Lightworker 2005/07 -- Az élet hetedik és egyben utolsó szakasza - A Gyakorlati mágia sorozat befejezése

ÜDVÖZLET OTTHONRÓL

A fátyol félrehúzása

Döbbenetes az energia kedveseink, mivel csodát teremtettetek ma. Eljöttünk, hogy belépjünk az általatok létrehozott varázslatos térbe, mivel ez lehetőséget ad számunkra, hogy segítsünk meglátni önmagatokat. Idejöttetek, hogy magatokra húzzátok a fátyolt. Hogy úgy tegyetek, mintha nem tudnátok kik vagytok, hogy összefussatok egymással és részt vegyetek a játékban, amelyben Isten bújócskázik saját magával. Időnként kétségbeesetten próbáljátok látni a fátyol másik oldalát, és próbáltok emlékezni az Otthonra. Ez az energia megerősítése mindannak, amit a szívetek mélyén tudtok. Tulajdonképpen értitek az Otthon energiáját, csak nagyon hosszú ideje nem éreztétek már. Azok közületek, akik úgy érzik a fátyol egyre vékonyabb sokszor éreznek mély szomorúságot, ami minden cselekedeteket áthatja, mivel ez a szomorúság azzal kapcsolatos, hogy nem ott vagytok, hanem itt. Ma tehát szeretnénk annyira félrehúzni ezt a fátylat, hogy megmutathassuk az előttetek álló lehetőségeket. Elviszünk titeket az élet hetedik szakaszába.

Az élet végső szakaszának megtapasztalása

Az elmúlt két hónapban átvezettünk benneteket az élet ötödik és hatodik szakaszán, így láthattátok hogyan változik az energia, hogy megteremtse ennek a végső lépésnek a lehetőségét. Most arra kérünk benneteket, hogy a következő harminc napban tapasztaljátok meg pontosan azt, amit minden lélek megtapasztal az átmenet időszakában, hazatérésekor. Azt mondjuk, hogy fejlődésetek nem változtat az élet hét szakaszán. Nem lesz nyolcadik, kilencedik vagy tizedik szakasz. Végül is annyi történik, hogy áthaladtok az élet hét szakaszán, de ahelyett hogy meghalnátok, még az alatt haladtok át rajtuk még életben vagytok. Miután még többet fejlődtök, eljön az idő mikor ismét az első szakaszba léptek és egy teljesen új életciklust kezdetek ugyanabban a testben. Ezt hívjuk mi felemelkedésnek. Ez az a folyamat, amely most is zajlik, amint az emberiség megemeli rezgését fejlődése folytán. Arra kérünk ma titeket, hogy vegyetek egy mély lélegzetet, és kilégzés közben egy pillanatra tegyetek úgy, mintha ez lenne az utolsó emberi lélegzetetek.

Az Üdvözlők

Természetes küzdelem zajlik, mivel mélyen belétek ivódott egy túlélési mechanizmus, aminek köszönhetően hevesen ragaszkodtok az élethez, bár lelketek számára ez természetellenes állapot. A túlélési ösztön működésbe lép mikor valaki a halálhoz közeledik, és ezért rendkívül nagy segítséget nyújtanak ilyenkor az átmenetben segítő csapattagok, akik azt mondják: „Rendben van apu. Elmehetsz. Velünk minden rendben lesz.” Valójában sokan vállalkoztatok arra a körülöttetek élőkkel kapcsolatban, hogy a megfelelő időben hagyjátok őket elmenni, így a hazatérésük nagyon fontossá válik. Ekkor egy teljesen másik folyamat veszi kezdetét, mivel bár már kiléptetek a testetekből, még nem vagytok Otthon. Egy kapuhoz értek, amin át kell jutnotok, méghozzá saját szabad akaratotokból. Hogy eljuthassatok oda át kell haladnotok egy csövön, csatornán, alagúton, völgyön – mindegy hogy nevezitek -, de ezt az utat meg kell tennetek, és ezt az utat csak egyedül teheti meg a lélek. Mielőtt azonban megkezdenétek ezt a kapuhoz vezető utat, találkoztok az Üdvözlőkkel, akik azért jönnek, hogy kicsalogassanak benneteket a fizikai síkról. Üdvözlőtök lehet a bácsikátok, akit gyermekként jól ismertetek, vagy a nagypapátok, nagymamátok. Esetleg lehet olyan, akire nem is emlékeztek, mert sosem találkoztatok vele, ám az életetek első szakaszában megegyeztetek egymással, hogy ő üdvözöl majd benneteket, mikor eljön az idő. Az Üdvözlők azért vannak, hogy bátorítsanak benneteket, „Jól van. Hagyd, hogy ez legyen az utolsó lélegzet. Elengedheted. Itt vagyunk és fogjuk a kezed. Biztonságban vagy.” Ekkor kiléphetsz a testedből és érezheted a szabadságot, de még nem vagy Otthon. Egyszerűen az emberi lét másik oldalán vagy. Más, nem emberi rezgési állapotba kerülsz, de még nem vagy Otthon.

