István: Ha valami "sinen van"
István · 2007. november 6. 11:24
Ha valami "sinen van", az egyben a buktatója is. Letérni nem lehet, legfeljebb megállni, mert lehet ez egy vakvágány, attól függően, mit látsz a végén. A célt, vagy az ütközőbakot. Az tóbbi csak "acél", de nem "a cél".
Nehéz megtanulni azt ami nem tanítható, de szükséged van rá. Ilyen lehet az érzések, megérzések helyes értelmezése, feldolgozása. Néha a leszállt "rózsaszínű köd" nagyon elhomályosítja a látást, ilyen egy kedves szó, egy bók.
Ezekre természetesen szükség van, de csak annak kell venni, ami.
- István blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1335 olvasás
Kedves István! Nehezek ezek a napok, nem könnyű annak venni a dolgokat, amik, és megtalálni mégis az örömöt valahol "feljebb", mindentől függetlenül, de azért mégis konkrétan, csak azért, hogy az Öröm éljen, különben a világban is kevesebb lesz. A másik kedves szava is ehhez tett hozzá. Úgy vagyunk alapból felépítve, hogy könnyen elvárások születnek bennünk, amelyekkel utólag megkötjük a másikat és elkezdődnek a "drámák" ahogy Tóbiás mondaná. De talán a "kerítés mögé állhatunk".
De könnyűek is ezek a napok, mert ha "Ott" vagyunk, ha az iránytű áll, sokkal könnyebb változásokat elérni magunkban, hogy az Élet igazán, önmaga értelméért, öröméért élhessen bennünk. ("Lehullanak rólam a dolgok, így leszek mégis boldog, boldog" -Akos száma)
Hihetetlen örömöt ad, mert ez a sajátja. És emellett eltörpülnek, helyretevődnek ha érés mellett is (mint a jó bor) a magunk elvárásai miatt a mások által okozott csalódások.
Az első bekezdésed is nagyon igaz minden értelemben. Én is érzem, akár most is, de hát minden életnek vannak csomói, amikor elágazások születhetnek, és vannak egyenés ágai, amikor sínen vannak a dolgok. azt jelenti, hogy élünk...De ha tesszük a dolgunkat az állapotok áthajolnak egymásba, és nem rothadnak meg, azaz az összetartó erő működik bennük. És ez azt hiszem egy Lény szokott lenni, aminek-akinek mi magunk adunk életet.
Köszönöm a lap nevében ís forrást fakasztó soraidat...
Üdv Teritől