Zápor

Léria képe
Kategória:

Az ígéretek Földje
2012. május 22. kedd - 09:35 | beküldő: Ugyanaz

Lázadás

Én fellázadtam. Lehet ettől még parázni, mint egy ovis, de attól még megtörtént. Ki kell hogy ábrándítsalak, mert eszemben sincs Osho idézeteket megvillantani, még csak cirkalmas körmondatokkal sem igyekszem helyretenni a világot, amiben hosszasan a szeretet erejéről danolászok. Nem ölelgetek fákat a parkban, és az ingyen ölelés mozgalomban sem veszek részt. Időnként egy - egy cifra káromkodás is elhagyja a számat, és hidegen hagy, hogy erről a templomba járók mit gondolnak.

Teles mértékben szánom azokat, akik vagy a vörös, vagy a narancssárga pártba vannak beleszerelmesedve, és még mindig azt gondolják, hogy ezek a pártok bármit is képesek megoldani az életünkben, de amit végképp nem értek, miből gondolják, hogy ezek bármiben is különböznek egymástól? Képtelen vagyok azonosulni azokkal is, akik folyton istenre mutogatnak, aki állítólag szeret téged, de azt azért nem képes elintézni, hogy a hónap közepén még legyen az embereknek zabálnivalóra pénzük.

Eszemben sincs elmenni Indiába, hatalmas spirituális tudást magamba szívni, szívok Magyarországon is eleget. Mert valahogy nem vonz, ha valahol koszban, mocsokban élnek, és ott szarnak az utca közepre, ahol rájuk jön a szarhatnék, és lehet ezen megrökönyödni, de én csak leírtam, de ők meg is teszik.

Ki van zárva, hogy elmenjek Nepálba, és orrba szájba meditáljak, hátha attól olyan éktelenül megvilágosodott leszek, hogy onnantól kezdve reggeli előtt háromszor mondok egy bölcs gondolatot.

Mert nem elmélkedni kell már. Amikor a gyereked beteg, elviszed orvoshoz. Ha fázik, készítesz, vagy veszel neki ruhát. Min akarsz még elmélkedni?Mi nem világos? Mi az ami ott van az orrod előtt, és nem látod? Hogy olyan emberekre bízod az életed fölött az irányítást, akik sosem oldanak meg semmit? Ilyenek a papok, a politikusok, és a bankban semmit raghozók. Ismét idézek Einsteintől: Ha százszor ugyanúgy végzel el egy kísérletet, miért vársz tőle más eredményt? Ne aggódj, ki fognak még neked találni három vagy épp nyolc új pártot, aki pont azt csinálja mint az összes többi. Ellenzékben mindenre képes, ha kormányra kerül, akkor szét tárja a karját, vagy megvakargatja a pöcsét, és így szól: Hát válság van, nem tehetek semmit. De ha nem tehetsz semmit, akkor minek vagy ott? Majd én is megvakarászom a pöcsömet a munkahelyemen, mondván válság van. Azé az érdekes lenne. Ne legyenek a kétségeid, a parlamentek nem azért vannak, hogy bármit is megoldjanak, hanem azért, mások nevében megmondják neked, hogy mit tegyél, hogyan nézzél, mit gondoljál, és lassan már azt is, hogy hogyan szarjál. Egyébként ezért vannak a vallások is, csak ott istenre hivatkoznak. És elnézést kérek a trágár szavakért, gyerekek előtt én sem szoktam csúnyán beszélni. De azért gondolom egy felnőtt ember, érzelmileg, művészileg, és sportszakmailag egy kis káromkodástól még mentálisan nem omlik össze.

Az elmúlt néhány ezer évben hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy mások intézkednek helyettünk. Őket lehetett isteníteni, lehetett szidni, de egy valamit egészen eddig a pillanatig az emberek nagy többsége sosem kérdőjelezett meg. Hogy szükséged van irányításra. Vagy az isten, vagy a király, vagy a kis miniszterelnök bácsi tudja a tutit, amit neked el kell fogadnod. És ne legyenek illúzióid, még a buddhisták szerint is szükséged van irányításra, igaz ők szellemvilágnak nevezik. Szerintem pedig nincs, mert az ami az életben eligazít, ami képes rendet tenni a világban, az ott van benned, ez a képesség mindenki számára adott.