Belépni a kapun

Amikor a kapuhoz érsz, rajtad áll, hogy belépsz-e rajta azonnal. Senki sem csábíthat át téged azon a kapun. Saját, szabad akaratodból kell belépned rajta. Néhány lélek itt akad el vagy zavarodik össze. Néhányan autóbalesetben, vagy bicikli balesetben halnak meg és úgy lépnek ki a testükből, hogy nincsenek tudatában annak, hogy meghaltak. Mivel az emberi lét másik oldalára kerülnek, ugyanabba a természetes teremtési állapotba kerülnek, ahová ti mindannyian, mikor már nem gátol benneteket az emberi lét vagy a fizikai test illúziója, aminek köszönhetően kreatív képességeitek nagymértékben növekednek.

A kihívás akkor jön, mikor összezavarodtok és úgy léptek ki a testetekből, hogy nem vagytok tudatában, annak hogy meghaltatok. Nem akartok hazatérni a kapun át, mivel lehetőségetek nyílik egy olyan valóság megteremtésére, ami elhiteti veletek, hogy még mindig életben vagytok. Kedveseink, értsétek meg, hogy még ebben az állapotban sincs semmi rossz. Valójában ekkor sem akad meg senki, mert ebben az állapotban is minden a szabad akarattól függ. Nagy tragédiák során az emberek gyakran zavarodnak össze és inkább a lelkek nagy hordáját követik, akik szó szerint a semmibe mennek, mint hogy hazatérjenek. Legtöbbször ez pusztán a tudás hiányából ered. Végül is, ezt az egyszerű igazságot nem tanítják az iskolában, nemde? Sokszor az oktatás és az ehhez hasonló fogalmak ismerete nagyobb változást hozhat az emberiség fejlődésében, mint amilyet a legtöbben valaha is látnak majd. Ezért becsüljük annyira az átmenetben segédkező csapat tagjait, mert a legnagyszerűbb gyógyítók közé tartoznak, akik kvantumlépésekkel segítenek előrehaladni az emberiségnek.

Találkozás tanítóddal

Mi következik ezután? Mikor kilépsz a túlélő létformából, elengeded fizikai tested és belépsz a kapun. Hazaérkeztél. Ekkor találkozol tanítóddal. Egy olyan lélekről van szó, aki a veled kötött megállapodás szerint egyszerűen emlékeztetnie kell téged saját nagyszerűségedre, és segít kiterjedned a Mennyekbe. Tanítód emlékeztet arra milyen egyszerű minden és átkísér a teljes folyamaton, ami bemutatja hogyan működnek a dolgok a Mennyekben, és segít téged újraismerkedned az Otthonnal. Tanítód bemutatja a különböző folyamatokat, amik felölelik a valóságot és segít kitisztogatni a pókhálókat emberi tapasztalatod emlékéből.

