést, azaz csillag alakzatot találtak a lebontott templom helyén.

Az összes ősi szakrális helyen, így Stonehenge-nél, a piramisoknál, Lourdes-ban, a pálos kolostorromoknál és az Árpád-kori templomoknál is megtalálhatók a Szent György-sugarak, melyekről számos tanulmány született. Ezekből kiderül többek között, hogy a vonalak behálózzák az egész földet, és Magyarországon a háló sűrűbb, mint általában máshol. Kínában Sárkányösvénynek hívják. A Szent György-vonalakon tartózkodva feltöltődünk jótékony, gyógyító energiával, harmonikusabbá válik testünk-lelkünk, könnyebben jutunk meditatív állapotba. Lakni, pár óránál többet tartózkodni ezeken a helyeken azonban nem egészséges, a túl sok energia az ember számára nem kezelhető, nem véletlen, hogy jobbára templomok helyén találhatók, ahol csak pár órát töltenek el az emberek. A majki csillagalakzatnak a szokásosnál is erősebb a hatása.

A remeteség Franz Anton Pilgram tervei alapján készült 1733-tól 1782–ig, amikor II.József megszüntette a rendet. Eddig az ideig a tervezett 20 remetelakból 17 készült el, a templom már állt és működött, de a konvent épülete, bár kívülről befejezték, a belső munkálatokból még sok minden hátra volt.

A majki tervek sajnos nem maradtak fenn, ez azért is nagy baj, mert tudomásunk van róla, hogy az Esterházy család régense, Balogh Ferenc mindent elkövetett, hogy Pilgram terveit leegyszerűsítse, s ez az építész 1761-ben bekövetkezett halála után egyre inkább lehetővé vált.

A majki remeteség Stonehenge-nél is különlegesebb helyszín!
Miután a rendet felszámolták, az Esterházy család visszavásárolta az államtól az elkobzott területet, és az 1800-as évek folyamán először posztógyártás céljára adta bérbe, majd később átalakította azt saját ízlése és a kor divatja szerint vadászkastéllyá. A háború után kezdődött az igazi kálvária, a bányászat sem tett jót a műemléknek, dacára annak, hogy most visszatekintve, a bánya az akkori lehetőségekhez mérten körültekintően járt el. A remeteségben voltak bányászlakások, volt szakközépiskola, korábban katonai fogdaként is üzemelt, tehát mindenkor arra használták, amire éppen kellett.

A remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (2007-ig Műemlékek Állami Gondnoksága) vagyonkezelésében van. 2004-ben elkezdődött a kolostort körülvevő park régészeti kutatása, és ezzel egyidejűleg az épületek diagnosztikai feltárása, a falkutatások, a szerkezeti vizsgálatok, nem utolsósorban a tetőszerkezetek faanyagvizsgálata, a gombásodások, és egyéb kórokozók feltérképezése. Fekete J. Csaba elkészítette a kolostor értékkibontakoztatási tervét, melyre alapozva hasznosítási koncepció készül majd.

A cellaházak kerítéseit már felújították (lélegző vakolatot használva), a repedéseket összevarrták, valamint kicserélték rajtuk a cserépfedést is. Folyamatosan végezik a szakemberek az állagmegóvási munkákat, melyek némelyike látványos, más része nem annyira, ám lassan, de talán már mondhatjuk, hogy biztosan, elindult méltó útján ennek a tényleg ritkaságszámba menő műemléknek a rendbetétele.

Közben, míg egy nagyszabású felújítás alapjait rakják le, a napi gyakorlatban igyekeznek a remeteség látogatottságát növelni, rengeteg marketing munka, valamint ideillő programok szervezésével.

2005 nyarával kezdődően minden június derekán megrendezésre kerülnek a „Kamalduli Napok” az alapító, Szent Romuald napjához kötődően; ekkor megnyílik egy–egy új kiállítás, az idén a nagy sikerű „Kert a falak mögött” című tárlatnak ad helyet a konvent épülete, mely a bakonybéli bencés szerzetesek életét, mindennapjait örökíti meg. Párhuzamosan egy kis film is megtekinthető, melyben maguk a szerzetesek beszélnek életükről, munkájukról, hitükről. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak a szellemi terméke.

Ezenkívül az egyik cellaházat a szerzetesi életmód kellékeivel rendezték be, beleértve a gyógynövénykertet is, egy másik cellaházban pedig a Krakkó melletti Bielanyban élő és működő, egész életre szóló némasági fogadalmukat csupán az év két-három napján – akkor is legálisan – megszegő kamalduli szerzetesek életét bemutató fotókiállítás látható.

Évente kétszer rendeznek nagyszabású biofesztivált a kolostor udvarában (az idei második fesztivál szeptember 23-án lesz), valamint az azt körülvevő parkban.

A remeteséget, amely mozgássérültek számára is jól járható, napjainkban az angolparkon keresztül lehet megközelíteni, a belépőjegy a 14-es cellaházban vásárolható meg. Az informálódást tíz darab tábla segíti a tótól egészen a cellaházakig, három nyelven, magyarázó képekkel együtt. Bővebben a helyszínről és a programokról a www.mag.hu, a www.montecorona.hu és a www.vendegvaro.hu oldalakon tájékozódhatnak, László Jánosnak a helyszínről készült különleges légifotóit pedig megtekinthetik a Civertan Bt. honlapján. (2007.07.18.)