És mielőtt még átesnénk aló másik oldalára, ahogy azt mostanában sokszor tapasztalom, nem azt mondtam, hogy minden ami eddig történt, az rosszul történt. Egy gyerek nem képes magáról még gondoskodni, és rendben van, hogy függ a szüleitől, de eljön az a pillanat, amikor szépen önállósul, mert felnőtté válik. Egy felnőtt ember azért él, hogy azt a tudást, ami egyébként mindenki számára adott, behozza ebbe a földi világba. Mit kezdjek olyan tudással, ami állítólag van, de nem old meg semmit? Mit kezdjek egy olyan földöntúli szeretettel, amit nem lehet megvalósítani. És tudod, mért nem kell ezekkel a lebegős, és élettől idegen szeretet elméletekkel foglalkoznod? Mert nem is kell megvalósítanod. Mert a szeretet türelmes és mindent elvisel. Pont addig, amíg neked köcsögnek el kell viselni mindent. Ez a fajta szeretetkép egyenlő az irányíthatósággal. Az én szeretetem nem viseli el a gyerekem szenvedését, ahogy azt sem, hogy nőket lehet megerőszakolni, vagy azt, hogy egy életet átdolgozott nyugdíjas asszonyt a bank szent nevében utcára penderítenek. Meséld már el nekem, milyen jogrend az, milyen szabályok azok, ahol az embereket tönkre lehet tenni, ahol azok pofáznak szeretetről, rendről, erkölcsről, akik nem vesznek részt a mi hétköznapjainkban, mert gerófi bájjal elvonulnak ettől a világtól, mondjuk a parlament falai közé, vagy templomokba? Mért kéne nekem elviselnem olyan törvényeket, amik betarthatatlanok? Meddig akarunk még magunknak hazudni, és úgy tekinteni a világra, mint egy ovis? Mondjuk már ki, nem lehet tisztességesen megélni már ebben a világban. Fosol, hogy kiderül, adókerülő vagy? Mért, ki nem az? Elsősorban azok, akik az adóhivatallal fenyegetnek.

Szóval, az ígéretek földjének vége. Nem ígérgetni kell már, nem élettől idegen szeretetbe, és tudásba kell kapaszkodni, hanem kezünkbe venni az irányítást a saját életünk fölött. Meg kell szépen mozdulni.
És bátran ki merem jelenteni, ki kell közösíteni azokat, akik lusták, hazudoznak, jellemtelenek, és folyamatosan fenyegetőznek. Mert ennek a világnak vége. Eljött az ideje annak, hogy jóérzésű, józan gondolkodású emberek éljék a Földet, akik képesek megmozdulni is annak érdekében, hogy helyre hozzuk a problémákat az életünkben, fejlődni tudjunk, és jól tudjuk magunkat érezni, vagyis szépen mindenkinek el kell kezdeni dolgozni. Igen a papoknak is, a politikusoknak is, és azoknak is, akik eddig a bankokban szívattak téged, és azt gondolták ez munka. Nem, ezeknek semmi közük a munkához, ezek az emberek egyszerű ingyenélők, akik önmagukban életképtelenek. Az élet szép, de azért tenni is kell.

Nekem ez a rész tetszett:
"De ha nem tehetsz semmit, akkor minek vagy ott? Majd én is megvakarászom a pöcsömet a munkahelyemen, mondván válság van. Azé az érdekes lenne."..

:)
Néktek?

johanna képe

Nékem is :)

VacskAnisha képe

Óriási! ezt viszem én is! :o)

Jöjjetek az aranyközép útra, itt mindenki tudja a dolgát, a miérteket és a mindeneket

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

Belépve a választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.