Az élet hetedik szakasza

Asszimiláció

Ezután egy nagyon fontos rész következik, amit az élet hetedik szakaszának nevezünk. Miután ismét otthonosan érzed magad Otthon, áthaladsz az asszimilációnak nevezett folyamaton. Ez valójában a lelki összefoglalása mindannak, amit életed során tapasztaltál. Minden tapasztalatod a lelkednek szerzett legnagyobb haszon alapján kerül értékelésre. Ami lelked számára hasznos marad, az beépül lelked személyiségének lényegébe, amire pedig nincs többé szükséged, azt gyengéden elereszted.

Egyszer, kilenc éves korodban az osztály réme elvette az ebédedet, behúzott egyet és azt mondta, ha bárkinek is elmered mondani, visszajön és nem csak téged ver össze, hanem húgodat is. Nem szóltál egy szót sem, egész életedre magadba rejtetted és örökké rettegtél a nyers, durva energetikájú emberektől. A vicces az, hogy te hívtad őket újra és újra az életedbe. Mi több, kettőjükkel össze is házasodtál. Az az érdekes, hogy újra és újra teremtjük ezeket a helyzeteket miközben az emberek a Játszmát játsszák, és a lelkek embernek tettetik magukat. Ennek a folyamatnak a létrehozásával mikor hazatérsz, az az első dolgod, hogy egyesével ismét átéld ezeket a tapasztalatokat. Nem, ez nem az a felvillanó képsorozat, amit akkor láttok, mikor elhagyjátok a fizikai testeteket. Ez attól kissé különbözik. Ez egy meghosszabbított folyamat, és otthonosan kell mozognotok az Otthon energiájában ahhoz, hogy az asszimiláció hatékony legyen. Ez a hetedik és egyben utolsó szakasza minden életnek.

Ősi szent irataitokban ezt tévesen az ítélet napjaként értelmezik. Senki sem ítélkezik felettetek. Végül is, ki ítélkezhetne Isten felett? Csak Isten ítélhet Isten felett. Embert játszó lelkeitek korai fejlődési szakaszában az ítélkezés polaritása hasznos volt. Most azt mondjuk nektek, hogy fejlődésetek útján többé nincs szükségetek a polaritás illúziójára. Arra kérünk benneteket, hogy gondolkodjatok el azon, hogy az ítélkezést felválthatja a megkülönböztetés. Ez az Új Föld magasabb rezgéseiben való lét elsődleges eszköze. Ahelyett, hogy valamit rossznak vagy jónak bélyegeznétek, megkülönböztetés alkalmazása lehetővé teszi számotokra, hogy ítélkezés nélkül hozzatok döntéseket. Az élet hetedik szakaszában csak megkülönböztetés létezik. Lelketek áthalad minden egyes tapasztalaton, és lelki utatokon hozott jövőbeli hasznossága alapján különbözteti meg azokat. Az életnek ebben a szakaszában nem csak ezeket az egyéni tapasztalatokat idézitek fel, hanem megidézitek annak a léleknek is a lényegét, aki érintett volt a tapasztalatban, bár lehet, hogy ekkor ő még mindig a Földön tartózkodik. Ott ülnek ekkor közvetlen mellettetek, amint mindketten egyszerre újra átélitek a tapasztalatot, ezúttal objektíven visszatekintve. És azt mondod: „Hát nem volt jó móka? Egyáltalán nem emlékszem milyen voltál. És most versz meg. Erre emlékszel? Köszi, hogy eljátszottad ezt a nehéz szerepet.” Ő pedig azt mondja, „Igen. Legközelebb nem játszhatnám inkább a barát szerepét? Nem szeretem a rossz fiút játszani neked, de szerettelek annyira, hogy megtegyem neked.”

