A születés a vég? :)

Számomra ismeretlen szerző édes és egyben elgondolkodtató írására bukkantam.
Most, hogy az aktiválások során emlités esett, hogy mi is képzeljük el magunkat egy anyaméhben...stb....gondoltam a jelenlegi érzéseim az újba érkezéssel részben hasonlitanak erre a szösszenetre.:)

Történt egyszer, hogy az anyaméhben ikrek fogantak. Teltek a hetek, és az
ikrek növekedtek. Ahogy növekedett a tudatuk, úgy nőtt az örömük is:

- Mondd, nem nagyszerű, hogy fogantattunk? Nem csodálatos, hogy élünk?
Az ikrek elkezdték felfedezni világukat. Amikor megtalálták a
magzatzsinórt, amely összekötötte őket anyjukkal, és eljuttatta hozzájuk a
táplálékot, énekeltek az örömtől:

Milyen nagy anyánk szeretete, hogy megosztja velünk saját életét!
Ahogy azonban telt-múlt az idő, és a hetekből hónapok lettek, az ikrek
hirtelen észlelték, mennyire megváltoztak:
- Mit jelentsen ez? - kérdezte az egyik.

- Ez azt jelenti - felelt a másik -, hogy tartózkodásunk ebben a világban
a végéhez közeledik.
- De én egyáltalán nem akarok elmenni innen - viszonozta az első -,
szeretnék mindig itt maradni!
- Csakhogy nincs más választásunk - felelte a másik. - Talán van élet a
születés után is!

- Milyen lehet az? - kérdezte kétkedve az első. - El fogjuk veszíteni az
életet jelentő magzatzsinórt, és anélkül hogyan élhetnénk?
Azonkívül mások is elhagyták már ezt az anyaméhet, és senki sem tért ide vissza, hogy megmondja nekünk, van-e élet a születés után.

Nem, a születés a vég!

Egyikük mély bánatba merült, és így szólt:
- Ha a fogantatás a születéssel végződik, mi értelme van az életnek az
anyaméhben? Értelmetlen az egész. Talán még anya sem létezik.

- De kell, hogy legyen! - tiltakozott a másik. - Különben hogyan kerültük
volna ide? És hogyan maradhattunk volna másképpen életben?
- Láttad-e valaha anyánkat? - kérdezte az első. - Talán csak a
képzeletünkben létezik! Mi gondoljuk ki magunknak, mert így jobban
megérthetjük életünket.
Így teltek az utolsó napok az anyaméhben, telve kérdések özönével és nagy
félelemmel. Végül is elérkezett a születés pillanata, amikor az ikrek
elhagyták addigi világukat, és kinyílt a szemük.

Tele tüdőből felordítottak.

Amit láttak, meghaladta legmerészebb elképzelésüket is.