A személyiség mag

Lelked lényegét személyiség magnak nevezzük, mivel annak, aki lélekként vagy a betetőzése a lelked által eddig egyesített tapasztalatok összessége. Mikor az élet játékasztalán játszol annak részeként, aki vagy magaddal viszed minden tapasztalatod. A jó, a rossz és a csúf mind része annak, amit magaddal hordasz mindennapjaidban. Ha negatív tapasztalatokat cipelsz, mint energia lenyomatokat, azok hatással vannak minden gondolatodra és minden kapcsolatodra. Ha úgy döntesz, hogy a fejlődés irányba akarsz munkálkodni, akkor ezeknek a tapasztalatoknak a legyőzését választod elsődleges életfeladatodul. Ha egyszer legyőzöd őket, akkor elengedheted a tapasztalat negatív energia lenyomatát és ennek eredményeként újraírhatod történelmedet. Sosem törölsz ki egy tapasztalatot teljesen, mert az mindig a részed lesz, ehelyett elengeded az energia lenyomatot, amitől túlságosan érzékeny vagy és amitől túlreagálod a dolgokat. Ez a legnagyobb gyógyulás, ami a Földön elérhető, és mindig belülről indulva sikerül elérni. Bár az emberiség a Minden Létezőben sosem látott sebességgel fejlődik, ezeknek az energia lenyomatoknak a nagy részét sohasem használta. Az élet hetedik és utolsó szakaszában a következő életre való készülődés közben, a lélek visszaállítja saját energia lenyomatait, megőrizve azokat, amik hasznosak lehetnek az elkövetkező életekben, és eleresztve azokat, amikre többé nincs szüksége. Mikor a lélek megőriz egy energia lenyomatot, az sejt szintű emlékként tárolódik, így élesítve arra, hogy a legközelebb egy életfeladat megoldásához használható legyen.

Az ajándék elfogadása

Kérjük, értsétek meg, hogy polaritásban éltek. Illúziótok van fentről/lentről, jóról/rosszról, helyesről/helytelenről, félelemről/szeretetről. Ez a polaritás Otthon nem létezik, ezért aztán ezeket az emberek által negatívnak minősített tapasztalatokat azért választjátok, mert következő életetekben hasznosak lehetnek. Ezért van sokatoknak olyan múlt életbeli tapasztalata vagy lenyomata, ami sok-sok élettel ez előttre nyúlik vissza. Te, mint lélek határoztál úgy, hogy megőrződ ezt az energia lenyomatot, hogy előhozhasd saját fejlődésed érdekében. Az energia lenyomatot ilyenkor sejt szintű emlékezetedben tárolod. Ez nem jó és nem rossz. Egyszerűen van. Valójában ez igazán hatékony módja a cselekvésre sarkallásra.

Sokszor fogtok pozitív és negatív tapasztalatokat elengedni, mert azok többé nem szolgálnak benneteket. Ám bármely tapasztalat elengedésénél egy dolgot fontolóra kell vennetek. Azt állítjuk, hogy minden élettapasztalatotokban elrejtettetek egy ajándékot. Ha el szeretnél engedni valamit, először meg kell találnod annak a tapasztalatnak az ajándékát. Minden eseményben ott rejlik az ajándék. Ha megtalálod és elfogadod ezt az ajándékot, az lehetővé teszi, hogy minden tapasztalatból a legfelsőbb szintű energiát olvaszd be. Ha az ajándékot megkaptad, már könnyen eleresztheted az energia lenyomatot, ami uralhatja az életedet.

Harminc nap az élet hetedik szakaszában

Az elkövetkező harminc napban lehetőséged nyílik megtapasztalni az élet hetedik és egyben utolsó szakaszát, anélkül, hogy meghalnál. Ez jelképezi a fejlődési folyamatot, amit az egész emberiség megtapasztal majd, mikor a kollektív rezgés magasabb rezgésszintre jut. Az elkövetkező harminc napban lehetőséged nyílik, hogy asszimiláld és megkülönböztesd új önmagadat. Arra kérünk, hogy találj egy kis időt arra, hogy átmenj életed különböző szakaszain, és szántszándékkal idézd fel az emlékeket és tapasztalatokat, amik azzá tettek, aki ma vagy. Mikor egyenként megvizsgálod őket, döntsd el mely tapasztalatokat akarod megtartani és melyekkel végeztél. Ne feledd, hogy tapasztalataid nem tűnnek el, csak az energia lenyomat, ami az életed irányította. Ha pedig el akarod engedni az energia lenyomatot, nyomban megteheted, ha megtalálod az ajándékát és nincs többé szükséged rá, hogy segítsen megoldanod egy életfeladatodat. Azért írtad ezt a szerepet, hogy ez megtörténjen. Abban a pillanatban mikor rátalálsz a tapasztalatban rejlő ajándékra – nevezd a tapasztalatot akár pozitívnak, akár negatívnak -, abban a pillanatban beolvasztod az ajándékot abba, aki vagy. Ekkor elengedheted ennek a tapasztalatnak az energia lenyomatát, mert többé nem szükséges hogy uralja az életed. Van választásod. Fejlődéseteknek köszönhetően többé nem kell várnotok a halál utánig, az élet hetedik szakaszáig, hogy ezt megtehessétek. Az elmúlt három hónapban ezért vittünk benneteket keresztül ezen a tapasztalaton. Ma lehetőségetek nyílik arra, hogy átvegyétek az irányítást az életetek felett és szándékotok szerint előrelépetek lelketekkel.

A nagy kérdés: Miért vagyok itt?

Azért jöttetek, hogy rátaláljatok szenvedélyetekre. Mi csak szeretnénk visszatükrözni saját nagyszerűségeteket, mivel a fátyol egy része megakadályoz benneteket abban, hogy emlékezzetek arra kik vagytok valójában. Így írtátok meg. Gyönyörűek és egyediek vagytok amint belenéztek a tükörbe és így szóltok, „Miért vagyok itt? Tudom, hogy oka van, de mit csinálok itt? Tudom, hogy az életnek van értelme, de mi az?” Ha pedig figyelmesen hallgattok, mikor ezt a kérdést felteszitek, mennydörgésszerű nevetést hallotok a fátyol másik oldalán, mivel a maga kérdés egyszerűen azt jelenti, hogy a fátyol működik. A fátyol miatt élitek át ezt a tapasztalatot. Mi pedig az imént adtuk át az egyik eszközt, amivel ideiglenesen elhúzhatjátok a fátyolt.

Szánjatok rá időt, és az elkövetkezendő harminc napban vegyétek át életetek minden szegmensét. Vonzzátok be minden személy szellemét, akivel ezeket élményeket átéltétek. Ültessétek őket magatok mellé, amint végignézitek és katalogizáljátok életetek minden eseményét. Kérdezzétek felsőbb éneteket, és ő majd megmutat mindent, amiről kérdeznetek kell. Minden meg van írva az Akasha krónikában. Lényed egy része. Ott van sejtszintű emlékezetedben, amíg úgy nem döntesz, hogy elengeded. Áttekintésed korlátozd erre az életre, mivel még ha magaddal is viszel valamit egy következő életbe, mi azt mondjuk, minden életetekben van olyan tapasztalatotok, ami reaktiválja ugyanazt az energia lenyomatot. És bár csodálatos visszamenni és megérteni, hogy miért próbáltatok valamit életeken keresztül elérni, itt és most mindenetek megvan, amire szükségetek van lelketek fejlődéséhez. Mikor végigmész az életeden, és behívod a lényegét azoknak az embereknek, akik valamilyen módon szerepet játszottak az életedben, ők leülnek melléd, és kettesben szemlélitek az előttetek kibontakozó eseménysort. Sírtok, viccelődtök és nevettek majd. Emlékeztek majd annak az időnek az örömére, mikor mindezt együtt megírtátok. Most első alkalommal talán meglátod az ezekhez a személyekhez fűződő valódi kapcsolataidat, ami azért alakult ki köztetek, hogy fontos szerepet játszhassanak az életedben. Ezután rálelhetsz az ajándékra. Ha az ajándékra ráleltél, akkor eldöntheted, hogy a tapasztalat személyiség magod részévé váljon, vagy el akarod engedni a körülötte lévő energia lenyomatot. Ma te döntesz. Nem kell többé hazatérned, hogy ezt elérhesd. Ebből az okból ismertettük veletek a gyakorlati mágia egész sorozatát, a gyakorlati mágia sorozat pedig ma ezzel teljessé vált.

A varázspálca

Most pedig átadjuk a varázspálcát. Többé már nem a miénk, hogy megmutassuk nektek. A tiétek. Mindig is a tiétek volt. Vegyétek el. Használjátok valamilyen módon az életetekben. Találjátok meg olyan gyakorlati alkalmazását, ami kicsivel több mosolyt csal az arcotokra. Milyen céllal jöttetek ide? Mi volt lélekként legfelsőbb célotok, azzal hogy magatokra öltöttétek a fátyolt és játsszátok a Játszmát? Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy legfelsőbb szándékotok az volt, hogy mosollyal az arcotokon sétálgassatok? Ige, tudjuk, hogy néhányan képtelenek vagytok ezt megérteni. Az embereknek muszáj legalább annyira megbonyolítani a dolgokat, hogy megértsék, ám az igazság egyszerű. Mikor mosolyogtok, mikor boldogok vagytok, mikor szenvedélyetekben vagytok, mikor megtapasztaljátok az örömöt, akkor Istent tükrözitek vissza. Az Otthon fényét sugározzátok, és mindenki, aki lát benneteket megtapasztalja Istennek azt az egyedi részét, ami csakis a tiétek. Azért jöttetek, hogy erre ráleljetek. Ezért vagytok itt. Ekkor váltok az Univerzum lehető legnagyobb hasznára. Lépjetek előre, vegyétek kezetekbe a varázspálcát és használjátok.

Helyet teremteni a gyásznak

Együtt töltött időnk alatt most szeretnénk egy pillanatra megállni, mert rengeteg izgalom van a levegőben. Azt mondjuk, hogy hárman ebben a teremben ülők közül az elmúlt hat hónapban vesztették el szeretteiket, akik a fátyol másik oldalán épp a válluk felett állnak, megérintik őket és várják, hogy hogyan fogadják ezt az információt. Azok, akik nézik a közvetítést, és látják ezt a fénysugarat, megértik, hogy mikor rájuk gondoltok, ők itt vannak, körülöttetek, mert ez történik az élet hetedik szakasza után. Nem kell beállni egy hatalmas sorba, vagy felsorakozni, így aztán visszafordulhattok és visszatérhettek. Akkor tértek vissza, mikor úgy döntötök, hogy visszatértek, de kérjük, értsétek meg, hogy az idő a fátyol másik oldalán, kissé eltér a lineáris időtől, amiben a Játszmát játsszátok. A múlt, a jelen és a jövő egységes egész, és nem kell A-ból B-be mennetek az egy pillanatban. Lelki fejlődésetek Otthon is tovább folytatódik, mivel a Játszma még mindig zajlik, és mikor valaki gondol rátok a Földön, akkor behívja lelketeket. Természetesen szabadon dönthettek, hogy jöttök-e vagy sem, de energiáidat megidézik, és sokan most nemrég eltávozott szeretteitekre gondoltok, akik éppen mögöttetek állnak és átölelnek benneteket. Itt vannak, karjukba fonnak benneteket és őrzik az energiátokat.

Elárulunk egy titkot, amit az élet hetedik szakaszában ismertek majd meg, mivel hasznos az embereknek tudni, akik napi szinten játsszák a Játszmát: Lelked fejlődéseként, mikor átkelsz és hazatérsz, az egyik dolog, ami szívesen tennél, hogy meglátogatod azokat, akiket annyira szerettél. Nem hiányoznak neked, mivel sokkal inkább a részeid, mint az sejtenéd. Az elkülönülés és az elkülönülés illúziója azon a ponton eltűnik, de te ott vagy. Néha ott ülsz a hálószobájukban, nézed ahogy alszanak, de nem léphetsz velük semmilyen módon kapcsolatba, nem alakíthatsz, formálhatsz, amíg gyászolnak. A gyász időszaka alatt, ha egy lélekkapcsolatba lép veled, az inkább csak megnehezíteni tudja a gyász folyamatát, mint megkönnyíteni. Tehát nektek, embereknek az a dolgotok a hazatértekkel kapcsolatban, hogy megtaláljátok életük ajándékát a ti életetekben és engedjétek el őket szeretetben. Az élet hetedik szakaszához hasonlóan találjátok meg az ajándékot, és annak módjait, hogy tovább élnek bennetek. Akkor és csakis akkor fognak álmotokban veletek táncolni. Ott lesznek mögöttetek mosolyogva minden nap, minden másodpercben. Éjszakánként ott ülnek majd a szobátokban és nézik, amint hatalmas mosollyal az arcotokon alszotok. Néhány centire lesznek csak az arcotoktól és hatalmasat mosolyognak rátok, ti pedig hatalmasat mosolyogtok vissza. Így kapcsolatba lépnek veletek. A gyász az egyik legnehezebb folyamat, amin az emberiség átmegy, de egyike lélek legnagyszerűbb esszenciáinak, mivel azt jelenti, hogy bíztok a lélekben, akik vagytok. Ezeknek a lelkeknek az elengedése lehetővé teszi számukra, hogy onnantól kezdve saját fejlődésük útját járják.

Azért jöttök, hogy a Fény végrehajtói legyetek. Felveszitek a fátyolt és úgy tesztek, mintha emberek lennétek. Nem emlékeztek rá, hogy a valaha élt legnagyszerűbb angyalok vagytok, de majd fogtok. A mi feladatunk, hogy emlékeztessünk benneteket az Otthon emlékeire, valódi célotokra, és itteni legmagasabb rezgésszintetekre. Ha képesek vagytok az élet hetedik szakaszát most gyakorolni, életetek újjászületik és kevesebb korlátba ütköztök, és több örömöt találtok az életben. Hatalmas lépéseket tesztek az Új Föld magasabb vibrációjában való élet felé. Tegyétek meg ezeket a lépéseket, mindannyian. Engedjétek meg magatoknak, hogy előrelépjetek, és azzá az Ember Angyallá váljatok, akik valójában vagytok, és az Otthon itt lesz már ma. Ezért jöttetek. Ezt hozza létre a mosolyotok. Találjátok meg az ajándékot mindenben és az Otthon itt lesz körülöttetek.

Amint mindannyian elmentek ebből a térből, tudjatok róla, hogy különleges energiát hordoztok. Család újraegyesítés folyik, és nem csak a fátyolnak ezen az oldalán, hanem minden játszmában mindenütt. El kell mondanunk, hogy összegyűlésetek rövid ideje alatt, a termek nagyon zsúfolttá váltak. Volt egy kis parkolási probléma, de megoldottuk. A dimenziókon túli szintek, a fennhangok szintjei, amik mind körülöttetek vannak, zsúfolásig teltek, mert, eláruljuk, ez nem rólatok szól. Ez a Minden Létezőről szól. Ha elcsendesedtek, magatokban dörgő tapsot hallhattok. Kedveseink, már megnyertétek a Játszmát. Most itt ültök és azt kérdezitek: „Mit tehetnék most? Hogyan szolgálhatnék?” Lépjetek be az élet hetedik szakaszába, és az elkövetkező harminc napban próbáljátok ki. Játsszatok vele. Emlékezzetek rá, hogy minden, amit tesztek egy hatalmas Játék része. Nem tudtok elbukni, még ha próbáltok is. Ti vagytok a Játékasztal mesterei.

Inkább arra kérünk benneteket, hogy csak három dologra emlékezzetek. Bánjatok egymással a legnagyobb tisztelettel, mivel tükörbe néztek. Gondoskodjatok egymásról, mivel magatokról gondoskodtok. Emlékezzetek, hogy egy nagy Játszmát játszotok, és játsszatok jót.

Espavo